RSS

Sztálin címkéhez tartozó bejegyzések

A Krím újra a középpontban

Sok évvel ezelőtt olvastam Ole Benedictow, norvég történész könyvét, a Fekete halált (The Black Death). Nem regény, hanem tudományos könyv, és az 1300-as évek közepén zajló pestis (világ-)járványról szól. Már egy bejegyzésben – közel három éve – megemlékeztem róla (A bolhák étvágya), de most újra elém került a téma. Ennek oka, hogy bizony 1346-ban a pestis Kaffa városán keresztül került Európába.

Valami hasonlóval repíthették a hullákat a várba

Valami hasonlóval repíthették a hullákat a várba

A történetben a mongol csapatok (aranyhordák – Golden Horde) Jani beg kán vezetésével hozták el a járványt a Krím félszigetre. Igen, arra a vidékre, ahol most ismét felforrósodott a levegő, és ez nem a klímaváltozásnak köszönhető. Már a Nyugat felé vonulásuk során megtizedelte őket a félelmetes kórság (1340-es évek). Aztán, amikor elérkeztek Kaffa városához (mai nevén Feodoszija), akkorra kifáradtak, a várvédők pedig kemény ellenfélnek bizonyultak. Gondoltak egyet a mongol hordák és bevetették annak a kornak a biológiai fegyverét. A pestisben meghalt katonáik holttestét rátették a katapultra és belőtték a várfalon túlra, ahol szintén kitört a járvány.

Innen aztán a genovai kereskedők (az ő fontos kereskedelmi támaszpontjuk volt Kaffa) menekülve hajóra szálltak és a Fekete-tenger-Boszporusz-Földközi-tenger irányon keresztül, Itáliába haza-hurcolták a pestist, méghozzá úgy, hogy a fertőzött patkányok a hajók rakományában megbújtak.

Gyakorlatilag azóta (1346) élt a félszigeten a tatárság, akik aztán keveredtek ezzel-azzal a néppel. Egészen a XVIII. századig a Krím félsziget az övék volt. Az oroszok sem tudtak vele jó ideig mit kezdeni, mert a törökökkel voltak szövetségben, olyannyira, hogy az Ottomán birodalom egyik protektorátusa lett. A félszigetről támadásokat intéztek Ukrajna és Oroszország irányában, és éppen Kaffában rengeteg rabszolgát adtak el (valami 3 milliót). Mígnem aztán az 1700-as években eldőlt a sorsuk, amikor is az Orosz birodalom győzött a törökök ellen és a kücsük-kajnardzsi béke értelmében a Krím független lett. Majd ezt a megállapodást megszegve, Oroszország 1783-ban egyszerűen a birodalomhoz csatolta a Krímet (ismerős a helyzet?). Az oroszok a krími tatár lakosság nagyrészét kiűzték. Mintegy száz évvel később mégiscsak elkezdtek újraszerveződni, visszatérni a területekre. Persze aztán jött a kommunista rezsim, benne pedig a Magyarországról emigrált Kun Bélával. Éppen őt tette a krími tatárok üldözésének, az entikai tisztogatásnak egyik vezetőjévé a bolsevik szovjet vezetés. Sztálin tervébe jól beilleszkedett.

Aztán a Krím a Szovjetúnió felbomlásakor Ukrajna része lett, sok orosz lakossal, kevés krími tatárral. Most aztán marakodnak. Illetve már nem, hiszen az Orosz birodalom csatolta (annektálta) egy népszavazást követően az egész félszigetet. Innentől ez már a velünk élő történelem. Nos, ennyi a köze az infektológiának a Krími konfliktushoz.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/03/23 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

A végzet katonái – 4 – Poxvirus variolae & YFV

Fekete himlő. Rosszul hangzik és az is. Még jó, hogy a Földet 1980-ban himlőmentessé nyilvánították. Rémálmainkban azért tovább él a terroristák biológiai fegyvereként vagy a nagyhatalmak titkos laboratóriumaiban. Valahol csak kell lennie lefagyasztva egy kicsinek, még őrizgetik tudományos célból. Hát az a kicsi épp elég lenne, hogy újra megtizedelje az emberiséget. Ahogyan ezt megtette korábban. Reménykedjünk, hogy nem történik meg.

“20-30 év közötti férfi inasi állást kaphat előkelő családnál; anglikán vallású legyen és olyan, aki már átesett himlőn.” – olvashattuk volna kétszáz évvel ezelőtt az újsághirdetést. Azért foglalkoztattak inkább himlőt átvészelt szolgákat, mert ők már nem kaphatták el, nem terjeszthették a himlőt. Honnan tudták, hogy valaki átvészelte? Onnan, hogy himlőhelyes volt az arca. Ez a kórság nagyon gyakran torzító hegekkel gyógyult, ellentétben a bárányhimlővel, ami kevésbé okoz maradandó hegeket. Még Sztálint is elcsúfították az elváltozások, de a fényképeken természtesen kiretusálták.

Védőoltásokkal sikerült a Földről eltüntetni a betegséget. Emlékszem, hogy általános iskolában nagy rettegést váltott ki, hogy kapunk-e karcolást. Mi már nem kaptunk. Akkor örültünk, mert megúsztuk: nemcsak a fájdalmat, de a hegek kialakulását is a karunkon. Most nem örülök. Ugyan életre szóló, teljes védettséget nem adott volna, mégis, ha újra világjárvány törne ki, akkor az emberek jelentős része teljesen védtelen lenne. Sebtiben kellene oltani tömegeket.

Variolatio versus vaccinatio: védőoltás humán himlővírussal vagy tehén (vacca) himlővírussal. Edward Jenner nagy koponya volt, ő jött rá, hogy a tehéh himlőjével kíméletesebb és járványmegelőzés szempontjából is hasznosabb oltani. Elterjedt, alkalmazták és 200 év alatt meg is oldódott a kérdés.

Spanyol hódítók versus beszülött indiánok, majd francia katonák versus néger rabszolgák: a helyszín Haiti. Többszáz éves adok-kapok. Hiszen a fekete himlőt a spanyol hódítók hozták be Amerikába. Az indiánok között nagy pusztítást végzett. Könnyű szerrel legyőzték őket. Aztán amikor a Haitire behurcolt néger rabszolgák fellázadtak (jobb minkabírásuk miatt cserélték le rájuk az indián rabszolgákat), hiába volt minden próbálkozás, az Európából érkező haderők nagyrésze meghalt sárgalázban, amit a sárgaláz vírus okoz (yellow fever virus, YFV), és a szúnyog terjeszt. Hiába küldött Napóleon (mert akkor Haiti éppen francia gyarmat volt) 15 ezer katonát, háromezren maradtak. Ez a két küzdelem és kimenetele jól mutatja, hogy a járványok milyen sokszor befolyásolták a történelmet és egy-egy háború végeredményét.

(Ralph H. Major könyve bőséges történelmi utalással rendelkezik még.)

Előzmény: A végzet katonái 3 > Következő: A végzet katonái 5

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/06/25 hüvelyk Kórház és a szakma, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , ,