RSS

indiánok címkéhez tartozó bejegyzések

Farkasokkal táncoló… bárányok

Michael Griffiths: Farkasokkal táncoló bárányok (hasznos egy könyv)

Michael Griffiths: Farkasokkal táncoló bárányok (hasznos egy könyv)

Képzavar? Nem, hanem egy könyv címe. Egy remek, de nehéz könyv, sok érdekességgel, lényeges pontokkal abban a témakörben, amit úgy hívunk: misszió (küldetés).

Amikor valaki egy idegen kultúrába utazik, hogy ott hosszabb időt eltöltsön, sőt, hasznos tagja legyen a társadalomnak, akkor valamilyen szinten be kell illeszkednie. Ebben segít Michael Griffiths könyve, a Lambs dancing with wolves. Ajánlom a könyvet mindenkinek, aki nem turistaként, hanem hosszabb időre utazik külföldre, akár misszió, akár munka vagy tanulás okán.

Részlet a könyv elejéről (fordítás utána):
Many of us enjoy sci-fi adventures where space travellers encounter, and try to understand, alien life forms in other imaginary worlds in differenct time warps from our own. There is comparable, real-life adventure in entering different communities of human beings living in our own time scale in this present real World. We can enjoy the privilege of crossing cultural boundaries, and meeting real fellow human beings, whose culture, ways of thinking and language are entirely different from our own. I have tried to express the excitement of that ’venture into the unknown’ and the enrichment it brings. To remain monocultural in today’s global village is to impoverish oneself, and to leave vast areas of our potential memory banks as cold, draughty, empty vaults. The creator has provided every one of us with the capacity for cross-cultural communication, and to neglect this might be seen as a malfunctioning of our God-given human capability.

While tourists traverse other cultures from the safe distance of glass-bottomed boats, and a few may have the courage to snorkel for two or three weeks, they aren’t touching on the real adventure. The real adventure is to risk learning to live and breath in a new cultural environment. The creator is a God who communicates, and has blessed us his cratures by giving us the capacity to communicate. Indeed, his command that we love all our neighbours as ourselves means we must learn to communicate. And more than that – to enjoy the privilege of building relationships across cultural fences, so that we bond with other human beings of different tribes, tongues and nations. This can be a foretaste of heaven to come.

“Sokan vagyunk olyanok, akik élvezzük azokat a sci-fi kalandleírásokat, amiben űrutazók találkoznak, és próbálják megérteni a miénktől igen különböző időben, más, képzeletbeli világban élő idegen életformákat. Van ehhez hasonló, a valós életben tapasztalható kaland, amikor a jelen, valós világban, a saját időnk szerint élő, de más emberi lények közösségbe lépünk be. Élvezhetjük annak a kiváltságát, hogy , hogy kulturális határokat lépünk át, és olyan embertársainkkal találkozunk, akiknek kultúrája, gondolkodásmódja és nyelve teljesen különböző a miénktől. Megpróbáltam kifejezni annak izgalmas voltát, hogy milyen az ismeretlenbe való kalandozás és mekkora gazdagságot (nem anyagi) hozhat számunkra. Egykultúrájúnak (monokulturális) maradni a mai globalizálódott világunkban tulajdonképpen saját magunk elsekélyesedése, és óriási kihasználatlan területet hagy elménkben, mint hideg, száraz, üres kripták. A teremtő minden egyesünknek megadta a kultúrák közötti kommunikáció képességét, és ennek figyelmen kívül hagyása olyan, mintha az Isten által adott emberi képesség fogyatékkal funkcionálna.

Miközben turisták más kultúrákba láthatnak bele üveg fenekű csónakok biztonságos távolságán keresztül és néhánynak meglehet a bátorsága, hogy két-három hétre is beleszippantson, valójában nem érik el a valódi kaland mélységét. A valódi kaland éppen azzal kockáztat, hogy az új kulturális környezetben él és lélegzik. A teremtő olyan Isten, ki kommunikál, és megáldott bennünket, mint az Ő teremtményeit a kommunikáció képességével. Valójában, a parancsa, hogy szeressük a mi összes felebarátunkat mint magunkat, azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk kommunikálni. Sőt, több is ennél – élvezhetjük annak a kiváltságát, hogy a kulturális kerítéseket átívelve kapcsolatokat építhessünk, így kapcsolatba kerülünk olyan emberekkel, akik különböző törzsekből, nyelvekből és nemzetekből jönnek. Ez valójában a közelgő Menny előzetes megízlelése.”

