RSS

Avicenna újratöltve (reloaded)

26 nov

Egy szeptemberi bejegyzésben beszámoltam róla, hogy ismét régi könyv akadt a kezembe. Nem más volt az, mint Avicenna, vagy teljes nevén Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína, arab orvostudós könyve. Éppen 1000 esztendővel ezelőtt élt a Közel-Keleten, Perzsiában és akkor írta meg az orvostudományt szinte teljes egészében átfogó művét, a Kánont (lat. Canon Medicinae, ang. Canon of Medicine). Természetesen nem az eredeti arab szöveget olvasgattam, abból nem is maradt fenn (csak fél évszázaddal későbbi másolatok), hanem egy 1595-ös latin nyelvű fordítást vehettem a kezembe, amit a Főegyházmegyei Könyvtárban bocsátottak rendelkezésemre.

(Egyébként, régi latin fordítás (XIV. század) 35 ezer dollárért, XVI. századi fordítás pedig 10-20 ezer dollárért kapható. Csöppet drága, nem? Hát, inkább csak lapozgattam a könyvtárban.)

A Kánon angol nyelvű fordítása (1999)

Azon gondolkoztam, hogy bár használjuk az orvosi latin nyelvet a kórházban, ezért hellyel-közzel érthető is a 400 évvel ezelőtti latin kiadás, mégsem az igazi. Ahhoz, hogy jobban megismerjük, jó lenne valami közelebbi nyelven beleolvasni. Mint megtudtam, oroszra mind az 5 kötetét lefordították, de megvásárolni nem lehet, meg az orosz nyelvtudásom (ha van is még valamennyi) szerényebb, mint a latin.

Ugyanakkor megtaláltam az angol fordítást. Annyiban sántít a dolog, hogy csak az első két kötetet készítették el, sőt, a jelenleg hozzáférhető, megvásárolható példány csak az első kötet. Nem baj. Igenis bele akarok olvasni, hogy mit írtak ezer esztendővel ezelőtt az arab orvoskollégák!

Így találtam rá az 1999-es kiadású Avicenna fordításra. A címe mi más lehetne: The Canon of Medicine. Hol máshol lehetne megvásárolni, mint az amazon-on. Ráadásul egy ismerősöm éppen az Egyesült Államokba utazott, így az árát odaadva, el is hozta Magyarországra. Ezúton is köszönet érte.

Egy könyvsorozat részeként jelent meg: Great Books of The Islamic World. Igen, az arab világ elmúlt tízegynéhány évszázada során nagyszerű (great) művek születtek.

A fordítók listája és a kiadó a belső címlapon olvasható (lásd jobbra), az Ex libris pecsétet már magam tettem bele, de a sorszámát nem kapta még meg.

Igen tartalmas mű. Csak ez az első kötet 2341 paragrafust tartalmaz és átfogó képet ad az orvostudományról. Példaként hadd említsek egyet-kettőt:

Az orvostudomány definíciója: ma is aktuális

A fenti meghatározás ma is megállja a helyét. Avicenna tökéletesen megragadta a lényeget, látszik, hogy nagy tapasztalata van.

A műve olyan monumentális, hogy ennyi tapasztalatot ötven év alatt sem lehet megszerezni, felfedezni és rendszerezni. Ezért úgy gondolom, hogy sokat olvashatott és tulajdonképpen néhány évszázad orvostudományát szintetizálta akkor, valamikor az ezredfordulón. A művéből érződik továbbá, hogy a görög orvostudomány eredményei is eljutottak hozzá. Valószínűleg Nagy Sándor vihette el Keletre, persze több mint ezer évvel előtte. Ott aztán az “öreg” (Avicenna) megőrizte, konzerválta, kiegészítette, hogy aztán a 13-14. századtól kezdődően visszatérjen a tudás Európába. De ez már messze vezetne…

Egy másik példa a vizelet kérdése: 1233-1388 paragrafusokban részletesen beszél a színéről, szagáról, állagáról és a vizsgálatáról is. Bár nem voltak kezében olyan vizelet-kémiai módszerek mint ma, mégis nagyon frappáns és helytálló következtetéseket von le.

Az anatómiai rész nagyon pontos leírását adja a szerveknek és szöveteknek. Nyilván nem egy színes anatómiai atlasz, de még mindig jobb és pontosabb, mint egy kézzel írott jegyzet a múlt századból (írtam róla itt: Anatómia jegyzet).

Végül hadd jegyezzem meg, hogy Avicenna külön fejezetet szentel az öregedésnek az első kötetben, és a szépségnek, orvosi-kozmetikának a IV. kötet 4. részében:

“Volume IV, Part Four: Beauty culture. Leanness and obesity. Hair, nails and skin. Treatment of offensive odors and discolorations including leukoderma. Pediculosis. Pitting from small pox, etc.”

Az utolsó pár sor azért érdekes, mert mi már nem ismerjük a himlőt, a variola vera-t (írtam róla a Végzet katonái – 4 c. bejegyzésben), de akkoriban az emberek nagy része himlőhelyes lett, mert a kiütések hegesedéssel gyógyultak. Ezzel is foglalkozik Avicenna.

Széles látókörű egy kolléga! Könyve rá a bizonyíték.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/11/26 hüvelyk Kórház és a szakma, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: