RSS

angol címkéhez tartozó bejegyzések

Lunda kézikönyv – kifejezésekkel teli – magyarítva

A Lunda birodalom LUNDA STATE jelzéssel Afrika szívében található

A Lunda birodalom LUNDA STATE jelzéssel Afrika szívében található (Jeff Israel térképe – forrás Wikipedia)

A Lunda birodalmat, vagy más néven Lunda királyságot egy Mwata Yamvo nevű uralkodó alapította hódításaival valamikor a XVI. században, a jelentős afrikai gyarmatosítások ideje előtt. Az ország gyors fejlődésnek indult. Ezért a területet Lunda-országként is emlegetik, de ez a “Lundaland” kifejezés nem keverendő össze egy svéd területtel és zenekarral ugyanezen a néven. Adminisztratív szempontból a XX. század elején került véglegesen felosztásra. Ma a lundák közül félmillióan Angolában élnek, 750 ezren a Kongói Demokratikus Köztársaságban és kb. 200 ezer Zambia területén. Igen, ez a legutóbbi szétszakítás akkor történt, amikor a mai politikai határokat meghúzták. De persze ez nem jelentett teljes szétszakítottságot, hiszen az országhatárokon van még átjárás, a lunda nyelvet pedig a kis falvakban nem helyettesíti a hivatalos nyelv. Pedig ha megnézzük az eredeti Lunda-országot, ma van legalább három európai hivatalos nyelv arra felé. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy Angola portugál fennhatóság alá tartozott, a hivatalos nyelv a portugál. A Kongói Demokratikus Köztársaság déli része korábban Zaire néven létezett (Belga Kongó), a hivatalos nyelv a francia. Zambia pedig Észak-Rodézia néven az angolok befolyása alatt állt, itt a hivatalos nyelv az angol. Szükség is van ezekre a nyelvekre, hiszen például Zambiában 72 nyelv ill. nyelvjárás van.

Az angol-magyar-lunda kézikönyv (2014)

Az angol-magyar-lunda kézikönyv (2014)

A lunda emberek különösen közel állnak hozzám, hiszen jó néhányat megismertem 2011-ben. Akkor egy kis angol-lunda kézikönyv (inkább füzet) segített abban, hogy legalább néhány kifejezést megtanulhassak és használhassak. Nagyon nagy segítség egy ilyen kifejezéseket tartalmazó szótár – nyelvkönyv.

Részlet a szerzők előszavából: “Ennek a kézikönyvnek az ötlete akkor merült fel, amikor két hetet Paul Fisherrel lundát tanulva töltöttünk a Hillwood Farmon és a helyi lakosokkal gyakoroltuk az újonnan tanult nyelvet. Erős volt a vágy bennünk, hogy a Lunda néppel kommunikálni tudjunk, azokkal az emberekkel, akiknek Kaleneben szolgáltunk és jelentős hátránynak éltük meg, hogy nem beszéljük a nyelvet. […] Imádkozunk, hogy ezt a kis könyvet Kalene személyzete használja a jövőben is – de bátorítunk benneteket, hogy töltsetek időt a Lunda emberekkel és fedezzétek fel különleges kultúrájuk finomságait. Ha így tesztek, akkor nemcsak személyesen gazdagodtok de az általatok a kalene-i betegek részére biztosított ellátás is jóval magasabb színvonalú lesz.”–Christopher és Emma Houlden

A magyarított változat (a szerzők engedélyével készült a fordítás) letölthető a bal oldali képre vagy erre a linkre kattintva.

De nem én vagyok az első és remélem nem is az utolsó magyar, aki közelebb kerülhetett a lunda néphez. Több mint 150 évvel megelőzött egy magyar Magyar. Az utazót Magyar Lászlónak hívták és a XIX. század nagy afrikai utazója volt. Nemcsak utazott, de mivel valamelyik törzsfőnök leányát is feleségül vette, még igazi afrikaivá is vált. Őróla olvashatjuk:

“Biében megtelepedve tervezte megismerni Lunda-országot, vagy amint nevezni szokták: a Muata Jamvó birodalmát. (A lunda egy bantu törzs Zairéban — a 16. században hatalmas birodalmuk volt a Kongó-medencében. A Muata Jamvó az uralkodó megnevezése volt.) […] Magyar László ezen az útján felfedezte a Kongó és a Zambézi folyók vízgyűjtő területét, és a Kasai folyót követve augusztus vége felé érte el útja talán legészakibb pontját, Yah Quilem városát. 1851. május végén indult vissza Biébe. Útját úgy irányította, hogy felkeresse Kabebét, a rettegett uralkodó, Muata Jamvó (ez a Mwata Yamvo ki tudja hanyadik leszármazotta lehetett a XVI. századi Mwata Yamvonak?) székvárosát. Lunda-ország fővárosának életét, Muata Jamvó barbár pompájú udvarát először Magyar László írta le. Tudósításából derült ki az uralkodó kegyetlensége, aki egész települések lakosságát adta el rabszolga-kereskedőknek a nemesek kivételével, akiket viszont kivégeztetett. Alattvalóit sokszor orr-fül, szeméremtest levágásával büntette. A fejedelmet Magyar 300 felesége között találta — ők voltak a testőrei.” —forrás Wikipedia.

Ha valaki nyomtatásban is szeretné olvasni, használni az angol-magyar-lunda kisszótárat, akkor A6-os (A6-link) vagy A5-ös (A5-link) méretben kinyomtathatja. Egy kis puzzle, de a vágások és sorbarendezés után összetűzhető és valódi zsebkönyv vagy kézikönyvként használható. Ugyanakkor had használjam ki az alkalmat, hogy megemlékezzek Paul Fisherről (Walter Fisher unokájáról), akit a fenti idézetben emlegettek: 2011-ben még lehetett tőle tanulni, sajnos 2014 év elején hunyt el.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/06/20 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Angol telefonszámok és a Clostridium difficile

A magas halálozással járó betegség okozója, a C. difficile

A magas halálozással járó betegség okozója, a C. difficile

Egy szakmai bejegyzés, nem csak szakembereknek, mert érdekesség:

A Clostridium difficile nevű baktérium ezrek, sőt milliók halálát okozza világszerte, méghozzá azzal, hogy súlyos bélfertőzést, illetve az ebből kiinduló vérmérgezést (sepsis) okoz. Néhány éve “sláger” lett, vagyis elöntötte az Egyesült Államokat és Európát is az únevezett “oh-twenty-seven” (027) ribotípusú törzs (a clostridium egyik fajtája).

Miért írtam ki betűvel, angolul, hogy “nulla-huszon-hét”? Azért, mert a megjelölésben nulla szerepel. Mégis, tévesen a magyar, szakmai nyelvhasználatban sokan úgy emlegetik, hogy “o” (vagyis ó, mint betű) 27-es Clostridium difficile. A zavar onnan jön, hogy a nemzetközi konferenciákon röviden nem “zero-twenty-seven”-nek, hanem a telefonszámokhoz hasonlóan “oh-twenty-seven”-nek ejtik ki. Helyesen magyarul: nulla-huszonhetes ribotípusú klosztridium difficile fertőzés.

A téves kapcsolásban az is közrejátszik, hogy pl. az Escherichia coli nevű baktériumnak vannak szerotípusai, amiket “O” (vagyis ó) betűvel jelölünk: pl. az O157 hamburger által terjesztett járványt okozott, az O124 remek vérzéses bélfertőzést tud okozni gyermekekben stb. Ebben a jelölésben természetesen betűről van szó, de ismét hangsúlyozzuk, a clostridium nem ó, hanem nulla. Egy aljas, öldöklő baktérium, ami folyamatosan szedi áldozatait és nagyon nehéz vele elbánni.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

Lunda people – lunda nyelv

Ahogy egy korábbi bejegyzésben írtam róla, a Kalene körüli vidéken a lunda népcsoport él, akiknek a nyelve a lunda. Kb. 450 ezer ember beszéli, három országban élnek, mert az országhatárok szétvágták a nyelvterületet. Sokan vannak Zambián kívül: Angolában és a mai Kongói Demokratikus Köztársaságban (korábban Zaire). A nyelv nem könnyű, ha valaki meg akarja tanulni, akkor bizony oda kell utaznia és intenzív nyelvtanulásba fognia.

Lunda nyelvköny (1984-es kiadás)

A tanuláshoz nélkülözhetetlenek a jó könyvek. Az egyik korábbi bejegyzésben emlegetett Dr. Walter Fisher egyik gyermeke, a nyelv mestere lett (köztük élt és nőtt fel) és egy 36 leckéből álló kellően didaktikus nyelvkönyvet állított össze. Kezdetleges formában megjelent 1919-ben, majd bővítették és újra kiadták 1944-ben, 1963-ban, végül 1984-ben. Ez utóbbi ma is kapható (nem az interneten) a missziós könyvesboltokban. A harmadik kiadás előszavában olvashatjuk:

“This present Lunda Grammar by Mrs. M. K. Fisher represents the labour of a lifetime spent among the Lunda people, together with her well-known husband, the late W. Singleton Fisher. Her partnership with him in missionary work required unceasing study of the language, intensified in later years when the translation of the Bible into Lunda demanded the most accurate knowledge possible. This book is the fruit of their combined study and labour.” —T. Rea, CMML

A Biblia lunda fordításának címlapja

Ahogy a fenti szövegből kiderül, még a nyelvkönyv össze sem állt, a Biblia fordítását már elkészítették. Következzen az első néhány sor Mózes első könyvéből:

Hatachi Nzambi walengeli nimawulu nimaseki. Maseki adingi akadi nimwayawu, adingi amukunkulu; hewulu denyingi hadingi mwidima. Spiritu waNzambi wadingi nakuhitahita hewulu damenji. Nzambi wahosheli nindi, kwikali chejeji. Kwikala nichejeji to-o.

(Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Lelke lebegett a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lett világosság.)

A teljes Biblia a lunda emberek kezében lehet: az Ószövetség és az Újszövetség könyvei is. Ez igazán nagyszerű dolog, valóban nagy munkát követelt, hogy a fordítás elkészüljön.

Lunda-English : English-Lunda szótár

A hétköznapokat Kaleneben nagyban segíti a szótár. Lunda-Magyar szótár természetesen nem létezik, de van Lunda-Angol – Angol-Lunda kombinált szótár. Ezt is a Fisher család készítette el. Részletes, rengeteg szócikkel. A nyelvtan könyv mellé nagyon fontos kellék ez is.

A kis füzet kórházi, mindennapos használatra

Természetesen munkába, az utcára, a kórházba ezeket a nagyobb méretű könyveket nem vihetjük magunkkal. Ezért nagy segítség lehet egy jól összeszedett kivonat. Ilyen is létezik. 2011-ben a kórházban dolgozott Dr. Christopher Houlden, sebész és a felesége Emma, szülésznőként (blogjuk: lovefromzambia.blogspot.com). Ők állították össze azt a kis füzetet, ami könnyedén elfér az ember zsebében, és a napi rutinhoz tartozó kifejezéseket tartalmazza angolul és lunda nyelven. Befejezésül alább közlöm a bevezetőt és a tartalomjegyzéket, mellette néhány hasznos mondatot:

Chris és Emma kézikönyve - hasznos és működik!

Welcome – Shikenu mwani; I am greeting you – Tunemushi mwani; Good morning – Netemena mwani / menekenu mwani; Are you well? – Mwakola mwani?; I am well –  Nidi chachiwachi; And you? – Ndocheyi?; Not so well – Chanti chanti (literally ‘just a bit’); I don’t know – Etu (pronounced etru) kwiluka nehi mwani; Thank you – Nasakalili mwani; Yes – Eŋa; No – Nehi; My name is… – Ami yami…; What is your name? – Enu ijina denu yeyinyi?; Where are you from? – Wunafumi kudihi?;
Where? – Kudihi?; Far away – Kwakulehi; What is the name of your village? – Ijina da mukala wehi?; Village – Mukala; What is your job? – Wazataŋa mudimuinyi?;
I work (at Kalene) – Na kalakalaŋa (ku Kalene); At the hospital – Mu chipatelu; I am a surgeon – Naladikaŋa
 (literally ‘I do operations!’); I am a doctor – Nidi ndotolu; I am a midwife – Ami nakwashaŋa akwa mavumu; I am a nurse – Ami ni sister.

Akit komolyabban érdekel, annak szívesen megküldöm a kis, kivonatos kézikönyvet .pdf formátumban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/23 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , ,

Avicenna újratöltve (reloaded)

Egy szeptemberi bejegyzésben beszámoltam róla, hogy ismét régi könyv akadt a kezembe. Nem más volt az, mint Avicenna, vagy teljes nevén Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína, arab orvostudós könyve. Éppen 1000 esztendővel ezelőtt élt a Közel-Keleten, Perzsiában és akkor írta meg az orvostudományt szinte teljes egészében átfogó művét, a Kánont (lat. Canon Medicinae, ang. Canon of Medicine). Természetesen nem az eredeti arab szöveget olvasgattam, abból nem is maradt fenn (csak fél évszázaddal későbbi másolatok), hanem egy 1595-ös latin nyelvű fordítást vehettem a kezembe, amit a Főegyházmegyei Könyvtárban bocsátottak rendelkezésemre.

(Egyébként, régi latin fordítás (XIV. század) 35 ezer dollárért, XVI. századi fordítás pedig 10-20 ezer dollárért kapható. Csöppet drága, nem? Hát, inkább csak lapozgattam a könyvtárban.)

A Kánon angol nyelvű fordítása (1999)

Azon gondolkoztam, hogy bár használjuk az orvosi latin nyelvet a kórházban, ezért hellyel-közzel érthető is a 400 évvel ezelőtti latin kiadás, mégsem az igazi. Ahhoz, hogy jobban megismerjük, jó lenne valami közelebbi nyelven beleolvasni. Mint megtudtam, oroszra mind az 5 kötetét lefordították, de megvásárolni nem lehet, meg az orosz nyelvtudásom (ha van is még valamennyi) szerényebb, mint a latin.

Ugyanakkor megtaláltam az angol fordítást. Annyiban sántít a dolog, hogy csak az első két kötetet készítették el, sőt, a jelenleg hozzáférhető, megvásárolható példány csak az első kötet. Nem baj. Igenis bele akarok olvasni, hogy mit írtak ezer esztendővel ezelőtt az arab orvoskollégák!

Így találtam rá az 1999-es kiadású Avicenna fordításra. A címe mi más lehetne: The Canon of Medicine. Hol máshol lehetne megvásárolni, mint az amazon-on. Ráadásul egy ismerősöm éppen az Egyesült Államokba utazott, így az árát odaadva, el is hozta Magyarországra. Ezúton is köszönet érte.

Egy könyvsorozat részeként jelent meg: Great Books of The Islamic World. Igen, az arab világ elmúlt tízegynéhány évszázada során nagyszerű (great) művek születtek.

A fordítók listája és a kiadó a belső címlapon olvasható (lásd jobbra), az Ex libris pecsétet már magam tettem bele, de a sorszámát nem kapta még meg.

Igen tartalmas mű. Csak ez az első kötet 2341 paragrafust tartalmaz és átfogó képet ad az orvostudományról. Példaként hadd említsek egyet-kettőt:

Az orvostudomány definíciója: ma is aktuális

A fenti meghatározás ma is megállja a helyét. Avicenna tökéletesen megragadta a lényeget, látszik, hogy nagy tapasztalata van.

A műve olyan monumentális, hogy ennyi tapasztalatot ötven év alatt sem lehet megszerezni, felfedezni és rendszerezni. Ezért úgy gondolom, hogy sokat olvashatott és tulajdonképpen néhány évszázad orvostudományát szintetizálta akkor, valamikor az ezredfordulón. A művéből érződik továbbá, hogy a görög orvostudomány eredményei is eljutottak hozzá. Valószínűleg Nagy Sándor vihette el Keletre, persze több mint ezer évvel előtte. Ott aztán az “öreg” (Avicenna) megőrizte, konzerválta, kiegészítette, hogy aztán a 13-14. századtól kezdődően visszatérjen a tudás Európába. De ez már messze vezetne…

Egy másik példa a vizelet kérdése: 1233-1388 paragrafusokban részletesen beszél a színéről, szagáról, állagáról és a vizsgálatáról is. Bár nem voltak kezében olyan vizelet-kémiai módszerek mint ma, mégis nagyon frappáns és helytálló következtetéseket von le.

Az anatómiai rész nagyon pontos leírását adja a szerveknek és szöveteknek. Nyilván nem egy színes anatómiai atlasz, de még mindig jobb és pontosabb, mint egy kézzel írott jegyzet a múlt századból (írtam róla itt: Anatómia jegyzet).

Végül hadd jegyezzem meg, hogy Avicenna külön fejezetet szentel az öregedésnek az első kötetben, és a szépségnek, orvosi-kozmetikának a IV. kötet 4. részében:

“Volume IV, Part Four: Beauty culture. Leanness and obesity. Hair, nails and skin. Treatment of offensive odors and discolorations including leukoderma. Pediculosis. Pitting from small pox, etc.”

Az utolsó pár sor azért érdekes, mert mi már nem ismerjük a himlőt, a variola vera-t (írtam róla a Végzet katonái – 4 c. bejegyzésben), de akkoriban az emberek nagy része himlőhelyes lett, mert a kiütések hegesedéssel gyógyultak. Ezzel is foglalkozik Avicenna.

Széles látókörű egy kolléga! Könyve rá a bizonyíték.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/11/26 hüvelyk Kórház és a szakma, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , ,