RSS

sertés címkéhez tartozó bejegyzések

Köcsögduda-szó

Ezerszeres köszönet Csergő-Herczeg Lászlónak, aki feleségével együtt a magyar népzenének nemcsak művelői, hanem oktatói is. Nem is akár hogyan! Az odaadásuk azzal a különleges képességgel párosul, amit “megszerettetésnek” hívok. Az, hogy egy tizenéves gyermeket rávegyenek arra, hogy időt, energiát nem kímélve, saját undorát legyőzve népi hangszert készítsen, nem mindennapi tanári képességeket rejt. Ági néni (Csergő-Herczegné Kájel Ágnes) brilliáns zenetanár. A Tinódiban (vagyis 9-es iskola, Eger) úgy összekalapálta az alsósokat egy kórusba, hogy csak ámulok-bámulok. A szertelen csöppségek félelmetes fegyelemmel és gyönyörűen énekelnek. De most térjünk rá a fent említett népi hangszerre:

Ági néni mondta el először a fiamnak, hogy a sertés húgyhólyagjából készítik a köcsögdudát, aztán Laci bácsi (a férje) segítette tanácsaival, hogy elkészüljön a mű.

Ehhez persze Dánielnek először a disznóvágáskor (Lemperger János nagypapa) ki kellett guberálnia a belsőségek közül a húgyhólyagot. Megtalálni sem volt könnyű, mert úgy tűnik a szúráskor szegény pára kiürítette a hólyagját (már úgyértem a sertés, nem az aki szúrta). Aztán a zsigereléskor a “malactartóval” (méh) félre lett dobva. De a srác akkor is előtúrta. Aztán felfújta szívószállal, feszítette, szárította, majd ecetben áztatta (alább látható néhány művelet a képen). Volt szaga rendesen, úgyhogy nagyívben kerültük a lábast.
Aztán alapos kimosás után belekötöttük a nádszálat, majd a hógyag-hártyát rákötöttük egy Jóska papától (Maszárovics József) megörökölt köcsögre… Száradás.

Balra fent: ecetben ázik a húgyhójag, majd öblítés, aztán kiterítve, és végül felfeszítve a köcsögre. A nádszálat bele kellett kötni felhúzás után. A nagy kép pedig a száradás utáni állapotot mutatja.

Balra fent: ecetben ázik a húgyhólyag, majd öblítés, aztán kiterítve, és végül felfeszítve a köcsögre. A nádszálat bele kellett kötni felhúzás előtt. A nagy kép pedig a száradás utáni állapotot mutatja.

És láss csodát, megszólalt az első házilag készített köcsögdudánk. Történelmi pillanat. 🙂
Az alábbi videón látható és hallható a működése. Köcsögdudán játszik a készítő, Dániel.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/24 hüvelyk Vélemény, Zene

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

A tudomány mai állása szerint

Fontos minden tudományos kijelentéshez hozzáfűzni a címben szereplő megjegyzést. Jól megvilágítja ennek igazságát egy napokban olvasott könyv. A címe: Májbetegségekről májbetegeknek, a szerzője: Dr. László Barnabás, aki annak idején a budapesti Szent László Kórházban dolgozott, értelemszerűen hepatológiával, májbetegekkel foglalkozott, a 4. kiadás van nálam 1967-ből. Könyvében a következőt olvassuk:

“Az 1950-51. évi koreai háborúról is meg kell még emlékeznünk néhány szóval. Szaklapokban sokan dolgozták fel annak a májgyulladás járványnak az adatait, amely a Koreában harcoló amerikai katonák között tört ki. Sokezer megbetegedésről adtak számot ezek az adatok annak idején. Talán innen indult el útjára az a képtelen hiedelem, hogy a nálunk dúló májgyulladás járvány Koreából került hozzánk az utóbbi években.
[…]
Külön érdekességként említem meg Andersen dán kutató vizsgálatait, amelyeknek eredményeit még a napilapok is közölték, és amelyekből a nem szakemberek sok téves következtetést vontak le. Andersen nyilvánosságra hozta kísérleteinek eredményét, amelynek lényege az volt, hogy sikerült az emberi májgyulladás vírusát sertésekre átvinnie. Ehhez kapcsolta azt a megfigyelést, hogy Dániában sok a hepatitiszes sertés. Miután Dánia lakossága igen sok nyers húsárut fogyaszt (kolbászféléket), az említett kutató megkockáztatta azt a feltevést, hogy a fertőző májgyulladás kórokozójának természetes rezervoárja (tárolója) a sertés, és az emberi megbetegedés a nyers sertéshús fogyasztásával jön létre. Azóta ez a feltevés megdőlt, tisztázódott, hogy a sertések májgyulladása külön álló betegség. Megcáfolták az után vizsgálók azt az adatot is, hogy emberi hepatitisz vírussal sertések fertőzhetők. Sertésre csak a sertés hepatitisz vírusa vihető át. Így tehát a sertéshús és a májgyulladás összefüggése “Andersen meséjének” bizonyult.
Ez a modern “Andersen mese” azonban a laikusok körében a továbbiakban is hitelre talált. Ha betegekkel, hozzátartozókkal beszélgetek, és sikerül egy-egy kétkedőben eloszlatnom azt a gyanút, hogy a májgyulladás járvány Koreából indult el, rögtön következik a másik bizalmas kérdés: “Ugye a Közért-zsír okozza ezt a sok májbajt?” Sokat gondolkoztam azon, vajon honnan eredhet ez a tévhit. Így jutottam el Andersenhez.
Bizonyára sokat tudják, hogy a sertészsír nagyüzemi előállítása hideg préseléssel történik (nemcsak nálunk, de mindenütt a világon). Ehhez az élelmiszeripari alapismerethez már nem is kellett más, mint félfüllel hallani valamit a dán kutató álláspontjáról. (Az ezt követő cáfolat – mint ahogy ez egyébként is így szokott lenni – már nem jutott el a megfelelő helyre.) A “jólértesült” rémhírterjesztő csak a “végeredményt” hozta bámuló környezetének tudomására: “Bizalmas helyről tudom, hogy a vágóhídi sertészsír, amit a húsboltokban árulnak, fertőzött. Ettől májgyulladást lehet kapni”. Ez a rémhír azután jóval gyorsabban terjedt és fertőzött meg sok hiszékeny embert, mint maga a hepatitisz-járvány. Midnekit szeretnék megnyugtatni afelől, hogy a májgyulladás és a kereskedelmi sertészsír között semmiféle kapcsolat nincs, a zsírt mindenki nyugodtan fogyaszhatja.”

Vagy mégsem? László doktornak teljesen igaza van az emberek hiszékenyégével kapcsolaban. De két fenti kijelentését a tudomány már megcáfolta.

A hepatitis E vírus főleg Ázsiában fordul elő (akár éppen Koreában is), de Magyarországon sem ritka (erről Reuter Gábor virológus kollégám számolt be, klikk: ide), és éppen sertésekben fordul elő, illetve gyakoribb a sertésekkel foglalkozók körében. Andersennek mégiscsak van egy kis igazsága, jóllehet tévedés az akkori hepatitis A járványokat a sertésekre kenni. Akkoriban még nem ismerték a hepatitis vírusok fajtáit (A, B, C, E).

A másik problémás kérdés a zsír. Valóban semmi köze a vírusos májgyulladáshoz a zsír fogyasztásának, de mégis tud májgyulladást okozni. Úgy hívják, hogy nem-alkoholos steato-hepatitis (rövidítése NASH). A túlsúlyos, elhízott emberben a zsír éppúgy lerakódik a májban, mint a bőr alatti szövetekben, csak éppen ott nem látszik. Mégis károsítja a májat. A megoldás: testsúlycsökkentés.

Óvatosan a zsírral, de nem a vírus, hanem a kalóriatöbblet miatt!

(A könyvet Nagy Róbert főorvos kollégámtól kaptam, ezúton is köszönöm.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/06/30 hüvelyk Kórház és a szakma, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , ,