RSS

Filmnézőnapló kategória bejegyzései

Farkasokkal táncoló… bárányok

Michael Griffiths: Farkasokkal táncoló bárányok (hasznos egy könyv)

Michael Griffiths: Farkasokkal táncoló bárányok (hasznos egy könyv)

Képzavar? Nem, hanem egy könyv címe. Egy remek, de nehéz könyv, sok érdekességgel, lényeges pontokkal abban a témakörben, amit úgy hívunk: misszió (küldetés).

Amikor valaki egy idegen kultúrába utazik, hogy ott hosszabb időt eltöltsön, sőt, hasznos tagja legyen a társadalomnak, akkor valamilyen szinten be kell illeszkednie. Ebben segít Michael Griffiths könyve, a Lambs dancing with wolves. Ajánlom a könyvet mindenkinek, aki nem turistaként, hanem hosszabb időre utazik külföldre, akár misszió, akár munka vagy tanulás okán.

Részlet a könyv elejéről (fordítás utána):
Many of us enjoy sci-fi adventures where space travellers encounter, and try to understand, alien life forms in other imaginary worlds in differenct time warps from our own. There is comparable, real-life adventure in entering different communities of human beings living in our own time scale in this present real World. We can enjoy the privilege of crossing cultural boundaries, and meeting real fellow human beings, whose culture, ways of thinking and language are entirely different from our own. I have tried to express the excitement of that ’venture into the unknown’ and the enrichment it brings. To remain monocultural in today’s global village is to impoverish oneself, and to leave vast areas of our potential memory banks as cold, draughty, empty vaults. The creator has provided every one of us with the capacity for cross-cultural communication, and to neglect this might be seen as a malfunctioning of our God-given human capability.

While tourists traverse other cultures from the safe distance of glass-bottomed boats, and a few may have the courage to snorkel for two or three weeks, they aren’t touching on the real adventure. The real adventure is to risk learning to live and breath in a new cultural environment. The creator is a God who communicates, and has blessed us his cratures by giving us the capacity to communicate. Indeed, his command that we love all our neighbours as ourselves means we must learn to communicate. And more than that – to enjoy the privilege of building relationships across cultural fences, so that we bond with other human beings of different tribes, tongues and nations. This can be a foretaste of heaven to come.

“Sokan vagyunk olyanok, akik élvezzük azokat a sci-fi kalandleírásokat, amiben űrutazók találkoznak, és próbálják megérteni a miénktől igen különböző időben, más, képzeletbeli világban élő idegen életformákat. Van ehhez hasonló, a valós életben tapasztalható kaland, amikor a jelen, valós világban, a saját időnk szerint élő, de más emberi lények közösségbe lépünk be. Élvezhetjük annak a kiváltságát, hogy , hogy kulturális határokat lépünk át, és olyan embertársainkkal találkozunk, akiknek kultúrája, gondolkodásmódja és nyelve teljesen különböző a miénktől. Megpróbáltam kifejezni annak izgalmas voltát, hogy milyen az ismeretlenbe való kalandozás és mekkora gazdagságot (nem anyagi) hozhat számunkra. Egykultúrájúnak (monokulturális) maradni a mai globalizálódott világunkban tulajdonképpen saját magunk elsekélyesedése, és óriási kihasználatlan területet hagy elménkben, mint hideg, száraz, üres kripták. A teremtő minden egyesünknek megadta a kultúrák közötti kommunikáció képességét, és ennek figyelmen kívül hagyása olyan, mintha az Isten által adott emberi képesség fogyatékkal funkcionálna.

Miközben turisták más kultúrákba láthatnak bele üveg fenekű csónakok biztonságos távolságán keresztül és néhánynak meglehet a bátorsága, hogy két-három hétre is beleszippantson, valójában nem érik el a valódi kaland mélységét. A valódi kaland éppen azzal kockáztat, hogy az új kulturális környezetben él és lélegzik. A teremtő olyan Isten, ki kommunikál, és megáldott bennünket, mint az Ő teremtményeit a kommunikáció képességével. Valójában, a parancsa, hogy szeressük a mi összes felebarátunkat mint magunkat, azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk kommunikálni. Sőt, több is ennél – élvezhetjük annak a kiváltságát, hogy a kulturális kerítéseket átívelve kapcsolatokat építhessünk, így kapcsolatba kerülünk olyan emberekkel, akik különböző törzsekből, nyelvekből és nemzetekből jönnek. Ez valójában a közelgő Menny előzetes megízlelése.”

A könyv taralomjegyzéke, melyből kiderül, hogyan is gondolkodik a szerző:

1. Lambs Learn the Language of the Wolf-pack

2. Lambs Bond with Wolves

3. Lambs Face Culture Shock and Stress

4. Different Breeds of Lamb Inter-relate

5. Lambs Relate to Indigenous Wolves

6. Lambs Learn to Appreciate Wolf Culture

7. Lambs Try to Explain God to Wolves

8. Lambs Bond with Wolves in a New Flock

9. Lambs Relate with their Flock Leaders

10. Lambs Stay Single11. Married Lambs Bond with Others

12. Quality of Life for Isolated Lambs

13. Lambs Bond with their Shepherd

A könyv kapható többek között az Amazonon: https://www.amazon.com/Lambs-Dancing-Wolves-Michael-Griffiths/dp/0825460166

 
 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

Kicsit zavaros, de izgalmas sci-fi

A német DVD

A német DVD

Egyszer érdemes megnézni és persze elgondolkodni rajta. Ezt tették ismerőseim jó tíz évvel ezelőtt egy ifjúsági bibliaórán, amikor együtt végignézték “Az elveszett Jézus-video nyomában” c. filmet és arról beszélgettek. Igen, érdekes kérdéseket vet fel ez a mozi.

A sztori arról szól (csak kicsit lesz spoileres), hogy régészek találnak egy ókori csontvázat, ami olyan dolgokat tartalmaz, ami még a 2000-es években is újdonságnak számított. Természetesen mindez Izraelben játszódik és a csontváz Jézus korabeli eredetű. Jönnek a bonyodalmak, beleszól egy gazdag amerikai, az inkvizíció római háttérrel és a Moszad is jelen van. Akciófilm történelmi krimis fordulatokkal és persze, ahogy a címben írtam: tudományos-fantasztikus is.

A filmben egy jó nagy bakit vétenek egyébként a Szentírással kapcsolatban. Amikor találnak egy kódot az egyik iraton (L15,4U), akkor felvetődik, hogy mi van, ha egy bibliavers kódja és ott megtalálható a megoldás? Ahelyett, hogy a szereplők megkeresnék és elmondanák, hogy nem segít a dolog a keresésben, inkább kijelentik, hogy ilyen igevers nincs is. Márpedig van, hiszen Lukács evangéliumának van 15. fejezete és annak 4. verse igenis létezik (“Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?”).

Képkocka a filmből a gedeoniták által kihelyezett biblia-példánnyal (nem találták benne a Lukács 15,4-et - komolytalan mozzanat a filmben)

Képkocka a filmből a gedeoniták által kihelyezett biblia-példánnyal (nem találták benne a Lukács 15,4-et, pedig benne van! – komolytalan mozzanat a filmben)

Éppen emiatt a kérdés miatt előveszik a Bibliát. Egy fekete borítós akad a kezükbe, aminek az érdekessége az, hogy ha kimerevítjük a képet, akkor láthatjuk, hogy az egy olyan Szentírás, amit a Gedeon Társaság terjeszt. Ott vannak a könyvek a szállodák éjjeli szekrényeiben, de iskolákban, börtönökben, kórházakban is osztásra kerülnek. Természetesen benne van a Lukács 15,4.

A filmet egyébként 2002-ben németek készítették a Pro7 televíziós csatorna megbízásából, minőségi eszközökkel, Andreas Eschbach könyve alapján. S bár sok benne a kamu, meg persze fikció az egész, azért érdemes egyszer megnézni. Már a YouTube-ra is felkerült (kérdés, hogy ott van-e még): https://www.youtube.com/watch?v=afMlPAAJoYU (de vigyázat, a két rész együtt három óra).

