Fekete himlő. Rosszul hangzik és az is. Még jó, hogy a Földet 1980-ban himlőmentessé nyilvánították. Rémálmainkban azért tovább él a terroristák biológiai fegyvereként vagy a nagyhatalmak titkos laboratóriumaiban. Valahol csak kell lennie lefagyasztva egy kicsinek, még őrizgetik tudományos célból. Hát az a kicsi épp elég lenne, hogy újra megtizedelje az emberiséget. Ahogyan ezt megtette korábban. Reménykedjünk, hogy nem történik meg.
“20-30 év közötti férfi inasi állást kaphat előkelő családnál; anglikán vallású legyen és olyan, aki már átesett himlőn.” – olvashattuk volna kétszáz évvel ezelőtt az újsághirdetést. Azért foglalkoztattak inkább himlőt átvészelt szolgákat, mert ők már nem kaphatták el, nem terjeszthették a himlőt. Honnan tudták, hogy valaki átvészelte? Onnan, hogy himlőhelyes volt az arca. Ez a kórság nagyon gyakran torzító hegekkel gyógyult, ellentétben a bárányhimlővel, ami kevésbé okoz maradandó hegeket. Még Sztálint is elcsúfították az elváltozások, de a fényképeken természtesen kiretusálták.
Védőoltásokkal sikerült a Földről eltüntetni a betegséget. Emlékszem, hogy általános iskolában nagy rettegést váltott ki, hogy kapunk-e karcolást. Mi már nem kaptunk. Akkor örültünk, mert megúsztuk: nemcsak a fájdalmat, de a hegek kialakulását is a karunkon. Most nem örülök. Ugyan életre szóló, teljes védettséget nem adott volna, mégis, ha újra világjárvány törne ki, akkor az emberek jelentős része teljesen védtelen lenne. Sebtiben kellene oltani tömegeket.
Variolatio versus vaccinatio: védőoltás humán himlővírussal vagy tehén (vacca) himlővírussal. Edward Jenner nagy koponya volt, ő jött rá, hogy a tehéh himlőjével kíméletesebb és járványmegelőzés szempontjából is hasznosabb oltani. Elterjedt, alkalmazták és 200 év alatt meg is oldódott a kérdés.
Spanyol hódítók versus beszülött indiánok, majd francia katonák versus néger rabszolgák: a helyszín Haiti. Többszáz éves adok-kapok. Hiszen a fekete himlőt a spanyol hódítók hozták be Amerikába. Az indiánok között nagy pusztítást végzett. Könnyű szerrel legyőzték őket. Aztán amikor a Haitire behurcolt néger rabszolgák fellázadtak (jobb minkabírásuk miatt cserélték le rájuk az indián rabszolgákat), hiába volt minden próbálkozás, az Európából érkező haderők nagyrésze meghalt sárgalázban, amit a sárgaláz vírus okoz (yellow fever virus, YFV), és a szúnyog terjeszt. Hiába küldött Napóleon (mert akkor Haiti éppen francia gyarmat volt) 15 ezer katonát, háromezren maradtak. Ez a két küzdelem és kimenetele jól mutatja, hogy a járványok milyen sokszor befolyásolták a történelmet és egy-egy háború végeredményét.
(Ralph H. Major könyve bőséges történelmi utalással rendelkezik még.)
Előzmény: A végzet katonái 3 > Következő: A végzet katonái 5
A hétköznapok fogságában 