Ha már Weöres Sándort emlegettem a Lecsó c. bejegyzésben, akkor hadd idézzek ismét Böjte Csaba könyvéből. A hivatkozott vers a Rongyszőnyeg I.-ből való, ami alapján úgy tűnik, Weöres Sándor is megértett valamit Isten végtelen kegyelméből és szeretetéből: Én is világot húdítani jöttem s magamat meg nem hódíthatom, csak ostromolhatom nehéz kövekkel? vagy ámíthatom és becsaphatom. … Bővebben: Ablak a végtelenre – 2 – Uraktól nyüzsög a végtelenség