Kovács Rezső pszichiáter kollégám és barátom ajánlotta ezt a könyvet is, hasonlóan a Tükör által világosan címűhöz. Ez is keresztény, kérdezz-felelek az élet nagy kérdéseiről. Karikó Éva kérdéseire Böjte Csaba ferences rendi szerzetes válaszol. A riportszerű szöveg között verseket és prózát olvashatunk az éppen aktuális témához kapcsolódóan. Ez kimondottan üdítő.
A könyv olvasása során hadd osszak meg néhány gondolatot, részben Böjte Csabától, részben az éppen idézett versből-prózából.
“A lehulló eső szülőanyát talál a sáros földben, mely forrásában oly tiszta, hogy belőle testünkben élet fakad, oltja szomjunkat, hordozza bomló, kacagó jókedvünket. Ugyanaz a víz, amely nekünk életet ad, az ibolya kibomló kék szirmaiban csodás illatként árad szét a tavaszi zsongásban. És ugyanaz a víz a tőkén keresztül utat talál és otthonra lel a szőlőfürtben, melyet gondos kezek kipréselnek, s az édes must a hordó remeteségében erőt gyűjt, majd dallá változik szívünkben.”
—A ház mögötti terasz tetejére futtatott szőlőt figyelem már hetek óta, hogyan növeli a szemeket. Fönt is, lent is bőséggel terem. Az alsót eléri legkisebb fiam, a méteren lévőket a nagyobbak, az igazán magasan levőket feleségemmel szakítjuk majd le. Isten ajándéka ez! (MZ)
Gárdonyi Gézát idézik a könyvben ezekkel a teremtett csodákkal kapcsolatosan:
“Hányféle állat él még a világon? Az elefánttól a bányász belében élő anchylostomáig mekkora a sorozat? És mire való ez a sok állat?
Bármelyik állatot nézzük, mind olyan tökéletes gépszerkezet, aminőt ember előállítni képtelen.
A légynek másszerkezetü a lába, mint a lóé, és másszerkezetü a tüdeje, a gyomra, mint a lóé, és más a vére is, de azért csakúgy tud járni, mint a ló, csakúgy a levegő és az emésztés élteti, mint a lovat, és csakúgy vér kereng benne, mint a lóban.
Micsoda nagy a különbség a madár és a hal szerkezete között, s mégis mind a két szerkezet tökéletes, tökéletességében csodás és élete eredetében megérthetetlen.
[…]
Ki tanítja a madarat fészket rakni? A fészek helyét megválasztani, belsejét kisimítani. S micsoda fonat a függő cinke, a sas, a gólya fészke! Kéz nélkül! S ki tanította a fecskét arra, hogy polyva és sár tartja össze a sarat?
[…]
A test mint gép. A csontgolyóba tett agy. A csontkosárba zárt szív és tüdő. A legtökéletesebb fényképezőgép. A bőr. Az öt érzék csodái. A járás, hogy nem a láb tud járni, hanem az agy. A köröm növése a kopással kombinációban.
A nő mint vonzóerő embernél és állatnál. A nap mint világkályha és világlámpás. A tenger és benne a sok víz? A föld forgása. Matematikai és geometriai számítások a világtérben. A tűz, melyről senki se tudja mi az. Az elektrom, a mágnes.
A tojás, benne az élet csirája: 21 nap és átváltozik állattá. Tessék csinálni olyan tojást, amelyikből tyúk lesz!
[…]
Az élet első csirája a Földön. S hogy abból másik élet vált elő.
Az anya vérkeringésével való összekapcsolódása a születendő új embernek. Az anya vérkeringésétől való elszakadása annélkül, hogy az élete megszűnne. A csecsemő kilenc hónapig nem lélekzik, de mihelyt levegőre kerül, kilenc percig se lehet meg levegő nélkül.
A lélekzés: gép, amelyet a levegő hajt s tart frissen.
Azt mondjuk: a csodák világa lejárt.
Azt mondjuk: nincsen Isten, és puszta véletlenség szülte és kormányozza a világot.
Bizony mondom: soha nem látódott még annyi csoda a világon, mint attól az időtől kezdve, amikor az emberi szem a természetre fordul.”
Gárdonyi Géza teljes műve: Mai csodák c. teljes egészében elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban, ide: klikk.
A hétköznapok fogságában 