Ja, és közben megkereshetjük Lukács evangéliumát a kezünkbe akadó Bibliában. Jó olvasást és filmnézést kívánok!

(Ha pedig a Moszadot és Izraelt emlegettem, akkor még egy filmet ajánlok történelmi hitelessége és lélektani ereje miatt: München. Az öreg Spielberg nagyot alkotott és persze hasznosat is. Számomra, aki éppen akkor születtem (1972) egyben hátborzongató mozi is.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/03/26 hüvelyk Filmnézőnapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Belleville randevú – Balsamo I/5

“A fiatalember szíve nagyot dobbant, ha csak rá gondolt is, hogy Párizsban lesz, és nem is nagyon leplezte izgalmát, amikor a vanves-i dombról megpillantotta a Sainte-Genevieve-et, az Invalidusok kupoláját, a Miasszonyunk templomát és a házaknak azt a végtelen óceánját, amelynek kóbor hullámai úgy csapkodják a Montmartre, Belleville és Ménilmontant magaslatát, mintha jönne a dagály.”
—a Montmartre még néhány festményről, régebbről ismerős volt számomra, de a Belleville nevet korábban mindössze egy rajzfilmben láttam, aminek címe: Belleville randevú (http://www.imdb.com/title/tt0286244/). Ráadásul ez a Belleville nem is az a Belleville. Hogy is van ez akkor?

Champion és Bruno

Champion és Bruno a Bellville randevú c. filmben

A Belleville randevú c. filmben a bringás srác, aki indul a nagy… nagy kerékpárversenyen, maffiózók kezébe kerül… s anélkül, hogy elárulnám a történetet, utalok arra, hogy az Egyesült államok egyik Belleville nevű helyére kerül. Ilyen nevű városka vagy városrész egyébként van Illinois, New Jersey, Michigan, Wisconsin nevű államokban is. Innen a film címe.

Úgyhogy a biciklis rajzfilm Bellville-je Amerikában van, a Joseph Balsamóban Dumas által emlegetett Belleville viszont Párizsban.

Egy biztos, a Dumas regényt nem ajánlom olvasásra (csak Dumas fanoknak), de a Belleville randevú c. rajzfilmet mindenkinek javaslom egyszeri megnézésre. Felhívom a figyelmet, hogy a fenti kép alapján bárki azt gondolhatja, hogy ez egy gyerekfilm. Nem az. Felnőtteknek készült, komolyan elgondolkodtató. Egy kicsit szürrealista is, de többet nem árulok el!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/27 hüvelyk Filmnézőnapló, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Vízipók-e a molnárka? – Balsamo I/1

Kétszer hétszáz oldal (zöld-első kötet, piros-második kötet)

Kétszer hétszáz oldal (zöld-első kötet, piros-második kötet)

Alexandre Dumas nagy dumás, nem kétséges. Könyvei világszerte ismertek, szinte mind magyarul is megjelent. Talán kevésbé ismert műve a Joseph Balsamo, aminek az alcíme: Egy orvos feljegyzései… Hát az első kötet alapján (ami önmagában is több mint 700 oldal) ez nem fedi a valóságot. Joseph Balsamo inkább egy varázsló, mágus, mint orvos. De erről majd egy másik bejegyzésben. Hogy jön ide akkor a címben szereplő kérdés?

A trónörökös VI. Lajos nagyapjára, XV. Lajosra vár Versailles Ingaórák termében. Közben szemügyre veszi az órákat, amelyet saját maga is nagy örömmel – hobbiként – javít. Éppen egy szép példányt vizsgál: “Aztán, hogy erről az oldalról alaposan megvizsgálta, ismét elölről vette szemügyre, figyelte a számjegyeken sebesen tovasuhanó másodpercmutatót, amely olyan volt, mint mikor vízipók fut hosszú lábaival a tavak és források vizének felszínén, meg sem borzolva a folyékony kristályt, amelyen szánkázik szüntelenül.” —érdekes, hogy az angol fordítás azt mondja like those flies, tehát talán inkább molnárkára gondolhatott, bár az eredeti francia, aminek nem tudok utána nézni. Azaz mégis, még jó, hogy a googlebooks-on ilyen régi klasszikusok megvannak (itt). Szóval az eredeti is azt mondja: légy (mouche).

A címben szereplő kérdésre a válasz: nem. A vízipók ugyanis a búvárpók, ami nem úszik a vízen, hanem légbuborékkal a fenekén merül alá. Ez a kérdés egyébként gyermekkorunk kérdése. Amikor néhány gyerek a tó szélén állva látja a víz felszínén korcsolyázó rovarokat, akkor valaki felkiált: vízipók! Pedig: nem!

"Ez a vízipók, egy csodapók"

“Ez a vízipók, egy csodapók”

A Vízipók csodapók c. magyar rajzfilm szenzációs. Ezt nyilván nem okostojások internetes kritikái alapján mondja ki az ember, hanem látja, hogy hogyan ragad magával generációkat ez a mű. Egy remek összefoglaló olvasható a http://pintada.blog.hu/ posztjában.

Molnárka, vagyis molnárpoloska. Ezek is szerepelnek a fent említett rajzfilmben, de ellentétben a főszereplő búvárpókkal, aki alámerül, ők a víz felszínén jégkorongoznak. Érdemes megnézni a filmsorozatot újra: ha más nem, a YouTube-on is fenn van jó néhány rész (link itt).

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/10 hüvelyk Filmnézőnapló, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

Pán pen…

… vagyis a Penna Magazin. Ez a véleményem róla: pán pen… Pen, mint toll, penna, mint toll. Ja, és miért pán? Nézzük a magyar értelmező kéziszótárt: pán “1. Úr. 2. Lengyel nagybirtokos főnemes.” Nem, nem erre gondoltam. Lássuk a következőt: pán- “idegen szavak előtagja A megjelölt dolog minden egyedét összefoglaló, egyesítő”. Ez az!

A decemberi szám...

A decemberi szám…

A lap tényleg pán, vagyis széles kulturális látószöggel bír, de egyesít. Zene, könyv, film, minden szerepel benne. A főszerkesztője az a Marcellus Mihály, akiről már írtam a Veterán a Vaterán c. bejegyzésben. Író, méghozzá a történelmi regények közül is a római kort megcélozva vezet bennünket a múltba, kalandosan! Többféle írói álnevet használva széles irodalmi palettán jelenik meg (pán), ami az általa szerkesztett Pennán is érezhető (pán).

Melyik részét ajánlom a lapnak különösképpen? Az egészet, de különösen jól jött számomra, hogy az utolsó néhány oldalon van egy karácsonyi filmajánló. Mivel családunknak nincsen televíziója – és a következő 50 évben nem is tervezzük a vásárlást -, ezért megadatott az a kivételes lehetőség, hogy sokkal jobban meggondoljuk mit nézzünk, mit válasszunk (a család számítógépén DVD-ről). Ezért köszönet a Penna filmajánlójáért! Ott remekül körvonalazzák, kinek mire érdemes rááldozni azt a másfél órát drága idejéből, mondjuk éppen a karácsonyi ünnepek alatt.

Ja, a Reszkessetek betörők 2-t már letudtuk tavaly vagy tavaly előtt. Nagyon jó film.

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Mai Ige és Nathaniel Hawthorne

A Mai Ige c. kiadvány nem más, mint egy mindennapi áhítatos füzet. Ez azt jelenti, hogy negyedévente megküldi a UCB kiadó, és minden napra írnak benne egy bibliaverset, hozzá pedig néhány értékes gondolatot, ami segít, hogy elmélkedjünk Isten beszédéről és közelebb kerüljünk Hozzá.

A tegnapi napon meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy az író azt a Nathaniel Hawthorne-t fogja emlegetni benne, akiről magam is írtam már néhány bejegyzést (Derűvölgy románca, A vámház, Szesztilalom). Íme az áhítat:

Az UCB Média kiadványa (www.maiige.hu)

“Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki?” (Máté 18:21)
Amikor az emberek zaklatottak, olyankor rossz dolgokat mondanak és tesznek. Ilyenkor könnyen ítélkezővé válunk irányukban, és helytelen következtetéseket vonunk le. Helyette jobb, ha lassítunk, Istentől kérünk türelmet és megértést. Ne készeríts másokat arra, hogy a múltjukban éljenek, míg te elvárod, hogy a te múltad el legyen felejtve. Bármiben is gyakorolsz kegyelmet, annak a százszorosát fogod aratni idővel. Mindenki hibázik, ezért adj még egy lehetőséget, hogy méltósággal térhessenek vissza a kapcsolatba. Neked milyen sok idődbe telt, míg helyrehoztad életed hibáit? Nem lehet, hogy némelyiken még most is dolgoznod kell? Ugye örülsz, hogy az emberek nem tudják küszködéseid teljes történetét? Adj hát te is időt az embereknek, adj nekik lehetőséget arra, hogy megmagyarázzák tetteiket! Lehet, hogy először még nem találják a megfelelő szavakat, ezért légy kész tovább hallgatni. Jézus eltűrte Péter gyengeségeit, mert tudta, mi lesz Péterből egy napon. Érdekes módon, amikor valaki felzaklatta Pétert, ő Jézushoz fordult a kérdéssel: “Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy megbocsássak neki? Még hétszer is?” Jézus így felelt neki: “…hetvenszer hétszer is” (Mt 18:21-22). Ha a reménynek csak egy kis szikrája is van bennük, szítsd fel azt a tüzet, ne oltsd ki! Nem bírálóra van szükségük, hanem buzdítóra. Amikor Nathaniel Hawthorne-t elbocsátották az állásából, teljesen kétségbeesett. Felesége azonban ezt mondta neki: “Most elkezdheted megírni azt a könyvet, amit mindig is akartál.” Így született meg A skarlát betű. James Whistler megbukott West Pointban (katonai akadémia az Egyesült Államokban), az üzleti életben is kudarcot vallott. Egy barátja azonban a festésre biztatta. A többi pedig már történelem. Adj hát az embereknek még egy lehetőséget!
(forrás: UCB kiadó – Mai Ige)

Megbocsátás, kegyelem, szeretet! Isteni tulajdonságok.

Csak csendben jegyzem meg, hogy Whistler neve szintén ismerős lehet, de szomorú, hogy számomra csak Rowan Atkinson miatt. A híres komikus Az igazi katasztrófafilmben bohóckodik a festő leghíresebb képével, a Whisler anyjával. Ha valaki jót akar nevetni, akkor kifejezetten ajánlom a filmet. Igazi családi mozi, nincsenek benne sem csúnya, sem kompromittáló jelenetek, csak Mr. Bean (bocsánat Dr. Bean) hülyéskedik, de nagyon.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/09/11 hüvelyk Filmnézőnapló, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , ,

Ismét egy édi-bédi rajzfilm

Már korábban beszámoltam egy magyar rajzfilmről, a Bogyó és Babócáról itt. Heti rendszerességgel emlegetjük legkisebb fiam miatt.

Most egy másik rajzfilmet ajánlok, ami ugyan nem is magyar és nem is a legkisebbeknek való, de nagyon aranyos és megható is. A The Fantastic Flying Books of Mr. Morris Lessmore a könyvek szeretetéről beszél és egy nagy mese, de jól megírták és jól feldolgozták. A teljes film nézhető itt:

IMDb: “Inspired, in equal measures, by Hurricane Katrina, Buster Keaton, The Wizard of Oz, and a love for books, The Fantastic Flying Books of Mr. Morris Lessmore is a poignant, humorous allegory about the curative powers of story. Using a variety of techniques (miniatures, computer animation, 2D animation) award winning author/ illustrator William Joyce and Co-director Brandon Oldenburg present a hybrid style of animation that harkens back to silent films and MGM Technicolor musicals. Morris Lessmore is old fashioned and cutting edge at the same time.”

A filmet Bíró Szabolcs író ajánlotta a honlapján.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2012/06/05 hüvelyk Filmnézőnapló

 

Címkék: , , ,