RSS

sárgaláz címkéhez tartozó bejegyzések

Magyar László és a sárga hideglelés

Magyar László a XIX. század nagy utazója volt. Testestől lelkestől belevetette magát Afrikába, ami az 1800-as évek közepén bizony nem volt egy életbiztosítás (írtam róla korábban itt és a csecselegyekről itt). Mielőtt pedig nekiindult volna a mai Angola vidékének, még több helyen is megfordult. Erről így számol be egy levelében (1851. április 20, Yah-Quilem):

Baía – a hatalmas öböl

“Odahagyván Triestet az ausztriai posta-hajón, hol mint hajós kadét szolgálatot vállaltam, egy szerencsés utazás után Brazíliába a Bahia de todos os santos-i öbölben horgonyt vetettem; itt odahagyván az ausztriai hajós szolgálatot, Nyugat-Indiákra hajóztam, hol Havanából egy spanyol contrebandehajón mint köztengerész a guineai szerecsen partokra vitorláztam. Felette szerencsés valék ezen veszedelmes és átkozott kereskedésben; mert öt hónapi utazás után igen betegen, de teli erszénnyel ismét Cubára visszatértem, a nyert 1500 spanyol koronás tallérok tanulni kívánó lelkemet el nem csábították; sőt ezen pénzen vala első műszere tervem kivitelének, melyre való nézve hat hónapig egy jeles nauticus professzornál nevezett célra órákat fizettem, hol magamat elegendőleg kiképezve, és a szükséges hajósi műszereket megszerezve “Albatros” spanyol hajón mint másod pilot Keletindiákra eveztem, hol a kapitány meghalálozott, és Szumátrán, Jáván keresztül Madagaszkár szigeten az antongili öbölbe érkeztem. Itt csaknem halálra megbetegedtem a sárgahideglelésben. Majd egy francia hadi-hajón mint utas a Jóreménység Fokára utaztam, hol mintegy két hónapi mulatás után a tengerészek ispotályában egészségem helyreállott.”
—mi lehetett ez a “sárgahideglelés”, nehéz megmondani. Természetesen az ember a sárgalázra gondol elsősorban, de a malária vagy éppen a leptospirosis, hantavírus fertőzés, de a dengue is tud a láz mellett sárgasággal (icterus) járni. Mindenesetre az a lényeg, hogy Magyar László túlélte, így utazása folytatódott és a fenti sorai is megszülethettek, amelyeket édesapjának írt haza, Magyarországra.

Egy másik érdekes részlet a könyvből:

Rabszolgakereskedelem ábrázolása

“A rabszolgakereskedés eltörlése jótékony befolyásának kell tulajdonítani a Benguela lakosai közt naponként gyarapodó mívelődést, s több hasznos intézvénynek kifejlődését. A jobb rendőrségi intézkedések folytán jelenleg még a halandóság is napról napra kevesedik. Azelőtt többezer megvásárlott rabszolgát szoktak volt itt felhalmozva a Brazíliából érkezendő hajók számára készen tartani; e szerencsétlenek közül számosan naponként elhaltak, s az utálatos, nyereségvágyó tulajdonosok a megholt testek eltakarítását sem tartották kötelességüknek, hanem csak a városon kívüli gyepre hordatták ki, zsákmányul a ragadozó állatoknak. Már pedig az éjjelenkint rejtekeikből kibúvó hiénák és sakálok a széttépett holttestek darabjait a város utcáin keresztül hurcolták, s azokat félig megrágván, szétszórták, s otthagyták, hol azután elrohadtak, s a levegőt megrontották. Jelenleg a város délkeleti részén, emelkedett szellős helyen, magas falakkal kerített két temető van (kalundo); egyik kápolnával ékeskedik, s a fehérek, vagyis keresztények, a másik pedig a rabszolgák és pogányok eltakarítására szolgál. Most már közkórház is van (hospital de misericordia*), melyben a szegény betegek ingyen vétetnek föl. (Tams is megemlíti a két temetőt, s megjegyzi, hogy az európaiak a holttestre oltatlan meszet hintenek, s néhány üveg ecetet öntetnek, hogy gyorsabban elrohadjon. A feketékről azt mondja, hogy halottaikat napnyugtakor takarítják el, s hogy a holttestet megégetik. Hunfalvy János)”
—félelmetes higiénés állapotok és kegyetlen körülmények. Afrika, 1850 körül.

*misericordia – az irgalmas rendet tagjait is így nevezték: misericordiánusok.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/07/21 hüvelyk Afrika, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

A végzet katonái – 4 – Poxvirus variolae & YFV

Fekete himlő. Rosszul hangzik és az is. Még jó, hogy a Földet 1980-ban himlőmentessé nyilvánították. Rémálmainkban azért tovább él a terroristák biológiai fegyvereként vagy a nagyhatalmak titkos laboratóriumaiban. Valahol csak kell lennie lefagyasztva egy kicsinek, még őrizgetik tudományos célból. Hát az a kicsi épp elég lenne, hogy újra megtizedelje az emberiséget. Ahogyan ezt megtette korábban. Reménykedjünk, hogy nem történik meg.

“20-30 év közötti férfi inasi állást kaphat előkelő családnál; anglikán vallású legyen és olyan, aki már átesett himlőn.” – olvashattuk volna kétszáz évvel ezelőtt az újsághirdetést. Azért foglalkoztattak inkább himlőt átvészelt szolgákat, mert ők már nem kaphatták el, nem terjeszthették a himlőt. Honnan tudták, hogy valaki átvészelte? Onnan, hogy himlőhelyes volt az arca. Ez a kórság nagyon gyakran torzító hegekkel gyógyult, ellentétben a bárányhimlővel, ami kevésbé okoz maradandó hegeket. Még Sztálint is elcsúfították az elváltozások, de a fényképeken természtesen kiretusálták.

Védőoltásokkal sikerült a Földről eltüntetni a betegséget. Emlékszem, hogy általános iskolában nagy rettegést váltott ki, hogy kapunk-e karcolást. Mi már nem kaptunk. Akkor örültünk, mert megúsztuk: nemcsak a fájdalmat, de a hegek kialakulását is a karunkon. Most nem örülök. Ugyan életre szóló, teljes védettséget nem adott volna, mégis, ha újra világjárvány törne ki, akkor az emberek jelentős része teljesen védtelen lenne. Sebtiben kellene oltani tömegeket.

Variolatio versus vaccinatio: védőoltás humán himlővírussal vagy tehén (vacca) himlővírussal. Edward Jenner nagy koponya volt, ő jött rá, hogy a tehéh himlőjével kíméletesebb és járványmegelőzés szempontjából is hasznosabb oltani. Elterjedt, alkalmazták és 200 év alatt meg is oldódott a kérdés.

Spanyol hódítók versus beszülött indiánok, majd francia katonák versus néger rabszolgák: a helyszín Haiti. Többszáz éves adok-kapok. Hiszen a fekete himlőt a spanyol hódítók hozták be Amerikába. Az indiánok között nagy pusztítást végzett. Könnyű szerrel legyőzték őket. Aztán amikor a Haitire behurcolt néger rabszolgák fellázadtak (jobb minkabírásuk miatt cserélték le rájuk az indián rabszolgákat), hiába volt minden próbálkozás, az Európából érkező haderők nagyrésze meghalt sárgalázban, amit a sárgaláz vírus okoz (yellow fever virus, YFV), és a szúnyog terjeszt. Hiába küldött Napóleon (mert akkor Haiti éppen francia gyarmat volt) 15 ezer katonát, háromezren maradtak. Ez a két küzdelem és kimenetele jól mutatja, hogy a járványok milyen sokszor befolyásolták a történelmet és egy-egy háború végeredményét.

(Ralph H. Major könyve bőséges történelmi utalással rendelkezik még.)

Előzmény: A végzet katonái 3 > Következő: A végzet katonái 5

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/06/25 hüvelyk Kórház és a szakma, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , ,