RSS

Dizájn – “indizájn”

07 Júl

Emlékszem a SZOTE (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged) szerverére. 1991-ben csodálattal bámultuk, hogy a központi merevlemez 3000 megabájtos, vagyis 3GB. Ez szolgálta ki a betegfelvételi és nyilvántartó rendszert. Ma már viccesen hangzik, hiszen egy átlagos asztali számítógép RAM-ja ennyi és egy mobiltelefonba tehető microSD kártya is 2-4-8 gigabájtos.

Arra is emlékszem, hogy akkoriban a Word 2.0-s változatának használatát tanultuk az egyetemi számítástechnikai órákon (20 éve történt). A jó öreg DOS-os rendszeren futott. A papírra kerülő végeredményt természetesen nem láttuk a képernyőn, nem működött a WYSIWYG. Akkoriban ez jelentette a DTP-t (Desktop Publishing), vagyis az otthoni asztali számítógépeken üzemelő kiadványszerkesztést. Micsoda fapados rendszer volt.

Aztán robbant a szoftverpiac. A Microsoft elkezdte ontani a Word, majd Office rendszer újabb és újabb verzióit. Közben a Corel a rajzprogramját fejleszette, ajánlotta Venturát könyvekhez, folyóiratokhoz. A FreeHand és a QuarkExpress a professzionális, nyomdai kiadványszerkesztést jelentette. Az igazi kiadványszerkesztő stúdiók Apple-MacIntosh gépeket üzemeltettek. Egy-egy ilyen rendszer kiépítése csillagászati összegekre rúgott.
Lassan a kezdeti divergencia konvergenciára váltott. Mára az irodai alkalmazások teljes vizuális lefedettséget jelentenek: az Office programok (Microsoft és OpenOffice) a prezentáció-készítéstől egészen az adatbázis kezelőkig átfogó megoldásokat nyújtanak.

A CorelVentura gyakorlatilag szinte eltűnt, bár fejlesztik. Maradt a Quark, és az Adobe cég a PageMakert egyszer csak kiváltotta az InDesignnal. A mai asztali és erősebb laptopokon kiválóan üzemel a program. Professzionális környezet, csatolmány-kezelés, megjelenítés, levilágító kezelés. Az ember a saját nappalijában betördeli az anyagot és az interneten keresztül a nyomdakész kiadványt töltheti fel a nyomda szerverére.

Hogyan? Annak idején az elkészült anyagokat lézernyomtatóval pauszra nyomtattuk, majd ftp szervereken keresztül továbbíthattuk és ők világították le. Ma már a nyomda (Offset) korszerű programja segítségével (Kodak InSite) gyakorlatilag a levilágítógép-nyomdagép rendszerre lépünk be felhasználóként és követhetjük az eseményeket.

Hol tart már a tudomány!

Azért a legkorszerűbb rendszerben is léphet fel hiba, kerülhet “légy a levesbe”. A két színtér (ez már csak haladóknak): RGB és CMYK közötti áttéréskor törnek a színek, persze csak kicsikét. Ez nem akkora gond, persze elegánsabb CMYK-ban küldeni a nyomdának. De ne felejtsük el, nagyobb gond, ha a szöveg fekete színe (K – key, black) hirtelen négy színre bomlik, akkor az gáz. Hiszen, ha mind a négyet (cián, magenta, yellow meg a black) elkezdik rányomni és egy picit is megcsúszik, akkor olvashatatlan lesz a szöveg. Vigyázni kell rá. Erre kell az ember, aki felveszi a telefont és szól, hogy: “Kérem szépen, kijavítani a dolgot!” Akár hol is járjon a technika, mégiscsak ránk emberekre van szükség, hogy elvégezzük a feladatunkat (Vetés és Aratás).

A nyomtatott média nem fog megszűnni, miként a “vetés és aratás”. Könyv és újság forever!

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/07/07 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: