Maszárovics Zoltán blogja
A cím önmagáért beszél. Van benne általános, de orvostörténeti információ is.
Nem tudom, hogy mi volt a háttérben, de hogy ezt a kegyetlen gyilkost átadták - aztán Azerben elengedték -, várhatóan kavarta ezt a hatalmas indulatsorozatot Örményország részéről. Személyesen is szomorú vagyok, több ok miatt: 1. Tudhatná mindenki, hogy az örmények nagyon érzékenyek. Történelmük hosszabb, mint Magyarországé, és a kereszténység igen korán elterjedt az országban. Hogy … Bővebben: Ezt elszúrták, de nagyon…
"Az egész ország táncolt a tőzsde körül, volt pénz bőven, az ingatlanok, villák, kastélyok és családi házak egyik kézből a másikba röpködtek, a nők ragyogóan öltözködtek, a környékbeli hegyeken úgy nőttek a villák, parkok és garázsok ki a földből, mintha aranyeső hullott volna az emberek markába. [...] ...importáltak berber datolyát, jaffai narancsot, francia selymet, bálákban … Bővebben: Pénzimádás egykor és ma
Ismét kezembe került N. Lutter Katalin kiadványa. Néhány évvel ezelőtt kaptam tőle (talán 2007-ben), dedikált példány! Akkor még Szakács Ferenc főorvos volt a kórház igazgatója, szám szerint a hetedik, amióta itt dolgozok a kórházban - ha jól számolom -, de talán az egyik legrátermettebb. Igazi menedzser szemlélete volt, kórházhigiénikus-infektológusként, jól együtt tudtam vele működni. Ez … Bővebben: Reprezentatív kiadvány a kórházról
"Akik ma még a politikát, mint művészetet, nagyra tartják, azok nemcsak tartózkodnak tőle, hanem meg is vetik, mert a politika ezekben az időkben prostituálta önmagát és feladta ragyogó önállóságát. Legnagyobbrészt olyan emberek lepték el, akik meg akartak gazdagodni, lehetőleg a legkisebb veszély és a leghangosabb ünneplés mellett. A kiemelkedő és tiszta politikusokról majd megemlékezik a … Bővebben: Politika Papp Jenő szerint
... pedig a II. Világháborúval mindig hadilábon álltam. Talán a középiskolában rontottam el, amikor negyedikben már az orvosegyetemre készülés miatt hivatalból be kellett borulni a biológiába és fizikába. Akkor nem fűlött a fogam a történelemhez, pedig ippeg akkor vettük a híres, hírhedt csatákat. Az akkori számítógépes, háborús játékok sem hatottak meg. Sőt, azóta is kerülöm … Bővebben: A végére levett a lábamról…
"Mit ér a lillafüredi Palotaszálló Mátyás korabeli gobelinje, faragott bükkfa-trónusa annak a középosztálynak, amelyiknek kifaragták, amikor ez a középosztály sátrak alá szalad üdülni a Pokol-csárdához és örül, hogy a felvizezett pénz hullámaiból megmentette rongyos életét. Hol az a villanyáram, amelyik a tömegeket fölmelegítené, amikor azt hallják, hogy elengedhetetlen a kilenc minisztérium, a háromszáz bank, a rengeteg … Bővebben: Mit ér a lillafüredi Palotaszálló…
...nagyon nehéz. Erre semmilyen korban sem voltak képesek az emberek önszántukból. Mindig kellett valami különös kényszerítő erő. Papp Jenő írása ismét tanulságos, még ha nem is mindenben értek vele egyet. Furcsa olvasni benne olyan gondolatokat, amelyek a mai korral kapcsolatosan elhangzanak a sajtó különböző fórumain, különböző pártok képviselőinek a szájából. "Ha e tizenöt év alatt … Bővebben: Meghúzni a nadrágszíjat…
Ismét Papp Jenő könyvéből idézek, ahogyan tettem ezt az előző bejegyzésben. "A strandok szaporodása lépést tart a templomok építésével. A zászlóra az egészség, a napfény és a sport kerültek, ezeknek nem is lehet ellentmondani, ez mind csupa hasznos és modern kultusz s az idősebb korosztályok már tudják, hogy ez a nagy szabadság tulajdonképpen az ifjúság … Bővebben: Az ifjúság és a parlament
Az ember a feleségével folytatott beszélgetéseket vagy éppen levelezést nem szívesen adja ki a kezéből. Vajon gondolta-e annak idején Luther Márton, hogy egyszer mégis éppen egy magyar, vidéki orvos (ippeg én) olvassa majd a feleségének írt levelet? Ezen gondolkodtam el, miközben Szabados Ádám blogjában megtaláltam egy bejegyzést: Katám! Hagyj békében az aggódásoddal!. Ő is idéz egy könyvből: Virág … Bővebben: Magánlevelek…
Magyar László a XIX. század nagy utazója volt. Testestől lelkestől belevetette magát Afrikába, ami az 1800-as évek közepén bizony nem volt egy életbiztosítás (írtam róla korábban itt és a csecselegyekről itt). Mielőtt pedig nekiindult volna a mai Angola vidékének, még több helyen is megfordult. Erről így számol be egy levelében (1851. április 20, Yah-Quilem): "Odahagyván Triestet … Bővebben: Magyar László és a sárga hideglelés
A hétköznapok fogságában 