A tudomány mai állása szerint

Fontos minden tudományos kijelentéshez hozzáfűzni a címben szereplő megjegyzést. Jól megvilágítja ennek igazságát egy napokban olvasott könyv. A címe: Májbetegségekről májbetegeknek, a szerzője: Dr. László Barnabás, aki annak idején a budapesti Szent László Kórházban dolgozott, értelemszerűen hepatológiával, májbetegekkel foglalkozott, a 4. kiadás van nálam 1967-ből. Könyvében a következőt olvassuk:

“Az 1950-51. évi koreai háborúról is meg kell még emlékeznünk néhány szóval. Szaklapokban sokan dolgozták fel annak a májgyulladás járványnak az adatait, amely a Koreában harcoló amerikai katonák között tört ki. Sokezer megbetegedésről adtak számot ezek az adatok annak idején. Talán innen indult el útjára az a képtelen hiedelem, hogy a nálunk dúló májgyulladás járvány Koreából került hozzánk az utóbbi években.
[…]
Külön érdekességként említem meg Andersen dán kutató vizsgálatait, amelyeknek eredményeit még a napilapok is közölték, és amelyekből a nem szakemberek sok téves következtetést vontak le. Andersen nyilvánosságra hozta kísérleteinek eredményét, amelynek lényege az volt, hogy sikerült az emberi májgyulladás vírusát sertésekre átvinnie. Ehhez kapcsolta azt a megfigyelést, hogy Dániában sok a hepatitiszes sertés. Miután Dánia lakossága igen sok nyers húsárut fogyaszt (kolbászféléket), az említett kutató megkockáztatta azt a feltevést, hogy a fertőző májgyulladás kórokozójának természetes rezervoárja (tárolója) a sertés, és az emberi megbetegedés a nyers sertéshús fogyasztásával jön létre. Azóta ez a feltevés megdőlt, tisztázódott, hogy a sertések májgyulladása külön álló betegség. Megcáfolták az után vizsgálók azt az adatot is, hogy emberi hepatitisz vírussal sertések fertőzhetők. Sertésre csak a sertés hepatitisz vírusa vihető át. Így tehát a sertéshús és a májgyulladás összefüggése “Andersen meséjének” bizonyult.
Ez a modern “Andersen mese” azonban a laikusok körében a továbbiakban is hitelre talált. Ha betegekkel, hozzátartozókkal beszélgetek, és sikerül egy-egy kétkedőben eloszlatnom azt a gyanút, hogy a májgyulladás járvány Koreából indult el, rögtön következik a másik bizalmas kérdés: “Ugye a Közért-zsír okozza ezt a sok májbajt?” Sokat gondolkoztam azon, vajon honnan eredhet ez a tévhit. Így jutottam el Andersenhez.
Bizonyára sokat tudják, hogy a sertészsír nagyüzemi előállítása hideg préseléssel történik (nemcsak nálunk, de mindenütt a világon). Ehhez az élelmiszeripari alapismerethez már nem is kellett más, mint félfüllel hallani valamit a dán kutató álláspontjáról. (Az ezt követő cáfolat – mint ahogy ez egyébként is így szokott lenni – már nem jutott el a megfelelő helyre.) A “jólértesült” rémhírterjesztő csak a “végeredményt” hozta bámuló környezetének tudomására: “Bizalmas helyről tudom, hogy a vágóhídi sertészsír, amit a húsboltokban árulnak, fertőzött. Ettől májgyulladást lehet kapni”. Ez a rémhír azután jóval gyorsabban terjedt és fertőzött meg sok hiszékeny embert, mint maga a hepatitisz-járvány. Midnekit szeretnék megnyugtatni afelől, hogy a májgyulladás és a kereskedelmi sertészsír között semmiféle kapcsolat nincs, a zsírt mindenki nyugodtan fogyaszhatja.”

Vagy mégsem? László doktornak teljesen igaza van az emberek hiszékenyégével kapcsolaban. De két fenti kijelentését a tudomány már megcáfolta.

A hepatitis E vírus főleg Ázsiában fordul elő (akár éppen Koreában is), de Magyarországon sem ritka (erről Reuter Gábor virológus kollégám számolt be, klikk: ide), és éppen sertésekben fordul elő, illetve gyakoribb a sertésekkel foglalkozók körében. Andersennek mégiscsak van egy kis igazsága, jóllehet tévedés az akkori hepatitis A járványokat a sertésekre kenni. Akkoriban még nem ismerték a hepatitis vírusok fajtáit (A, B, C, E).

A másik problémás kérdés a zsír. Valóban semmi köze a vírusos májgyulladáshoz a zsír fogyasztásának, de mégis tud májgyulladást okozni. Úgy hívják, hogy nem-alkoholos steato-hepatitis (rövidítése NASH). A túlsúlyos, elhízott emberben a zsír éppúgy lerakódik a májban, mint a bőr alatti szövetekben, csak éppen ott nem látszik. Mégis károsítja a májat. A megoldás: testsúlycsökkentés.

Óvatosan a zsírral, de nem a vírus, hanem a kalóriatöbblet miatt!

(A könyvet Nagy Róbert főorvos kollégámtól kaptam, ezúton is köszönöm.)