RSS

2011/06/17 napi bejegyzések

A bolhák étvágya

Arra utaltam egy korábbi posztban (pestis), hogy néhány mondat erejéig elmesélem, miért is robbant 1346-ban a járvány és lett belőle “A” Fekete Halál. Nem saját kútfőből merítettem a választ a kérdésre, hanem komoly szakriodalma van a témának. Különösen jól ismeri az akkori helyzetet egy Benedictow nevű kutató. Könyvet írt a róla, ami megtalálható az egri kórház könyvtárában is (angol nyelven). Címe: A Fekete Halál (The Black Death).

A Yersinia pestis nevű baktérium a patkányokon élő bolhákban szaporodik. Aztán ahogy a bolha csíp, tovább adja a kórokozót a következő patkánynak. Vagy éppenséggel az embernek. Jó, de akkor miért lepték el ilyen tömegesen az embereket ezek a bolhák?

Az akkori járványban egy olyan kórokozó terjedt, ami, ahogy az áldozat vérével a patkány-bolha előgyomrába került, ott összecsomósodott, kicsapódott, mint a romlott tej a forraláskor. Olyan csomót képezett ebben az úgynevezett proventriculusban (előgyomorban), hogy nem engedte tovább a táplálékot a bolha rendes gyomrába. Mi következett ebből?

A bolha még éhesebb lett. Megbolodnult. Tudjuk, az ember is milyen ideges tud lenni, ha éhes. Ezért még többet próbált enni, vért szívni. Így aztán a patkányról, mint az őrültek, az emberekre is átugrottak és csak szívták a vért, ahogy tudták. Elmondhatták akkoriban: “Éhes bolha emberrel álmodik.” Csak éppen nem tudták, hogy ez a kulcsa a járványnak. Gyenge volt a védekezés. Hiába különítették el az embereket 40 napra (quarantana – innen jön a karantén szó), a patkányok jöttek, mentek. A hajókon a rakományban megbújtak, így hozták be Kaffából, Genovába és a többi olasz kereskedő városba. Innen aztán északnak, keletnek, nyugatnak indult a járvány, ellepve Európát, elpusztítva a lakosság egynegyedét, egyharmadát.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/06/17 hüvelyk Kórház és a szakma, Történelem

 

Címkék: , , , , , ,

A dilemma

[Jó, ha az ember néha elmélázik az újonnan hozott törvények fölött. Különösen akkor, ha az közvetlenül érinti az életét. Így gondolkodtam el röviden az Alkotmányról (itt). Most újabb törvényt tárgyal az országgyűlés a jövő héten. Hát, elolvastam.]

Egyház vagy egyesület, egyház vagy mozgalom? Jézus Krisztus útnak indította egyházát már vagy kétezer éve, úgy is mondhatjuk, hogy megalapította a kereszténységet. De ma hogyan működjön? Új egyházügyi törvény érkezik. Ez meghatározza a jövőt, legalábbis a magyarországi kereszténység számára.

Egy biztos: a törvény jó. Sok új és értékes gondolatot tettek bele, ha elfogadják: törvényerőre emelkedik. Hadd szemezgessek belőle néhányat:

6. §
(1) E törvény alkalmazásában vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.
—Ezzel a definícióval megpróbálják kizárni az üzleti érdekből létrejött, névleges, ún. biznisz-egyházakat. Sőt, egyértelműen megmondják a hit irányát: természet fölötti.

8. §
(1) Magyarországon az állam és az egyház különváltan működik.
(2) Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházzal.
—Nem könnyű az egyensúlyt megtalálni. Szabad-e az államnak segíteni a gyülekezeteknek vagy a gyülekezeteknek az államot adminisztratív módon? Biztosan döntő lesz az “apróbetűs rész”, a rendeletek, amik kapcslódni fognak, a szerződések, megállapodások az egyes egyházakkal.

10. §
(1) Magyarországon az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre.
—Az állam elkötelezi magát, hogy nem lesz Állami Egyházügyi Hivatal, mint annak idején az átkosban. Sokat meséltek az öregek azokról az időkről. Nem lehetett könnyű.

12. §
(2) Az egyházi intézmény világnézeti szempontból elkötelezett, így a felvételnél és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél, fenntartásánál és megszüntetésénél a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételek határozhatók meg.
—Ha valaki egyházi intézménynél akar dolgozni, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy a felvételnél világnézetét figyelmbe veszik. Ez így van rendjén. Ha már valamit ők hoztak létre és működtetnek, hadd mondják meg, hogy kivel akarnak együttdolgozni. Nyilván olyannal, aki hasonló világnézetet vall.

19. §
(1) Az egyház külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba bejegyzett adatai nyilvánosak.
—Hadd tudja mindenki, milyen egyházak vannak az országban és mit csinálnak. Nem szabad ennek titkosnak lennie.

Az előterjesztés végén vannak magyarázatok is, ezek közül egy:

Részletes indoklás 26. §-hoz: Amennyiben valamely egyházi személy nem egyháztag számára végez szolgáltatást és akár közvetlen, akár közvetett módon a tevékenysége egyházával kapcsolatba hozható, köteles az adott egyház nevét a szolgáltatás felajánlása előtt jól látható módon feltüntetni. A törvényi rendelkezésnek fogyasztóvédelmi célja is van: a szolgáltatást igénybevevő számára egyértelműen beazonosítható legyen, ha az igénybevett szolgáltatás valamely egyház tevékenységéhez kötődik. Ez a szolgáltatás igénybe vevőjének lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogát is biztosítja.

—Jogos. Ha valaki mondjuk ételosztáson enni kap, hadd tudja, kitől kapta, milyen indíttatásból. Nem lehet megcsinálni azt, hogy ellátom, aztán majd egyszer csak, amikor lekötelezettnek érzi magát, akkor jön rá, hogy beszervezték valamibe. Igenis, ha valamit nyújt egy egyház, szerepeljen azonnal: kik és miért csinálják.

Végül pedig a törvény egy sarkalatos pontja:

3. §
A szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi, vallási neveléséről, vallásos oktatásáról döntsön és arról megfelelően gondoskodjék.

Személy szerint nem jogává tenném a szülőnek, hogy vallásos neveléséről döntsön vagy gondoskodjon, hanem kötelezővé. Igenis, felnőtt emberek vagyunk, el kellett döntenünk, hogy mit választunk, milyen világnézettel éljük le az életünket. Biztosan aszerint éljük, ami a legjobb nekünk! Nos, akarjuk ezt a jót a gyermekeinknek! Kötelességünk átadni nekik a jót. Kinek mi a jó? Ha valaki azt mondja: “Majd eldönti ő, ha felnő, hogy mit választ.” Ez csak mellébeszélés: arról árulkodik, hogy aki mondja bizonytalan és gőze nincs, hogy jól döntött-e (legyenez ateizmus vagy teizmus).

Kíváncsian várom, hogy módosítják-e a törvényjavaslatot. És ha igen, akkor mivel?

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/06/17 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , ,