Lecsó

Tóalmásról Heves felé pattogott nagyon a kerék. Nyögött a kátyún az autó, szállt a por. Jászfelsőszentgyörgy, Szentlőrinckáta – Jászság, Fóliasátor fóliasátor hátán, méterek százai, palánták ezrei kukucskálnak kifelé. Profi a művelés: locsóló rendszer, korszerű eszközök. Hát persze, hogy megálltunk: paprikát venni. Olcsón, a szemünk előtt szakították le és 100-200 forintért adták kilóját, minőségtől függően. Így aztán szombat óta “csak” lecsót eszem. Eredetit, finomat, csemegét, nem csípőset. (Csípőset nem itthon eszem, inkább a budapesti rokonoknál: Klézl László, a Cserkút utcában bogyiszlói paprikából készíti a lecsót. Az aztán olyan erős, hogy még másnap is zsibog tőle az ember szája. Igazi élmény – ahogy ez megesett velem 2007-ben.)

De honnan is eredhet az elnezvezés? Ilyen kérdésekben mindig segít az etimológiai szótár:

lecsó 1940: “Lecsó: zöldpaprika darabokra vágott husából és paradicsomból, némi zsír és vöröshagyma hozzáadásával készült főzelékszerű étel” (ÚjIdőkLex. 17:4136). J: 1941: ‘Gericht aus Paprikaschoten und Tomaten, Letscho’ # (l. fent).
Hangutánzó eredetű, a locsog családjába tartozik. Minthogy a locsog magas hangrendű lecseg (vö. 1832: Kreszn.) változatából leccs, lecs ‘szétfőtt főzelék’ (Nyr. 32: 538) vonódott el, a lecsó ennek továbbképzése lehet. A névadás alapja ez ételfajta híg, leveses volta; vö. még lacs, lecs ‘kotyvalék, elfőtt étel’ (Nyr. 38: 471); l. továbbá lőtye (lötyög a.).
Mikesy: MNy. 45: 322; Sulán: NyK. 65:295. – Vö. licslocs, locsog, locsol, locspocs, oncsos, lucskos, lustos.

Ha már a hangutánzó szavaknál tartunk, hadd idézzek kedvenc költőmtől, Weöres Sándortól. A vers a Röngyszőnyeg III. gyűjtemény része, és arról ír, mit egyen, akinek nem ízlik a lecsó, vagy éppen a hideg víz:

Litty-lotty, lityi-lotty,
hordd a vizet, takarodj.
A hideg víz igen jó,
azt ebédel a bíró,
felesége, fia, lánya,
meg az egész házatája,
vendéget is hívhat rája.
Akinek nem elég,
kapja be a tenyerét.

Jó étvágyat kívánok minden olvasónak!

(Továbbá: ajánlom a L’ecsó c. animációs filmet is, aminek ugyan semmi köze a magyar lecsóhoz, de roppant szórakoztató és miről másról szólna, mint a főzésről. Igazi családi mozi.)