Furcsa 100 évvel ezelőtti eseményekről olvasni, amelyeket Horthy 60 éve írt meg, aztán Vas Zoltán több, mint 40 éve újraírt (az ő élete is kalandos, de ez egy másik, kommenista történet). Ez utóbbi, Horthy életrajz legutolsó kiadása 30 éve jelent meg (ezt fogom a kezemben), a rendszerváltás pedig 20 éve történt. Mennyi minden változott! Csak mi emberek nem.
Érdekes, hogy a kommenizmus alatt sem a szabadkőművesekről, sem a templomosokról nem hallottam. Annál többet azóta, amióta Dan Brown megírta a bestsellerét, a Da Vinci kódot (kemény fikció, kár, hogy sokan komolyan veszik). De például: a szabadkőművesség szerepet játszott a francia forradalomban és a Martinovics féle összeesküvésben is.
Most, a Vas Zoltán könyvben találkoztam először a szabadkőművesek emlegetésével kommenista könyvben, ezért meglepődtem. Alább a részlet:
“Gömbös úgy tartja, a szegedi liberálisok ereje abban rejlik, hogy szabadkőművesek. Páholyaikban legnagyobb titoktartással mindent előre terveznek, megbeszélnek. Hasonló szervezetet akar létrehozni keresztény nemzeti alapon.
A szabadkőművesség: az egyetemes emberi összetartozás, az emberek testvériségét hirdető vallásos, etikai színezetű liberális világpolgár-mozgalom. Külsőségeiben a középkori kőművesek templomépítő céheinek hagyományos formáit eleveníti fel, ami titokzatos jelleget ad a szabadkőműves-szervezeteknek, -páholyoknak.
Tevékenységük jótékony intézmények fenntartásán kívül elsősorban a tagok pártfogásában, azonak vezető állásokba való elhelyezésében áll. Tényleges befolyásokat a jelenkorben rendszerint a nagytőke érdekei határozzák meg. Magyarországon egyes szabadkőműves-páholyok a 20. század elején támogatják a polgári radikalizmus eszméinek terjesztését. A polgári radikálisok vezetői majdnem kivétel nélkül, és többen szociáldemokrata vezetők is – szabadkőművesek.
A Gömbös-csoport, teljesen eltúlozva a szabadkőműves-páholyok erejét és jelentőségét, még az 1918. októberi forradalmat és bolsevizmust is ezek aknamunkájának tartja. Úgy tervezeik: ahogyan ezek a szabadkőműves-páholyok a hazát tönkretették, ők hasonló szervezkedéssel akarják megmenteni.
Az alakuló ülésen csakis megbízható ellenforradalmárok vesznek részt, Gömbös, Eckhardt Tibor, Zadravecz, Kelemen és mások. Megbeszélik, hogy a szabadkőművesekhez hasonlóan, de fehéren és rigorózusan keresztényien szervezkednek. Miután az eszmét mindannyian elfogadják, Eckhardt vállalkozik a szervezkedést szolgáló elvi memorandum kidolgozására. Szervezetük neve: Etelközi Vérszövetség – rövidítve EKSZ. Átveszik a szabadkőművesek titokzatos szervezkedési formáit…”
—az Etelközi Vérszövetségről meg még annyira sem hallottam… (MZ)
A szabadkőművesekről írtam már itt (Szabad Kőmíjes Kelemen c. bejegyzés).
A hétköznapok fogságában 