Nevezhetnénk kúpnak is. Nem a süvegcukorról, hanem annál finomabbról van szó. Sokkal finomabb! A neve csokicsúcs (nem tudom ez-e a helyes írásmódja), de úgy is írhatnánk: csokicsúúúcs. Azt hiszem három “ú” elég bele. Nagy találmány. Ínyencek falatozhatnak belőle apránként is, de akinek elég nagy a szája, az egyszerre is betolhatja, aztán néhány másodperc és lent is van. Nem krém, mégis zamatos, nem átlagos sütemény, mégsem émelyítő. Szóval, finom. Muszáj írni róla, mert a kedvencem. Persze más süteményt sem vetek meg, de ezt kifejezetten kedvelem.
Hol találták fel, fejlesztették ki; hol született? Néhány éve, talán évtizede történt a dolog Tarnaleleszen, a Fodor-cukrászdában. Ma is ott gyártják, de nem csak ott lehet enni, hanem az ifj. Fodor-cukrászdában is Pétervásárán.
Jó étvágyat kívánok!