RSS

Ablak a végtelenre – 2 – Uraktól nyüzsög a végtelenség

06 Júl

Ha már Weöres Sándort emlegettem a Lecsó c. bejegyzésben, akkor hadd idézzek ismét Böjte Csaba könyvéből. A hivatkozott vers a Rongyszőnyeg I.-ből való, ami alapján úgy tűnik, Weöres Sándor is megértett valamit Isten végtelen kegyelméből és szeretetéből:

Én is világot húdítani jöttem
s magamat meg nem hódíthatom,

csak ostromolhatom nehéz kövekkel?
vagy ámíthatom és becsaphatom.

Valaha én is úr akartam lenni;
ó bár jó szolga lehetnék!

De jaj, szolga csak egy van: az Isten,
s uraktól nyüzsög a végtelenség.

Böjte Csaba írja:

“A gonosz lélek Isten gondviselő jóságában megingott, gyenge hitünket kihasználva arra buzdít, hogy féljünk egymástól, testvéreinktől, és vegyük el azt is, ami a másé. Belekorbácsol a habzsoló fogyasztói világba, ahol már nem is mi élünk, hanem felpergetett életünkkel olyan emberek kimondhatatlan gazdagodását szolgáljuk, akiket talán be sem engednénk hajlékunkba.
Kölcsönből, adósságból limlomot vásárolunk, s észre sem vesszük, hogy magunk körül a halál kultúráját építjük, már nem az ember a fontos, hanem a gyárak, a bankok, a fogyasztás. Az ember csak eszköz, aki kivitelez, átad, kiszolgál, négyévente választ, elmegy a háborúba, gyilkol, rabol.”

Milyen igaza van!

Előzmény: Ablak a végtelenre – 1 – A teremtett világFolytatás: Ablak a végtelenre – 3 – A nyakleves

 

 

Reklámok
 

Címkék: , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: