RSS

Ismét régi könyv akadt a kezembe

13 Sze

No, azért az túlzás, hogy csak úgy a kezembe akadt. El kellett menni, megkerestetni és megkérni, hogy megnézhessem. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban történt a dolog.

Markhot bejegyzése az Avicenna műben

Már korábban tudtam róla, hogy az egyetlen olyan könyv, amiben Markhot Ferenc doktor – kórházunk névadója – tulajdonosi bejegyzése szerepel: egy Avicenna mű. Egész pontosan Avicenna orvosi kánonja, ami mérföldkő volt az orvostudomány fejlődésében, természetesen ezer esztendővel ezelőtt. Avicenna a 10. század második felében élt, foglalkozott filozófiával, teológiával – iszlám módon, mert arab volt – és orvostudománnyal. Ez utóbbival rendkívül behatóan, amit műve is mutat. A Canon Medicinae-t még vagy 700 éven keresztül használták az orvosok, általában latin fordításban, kisebb-nagyobb formátumú kötetként.

Ami Egerben fellelhető, az is több mint 400 éves, egész pontosan 416. Ugyanis ez a velencei kiadás 1595-ből származik, Markhot bejegyzése pedig 1782-es. Vagyis amikor ő megszerezte, már akkor 200 éves volt a nyomat, az eredeti mű meg több mint 700. Olyan lépték ez, amit nehéz ma felfognunk, amikor az orvosi könyvek 5-10 év alatt elavulnak a tudomány gyors fejlődésének következtében.

Visszatérve a műre: sajnos, csak a második kötet van meg (Tomus secundus) Egerben. Ennek a végén található az Index, ami mind a két kötetre vonatkozik.

Miközben lapozgattam, futkosott a hátamon a hideg, több ok miatt is. Egyik, hogy azt a könyvet lapozhattam, amit Markhot több mint kétszáz éve. Próbáltam belegondolni, milyen lehetett, akkor, itt, a barokk Egerben. A másik, hogy miközben a mű terjedelmét áttekintettem, elképedtem, hogy hogyan lehet egy 400.000 szóból álló műhöz számítógép nélkül indexet készíteni. Ráadásul rendkívül részletes, csak az index közel 100 oldal, apró betűkkel, foliáns méretben. Megcsinálták, latinul és precízen.

Hogyan hivatkoznak a mű egyes részeire? Megjelölik az oldalt, az oldalon a hasábot (a vagy b) és fentről lefelé tíz soronkét a két hasább között meg van jelölve a sor (10, 20, 30 stb). Így az index által megjelölt hely pontosan beazonosítható a műben.

De nem szaporítom a szót tovább, inkább néhány képet tennék ide. Az első a címlap, amiről leolvasható, mi is tulajdonképpen a mű:

Avicenna kánonja - 1595 - címlap

Hát nem gyönyörű? Még az iniciálékat is szépen kidolgozták. Például ez a fejezet, alább, a lázról szól, melynek helye: második kötet – tomus secundus, negyedik könyv – liber quartus, FAN primus, Tractatus primus (első traktátus), első fejezet – capitus primus:

A lázról (febris) szóló szakasz bevezetője - definíció

Egy másik gyönyörű, régi orvosi könyvről már írtam itt (klikk).

Reklámok
 
 

Címkék: , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: