RSS

Avicenna címkéhez tartozó bejegyzések

Avicenna újratöltve (reloaded)

Egy szeptemberi bejegyzésben beszámoltam róla, hogy ismét régi könyv akadt a kezembe. Nem más volt az, mint Avicenna, vagy teljes nevén Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína, arab orvostudós könyve. Éppen 1000 esztendővel ezelőtt élt a Közel-Keleten, Perzsiában és akkor írta meg az orvostudományt szinte teljes egészében átfogó művét, a Kánont (lat. Canon Medicinae, ang. Canon of Medicine). Természetesen nem az eredeti arab szöveget olvasgattam, abból nem is maradt fenn (csak fél évszázaddal későbbi másolatok), hanem egy 1595-ös latin nyelvű fordítást vehettem a kezembe, amit a Főegyházmegyei Könyvtárban bocsátottak rendelkezésemre.

(Egyébként, régi latin fordítás (XIV. század) 35 ezer dollárért, XVI. századi fordítás pedig 10-20 ezer dollárért kapható. Csöppet drága, nem? Hát, inkább csak lapozgattam a könyvtárban.)

A Kánon angol nyelvű fordítása (1999)

Azon gondolkoztam, hogy bár használjuk az orvosi latin nyelvet a kórházban, ezért hellyel-közzel érthető is a 400 évvel ezelőtti latin kiadás, mégsem az igazi. Ahhoz, hogy jobban megismerjük, jó lenne valami közelebbi nyelven beleolvasni. Mint megtudtam, oroszra mind az 5 kötetét lefordították, de megvásárolni nem lehet, meg az orosz nyelvtudásom (ha van is még valamennyi) szerényebb, mint a latin.

Ugyanakkor megtaláltam az angol fordítást. Annyiban sántít a dolog, hogy csak az első két kötetet készítették el, sőt, a jelenleg hozzáférhető, megvásárolható példány csak az első kötet. Nem baj. Igenis bele akarok olvasni, hogy mit írtak ezer esztendővel ezelőtt az arab orvoskollégák!

Így találtam rá az 1999-es kiadású Avicenna fordításra. A címe mi más lehetne: The Canon of Medicine. Hol máshol lehetne megvásárolni, mint az amazon-on. Ráadásul egy ismerősöm éppen az Egyesült Államokba utazott, így az árát odaadva, el is hozta Magyarországra. Ezúton is köszönet érte.

Egy könyvsorozat részeként jelent meg: Great Books of The Islamic World. Igen, az arab világ elmúlt tízegynéhány évszázada során nagyszerű (great) művek születtek.

A fordítók listája és a kiadó a belső címlapon olvasható (lásd jobbra), az Ex libris pecsétet már magam tettem bele, de a sorszámát nem kapta még meg.

Igen tartalmas mű. Csak ez az első kötet 2341 paragrafust tartalmaz és átfogó képet ad az orvostudományról. Példaként hadd említsek egyet-kettőt:

Az orvostudomány definíciója: ma is aktuális

A fenti meghatározás ma is megállja a helyét. Avicenna tökéletesen megragadta a lényeget, látszik, hogy nagy tapasztalata van.

A műve olyan monumentális, hogy ennyi tapasztalatot ötven év alatt sem lehet megszerezni, felfedezni és rendszerezni. Ezért úgy gondolom, hogy sokat olvashatott és tulajdonképpen néhány évszázad orvostudományát szintetizálta akkor, valamikor az ezredfordulón. A művéből érződik továbbá, hogy a görög orvostudomány eredményei is eljutottak hozzá. Valószínűleg Nagy Sándor vihette el Keletre, persze több mint ezer évvel előtte. Ott aztán az “öreg” (Avicenna) megőrizte, konzerválta, kiegészítette, hogy aztán a 13-14. századtól kezdődően visszatérjen a tudás Európába. De ez már messze vezetne…

Egy másik példa a vizelet kérdése: 1233-1388 paragrafusokban részletesen beszél a színéről, szagáról, állagáról és a vizsgálatáról is. Bár nem voltak kezében olyan vizelet-kémiai módszerek mint ma, mégis nagyon frappáns és helytálló következtetéseket von le.

Az anatómiai rész nagyon pontos leírását adja a szerveknek és szöveteknek. Nyilván nem egy színes anatómiai atlasz, de még mindig jobb és pontosabb, mint egy kézzel írott jegyzet a múlt századból (írtam róla itt: Anatómia jegyzet).

Végül hadd jegyezzem meg, hogy Avicenna külön fejezetet szentel az öregedésnek az első kötetben, és a szépségnek, orvosi-kozmetikának a IV. kötet 4. részében:

“Volume IV, Part Four: Beauty culture. Leanness and obesity. Hair, nails and skin. Treatment of offensive odors and discolorations including leukoderma. Pediculosis. Pitting from small pox, etc.”

Az utolsó pár sor azért érdekes, mert mi már nem ismerjük a himlőt, a variola vera-t (írtam róla a Végzet katonái – 4 c. bejegyzésben), de akkoriban az emberek nagy része himlőhelyes lett, mert a kiütések hegesedéssel gyógyultak. Ezzel is foglalkozik Avicenna.

Széles látókörű egy kolléga! Könyve rá a bizonyíték.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/11/26 hüvelyk Kórház és a szakma, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , ,

Ismét régi könyv akadt a kezembe

No, azért az túlzás, hogy csak úgy a kezembe akadt. El kellett menni, megkerestetni és megkérni, hogy megnézhessem. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban történt a dolog.

Markhot bejegyzése az Avicenna műben

Már korábban tudtam róla, hogy az egyetlen olyan könyv, amiben Markhot Ferenc doktor – kórházunk névadója – tulajdonosi bejegyzése szerepel: egy Avicenna mű. Egész pontosan Avicenna orvosi kánonja, ami mérföldkő volt az orvostudomány fejlődésében, természetesen ezer esztendővel ezelőtt. Avicenna a 10. század második felében élt, foglalkozott filozófiával, teológiával – iszlám módon, mert arab volt – és orvostudománnyal. Ez utóbbival rendkívül behatóan, amit műve is mutat. A Canon Medicinae-t még vagy 700 éven keresztül használták az orvosok, általában latin fordításban, kisebb-nagyobb formátumú kötetként.

Ami Egerben fellelhető, az is több mint 400 éves, egész pontosan 416. Ugyanis ez a velencei kiadás 1595-ből származik, Markhot bejegyzése pedig 1782-es. Vagyis amikor ő megszerezte, már akkor 200 éves volt a nyomat, az eredeti mű meg több mint 700. Olyan lépték ez, amit nehéz ma felfognunk, amikor az orvosi könyvek 5-10 év alatt elavulnak a tudomány gyors fejlődésének következtében.

Visszatérve a műre: sajnos, csak a második kötet van meg (Tomus secundus) Egerben. Ennek a végén található az Index, ami mind a két kötetre vonatkozik.

Miközben lapozgattam, futkosott a hátamon a hideg, több ok miatt is. Egyik, hogy azt a könyvet lapozhattam, amit Markhot több mint kétszáz éve. Próbáltam belegondolni, milyen lehetett, akkor, itt, a barokk Egerben. A másik, hogy miközben a mű terjedelmét áttekintettem, elképedtem, hogy hogyan lehet egy 400.000 szóból álló műhöz számítógép nélkül indexet készíteni. Ráadásul rendkívül részletes, csak az index közel 100 oldal, apró betűkkel, foliáns méretben. Megcsinálták, latinul és precízen.

Hogyan hivatkoznak a mű egyes részeire? Megjelölik az oldalt, az oldalon a hasábot (a vagy b) és fentről lefelé tíz soronkét a két hasább között meg van jelölve a sor (10, 20, 30 stb). Így az index által megjelölt hely pontosan beazonosítható a műben.

De nem szaporítom a szót tovább, inkább néhány képet tennék ide. Az első a címlap, amiről leolvasható, mi is tulajdonképpen a mű:

Avicenna kánonja - 1595 - címlap

Hát nem gyönyörű? Még az iniciálékat is szépen kidolgozták. Például ez a fejezet, alább, a lázról szól, melynek helye: második kötet – tomus secundus, negyedik könyv – liber quartus, FAN primus, Tractatus primus (első traktátus), első fejezet – capitus primus:

A lázról (febris) szóló szakasz bevezetője - definíció

Egy másik gyönyörű, régi orvosi könyvről már írtam itt (klikk).

 
 

Címkék: , , , , , ,