A könyv taralomjegyzéke, melyből kiderül, hogyan is gondolkodik a szerző:

1. Lambs Learn the Language of the Wolf-pack

2. Lambs Bond with Wolves

3. Lambs Face Culture Shock and Stress

4. Different Breeds of Lamb Inter-relate

5. Lambs Relate to Indigenous Wolves

6. Lambs Learn to Appreciate Wolf Culture

7. Lambs Try to Explain God to Wolves

8. Lambs Bond with Wolves in a New Flock

9. Lambs Relate with their Flock Leaders

10. Lambs Stay Single11. Married Lambs Bond with Others

12. Quality of Life for Isolated Lambs

13. Lambs Bond with their Shepherd

A könyv kapható többek között az Amazonon: https://www.amazon.com/Lambs-Dancing-Wolves-Michael-Griffiths/dp/0825460166

Reklámok
 
 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

Tecumseh – a törzsfőnök

Íme a törzsfőnök vázlatos ábrázolása világszerte

Íme a törzsfőnök vázlatos ábrázolása világszerte

Ki volt ez az indián? A wikipedia bőven ír róla: ezen a linken. Soha nem gondoltam volna, hogy szembejön velem az “öreg”. Sőt, létezéséről sem tudtam, amíg el nem kezdtem felújítani az édesapámtól örökölt fűnyírót.

Pedig Tecumseh egy igazán híres indián volt. A neve azt jelenti: hulló csillag. Az amerikai függetlenségi háború idején született 1768-ban, Ohio államban (akkoriban Egerben éppen virágzott a barokk Eszterházy Károly püspöksége idején). Azért is volt állandó háborúságnak kitéve gyermekkorától, mert az indiánok és a telepesek rendszeresen harcoltak egymással. Az Ohio-völgyet az amerikaiak az Egyesült Államokhoz csatolták így az indiánok észak-nyugat felé vonultak, ahol saját, független “benszülött” indián államot szerettek volna megalapítani (a mai Indiana területén). Ezért Tecumseh – ekkor már felnőttként – egy nagy konföderációba hívta az indiánokat. Ő maga az úgynevezett shawnee-k közé tartozott. A nagy egyesítés nem sikerült, aztán egy harcban meg is ölték (a teljes sztori természetesen ennél bonyolultabb és hosszabb). De emléke megmaradt az Egyesült Államokban. Pénzérme ábrázolja, szépirodalmi műben szerepel, sőt még Gojko Mitić (Гojкo Митић) is eljátszotta Hullócsillagot a Tecumseh című filmben (IMDB link itt). Ha valaki szeretné az egész filmet megnézni: első rész a YouTube-on ide kattintva.

De hogy jön ide a fűnyíró?

Az én elnyűhetetlen "törzsfőnököm" még mezítelenül

Az én elnyűhetetlen “törzsfőnököm” még mezítelenül. Hát nem gyönyörű?

Úgy, hogy a TECUMSEH feliratot az édesapámtól megörökölt öreg gépen láttam először. Egész pontosan ez a típusa: TECUMSEH BVS-143-as. Kezdetben egy amerikai cég gyártotta (ők most kompresszorokat gyártanak), aminek a licenszét megvette valami olasz cég (vagy leányvállalata volt) és Európa számára kezdte el gyártani. Német ismerősök használták, aztán nekünk adták. Édesapám leharcolta, én meg nekiestem és felújítottam. Ezt, meg azt megtakarítottam a motoron, aztán beindult. Ezek a gépek ugyanis elnyűhetetlenek. Ha megnézzük a YouTubon ezt a videót, akkor láthatjuk, hogy még a szeméttelepen talált cucc is beindult (csak egy kis benzint fecskendezett bele a srác). Szóval fogtam és megbütyköltem én is. Persze a szoknyáját rozsdátlanítani kellett, itt-ott rápingálni. Aztán pedig beindult (íme a bizonyíték).

Ez úton ajánlom a márkát, hasonlóan robusztus alkotmányok, mint a Briggs and Strattonok. Bár azokat csak látásból ismerem. De ha egyszer a kezem közé kerülne abból is egy példány! 🙂

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/07/30 hüvelyk Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

A végzet katonái – 4 – Poxvirus variolae & YFV

Fekete himlő. Rosszul hangzik és az is. Még jó, hogy a Földet 1980-ban himlőmentessé nyilvánították. Rémálmainkban azért tovább él a terroristák biológiai fegyvereként vagy a nagyhatalmak titkos laboratóriumaiban. Valahol csak kell lennie lefagyasztva egy kicsinek, még őrizgetik tudományos célból. Hát az a kicsi épp elég lenne, hogy újra megtizedelje az emberiséget. Ahogyan ezt megtette korábban. Reménykedjünk, hogy nem történik meg.

“20-30 év közötti férfi inasi állást kaphat előkelő családnál; anglikán vallású legyen és olyan, aki már átesett himlőn.” – olvashattuk volna kétszáz évvel ezelőtt az újsághirdetést. Azért foglalkoztattak inkább himlőt átvészelt szolgákat, mert ők már nem kaphatták el, nem terjeszthették a himlőt. Honnan tudták, hogy valaki átvészelte? Onnan, hogy himlőhelyes volt az arca. Ez a kórság nagyon gyakran torzító hegekkel gyógyult, ellentétben a bárányhimlővel, ami kevésbé okoz maradandó hegeket. Még Sztálint is elcsúfították az elváltozások, de a fényképeken természtesen kiretusálták.

Védőoltásokkal sikerült a Földről eltüntetni a betegséget. Emlékszem, hogy általános iskolában nagy rettegést váltott ki, hogy kapunk-e karcolást. Mi már nem kaptunk. Akkor örültünk, mert megúsztuk: nemcsak a fájdalmat, de a hegek kialakulását is a karunkon. Most nem örülök. Ugyan életre szóló, teljes védettséget nem adott volna, mégis, ha újra világjárvány törne ki, akkor az emberek jelentős része teljesen védtelen lenne. Sebtiben kellene oltani tömegeket.

Variolatio versus vaccinatio: védőoltás humán himlővírussal vagy tehén (vacca) himlővírussal. Edward Jenner nagy koponya volt, ő jött rá, hogy a tehéh himlőjével kíméletesebb és járványmegelőzés szempontjából is hasznosabb oltani. Elterjedt, alkalmazták és 200 év alatt meg is oldódott a kérdés.

Spanyol hódítók versus beszülött indiánok, majd francia katonák versus néger rabszolgák: a helyszín Haiti. Többszáz éves adok-kapok. Hiszen a fekete himlőt a spanyol hódítók hozták be Amerikába. Az indiánok között nagy pusztítást végzett. Könnyű szerrel legyőzték őket. Aztán amikor a Haitire behurcolt néger rabszolgák fellázadtak (jobb minkabírásuk miatt cserélték le rájuk az indián rabszolgákat), hiába volt minden próbálkozás, az Európából érkező haderők nagyrésze meghalt sárgalázban, amit a sárgaláz vírus okoz (yellow fever virus, YFV), és a szúnyog terjeszt. Hiába küldött Napóleon (mert akkor Haiti éppen francia gyarmat volt) 15 ezer katonát, háromezren maradtak. Ez a két küzdelem és kimenetele jól mutatja, hogy a járványok milyen sokszor befolyásolták a történelmet és egy-egy háború végeredményét.

(Ralph H. Major könyve bőséges történelmi utalással rendelkezik még.)

Előzmény: A végzet katonái 3 > Következő: A végzet katonái 5

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/06/25 hüvelyk Kórház és a szakma, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , ,