Ismét kezembe került N. Lutter Katalin kiadványa. Néhány évvel ezelőtt kaptam tőle (talán 2007-ben), dedikált példány!
Akkor még Szakács Ferenc főorvos volt a kórház igazgatója, szám szerint a hetedik, amióta itt dolgozok a kórházban – ha jól számolom -, de talán az egyik legrátermettebb. Igazi menedzser szemlélete volt, kórházhigiénikus-infektológusként, jól együtt tudtam vele működni. Ez a “cirkusz” (2008) előtt volt, és még fordítottunk is együtt egy könyvet angolból, ami az osteoporosisról szólt, de a címére nem emlékszem.
Szóval, ő segítette Lutter Katalint a rövid tanulmány elkészítésében, aki akkor a kórház Minőségügyi osztályán dolgozott és jól rálátott a kórházunk működésére. De jól megismerte a kórház történetét is, ezért volt a legkompetensebb személy a kórház történetének összefoglalására.
Hiánypótló mű ez, mert utoljára a kórházról még Ringelhann Béla és Soós Imre írt az 1960-as kórházi évkönyvbe hosszabb összefoglalót, ami igen részletes, de képekkel alig illusztrált.
Ezért azt javaslom, akit érdekel az egri Markhot Ferenc Kórház története és egy igen szép, jól illusztrált kiadványt szeretne róla, az keresse Lutter Katalin munkáját, talán még fellelhető néhány példány valahol…
Részlet a szerző előszavából:
“Egerben két rendi kórház működött a háború előtt. Ezeket az 1950-es államosításkor egy igazgatás alá helyezték, így a mai kórház a két korábbi rendi kórház jogutódja. Az egyik (Irgalmasrendi) jogelőd kórházat 280 esztendővel ezelőtt alapították, így ez adta az indíttatást a jelen összefoglaló elkészítésére.
A jogelőd kórházak, valamint az időközben “közkórházzá lett” Török fürdő története az évszázadok mélyébe nyúlik, a kutató számára sok szépséget rejtegetnek még e témában a levéltárak. Napjainkig több írás foglalkozott ár e kórházak történetével. Némelyikük épp hogy csak érintette a kórház (illetve a jogelődök) életének egy-egy pontját, mások egy-egy területet részletekbe menően dolgoztak fel.
A jelen összefoglaló célja az, hogy ezer esztendő mélységébe nyúlva, a látszólag külön szálon futó eseményeket egymás mellett mutassa be, sejtetni engedve ezáltal ezek egymásra gyakorolt hatásán is. A kronológiai táblázat az egyes eseményekről csak néhány szóban tud megemlékezni, s a terjedelmi kötöttségek miatt ezt is csak a jelentősebbnek ítélt eseményekre vonatkozóan teszi meg. És mi számított “jelentősnek”? Természetesen az egészségügyi, szociális vonatkozású események, valamint – az orvosegyetem miatt – az oktatással kapcsolatos történések. A szubjektivitás sajnos e tekintetben se zárható ki, hiszen az események sokasága miatt e témák tekintetében is bizony szelektálni kellett. A tisztelt Olvasó azonban utána tud nézni a számára érdekes eseményeknek a hivatkozott irodalmakban, vagy akár saját kutatás végzésére is inspirálhatja ez a rövidke összefoglaló. Reméljük! S akkor a belátható jövőben egy az eddigi ismertetőket, kutatásokat sokszorosan túlszárnyaló olyan kötet jelenhet meg e különleges múlttal rendelkező intézményről, amely esetleg kiigazítja, és messze túlszárnyalja az eddig megjelent kutatási eredményeket – beleértve a jelen munkát is.
A kiadvány szerzője nem szakember a történelmi korok faggatásában, csupán megszállott lokálpatrióta autodidaktaként vetemedett arra, hogy egy csokorba kösse az e kórházról megszerzett ismereteit. Gyönyörűségét lelte abban, hogy olyan adatokat rendezzen egymás mellé, amelyek így esetleg új kérdéseket vethetnek fel. Az adatok egy része sokaknak talán kevéssé, vagy néhány Olvasó számára talán egyáltalán nem ismert. Reméli a szerző, hogy az itt leírtakat a kórház dolgozói is hasznosítani tudják, amikor néhány szóval a múltunkat is megemlítik például egy-egy tudományos konferencián; – öregbítve Eger és a kórház hírnevét. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy minden jó szándéka ellenére – horribile dictu – ez a munka se lesz hiánytalan és hibátlan, ezért minden segítő kritikát örömmel fogad…”
A hétköznapok fogságában 