Maszárovics Zoltán blogja
Az ember folyamatosan olvas – jobb esetben -, ennek kapcsán találhat érdekes dolgokat, vagy egyszerűen csak valamit, ami megragadja, megszólítja. No, ezek a bejegyzések tartoznak ide.
... pedig a II. Világháborúval mindig hadilábon álltam. Talán a középiskolában rontottam el, amikor negyedikben már az orvosegyetemre készülés miatt hivatalból be kellett borulni a biológiába és fizikába. Akkor nem fűlött a fogam a történelemhez, pedig ippeg akkor vettük a híres, hírhedt csatákat. Az akkori számítógépes, háborús játékok sem hatottak meg. Sőt, azóta is kerülöm … Bővebben: A végére levett a lábamról…
"Mit ér a lillafüredi Palotaszálló Mátyás korabeli gobelinje, faragott bükkfa-trónusa annak a középosztálynak, amelyiknek kifaragták, amikor ez a középosztály sátrak alá szalad üdülni a Pokol-csárdához és örül, hogy a felvizezett pénz hullámaiból megmentette rongyos életét. Hol az a villanyáram, amelyik a tömegeket fölmelegítené, amikor azt hallják, hogy elengedhetetlen a kilenc minisztérium, a háromszáz bank, a rengeteg … Bővebben: Mit ér a lillafüredi Palotaszálló…
...nagyon nehéz. Erre semmilyen korban sem voltak képesek az emberek önszántukból. Mindig kellett valami különös kényszerítő erő. Papp Jenő írása ismét tanulságos, még ha nem is mindenben értek vele egyet. Furcsa olvasni benne olyan gondolatokat, amelyek a mai korral kapcsolatosan elhangzanak a sajtó különböző fórumain, különböző pártok képviselőinek a szájából. "Ha e tizenöt év alatt … Bővebben: Meghúzni a nadrágszíjat…
Kölcsönbe kaptam Papp Jenő (1891-1967), A mai Magyarország erkölcsrajza c. 1934-ben íródott könyvét. Úgy adták ide: "Feltétlenül el kell olvasni, mintha csak a mai időkről írna!" Hát nekikezdtem sebtiben. Valóban sok időszerű gondolata van. A későbbiekben még fogok tőle idézni, de most elöljáróba egy olyan részlet, amin épp ma akadt meg a szemem, hiszen... pólósaink épp … Bővebben: Olympia és Papp Jenő
Évekkel ezelőtt ismerkedtem meg a Baker Exegetical Commentary sorozattal. Különösképpen megragadott benne az, hogy a Szentírás eredeti görög szövegét nemcsak egyszerűen nyelvtani, hanem széles látószöggel, összefüggéseiben vizsgálja. Segítségével igazán a mondatok, szavak, jelentés mélyére nézhetünk, és még műkedvelőként is (mint aki az ógörög nyelv igen szerény ismerője) nemcsak nézünk, hanem látunk is: összefüggéseket, történelmi érdekességeket, … Bővebben: Egy igazi kommentár
Magyar László a XIX. század nagy utazója volt. Testestől lelkestől belevetette magát Afrikába, ami az 1800-as évek közepén bizony nem volt egy életbiztosítás (írtam róla korábban itt és a csecselegyekről itt). Mielőtt pedig nekiindult volna a mai Angola vidékének, még több helyen is megfordult. Erről így számol be egy levelében (1851. április 20, Yah-Quilem): "Odahagyván Triestet … Bővebben: Magyar László és a sárga hideglelés
Ők tehetnek róla! Már több, mint két hete nem született blogbejegyzés, ez nekik köszönhető: Zafónnak és a WizzAir-nek. Július 6-án ugyanis a repülőgép madárral ütközött... Persze, nem a miénk (LTN-BUD W6 2206), hanem egy másik, Olaszországban. Közben egy újabb gép is lerobbant. Szóval nem tudták küldeni a menetrend szerinti járatot. Ezért... Mindez persze akkor derült … Bővebben: Zafón és a WizzAir
Ez a novelláskötet címe, amit mindenkinek nemcsak jó szívvel, hanem különösen fontos műként kifejezetten ajánlok. Tényleg szenzációs. Amikor először olvastam róla ajánlásokat, azt gondoltam: elfogult a kiadó. De mégsem. Különleges darabbal állunk szemben. Középkori történetek, de nem a hős lovagok, a háborúk vagy a nagy katedrálisok szemszögéből, hanem a földet túró, földönfutó nép szemüvegén keresztül. … Bővebben: Odakint, a pusztában
A 115. zsoltár első versét idézi a latin szöveg: Non nobis, Domine. Magyarul azt jelenti: Nem nekünk, Urunk (... nem nekünk, hanem a Te nevednek). Bár ezt a zsoltárt már korábban gyakran olvastam, a latin mondattal most találkoztam először. Ezt a címet adta első - ahogyan ő mondja - "vegytiszta" történelmi regényének Bíró Szabolcs. Nemrégiben … Bővebben: Nem nékünk, Urunk…
Furcsa 100 évvel ezelőtti eseményekről olvasni, amelyeket Horthy 60 éve írt meg, aztán Vas Zoltán több, mint 40 éve újraírt (az ő élete is kalandos, de ez egy másik, kommenista történet). Ez utóbbi, Horthy életrajz legutolsó kiadása 30 éve jelent meg (ezt fogom a kezemben), a rendszerváltás pedig 20 éve történt. Mennyi minden változott! Csak … Bővebben: Horthy és a szabadkőművesek…
A hétköznapok fogságában 