RSS

április 2013 havi bejegyzések

Kórház egy narancsfa árnyékában

Narancsfa a Val d'Hebron kórház árnyékában

Narancsfa a Vall d’Hebron kórház árnyékában

Bocsánat! Narancsfa egy kórház árnyékában. Micsoda látvány!

Egy szakmai rendezvényen vehettem részt a barcelonai Vall d’Hebron kórházban 2013. április elején, amit Rafael Esteban szervezett.

Ekkor láttam meg a gyönyörű jelenséget. A magas, tízemeletes tégla burkolású épület előtt, tele gyümölccsel meredezett a narancsfa.

Jó ezeknek a sapnyoloknak… bocsánat, katalánoknak. Kicsit kellemesebb a klíma, mint itt nálunk, a kontinens közepében. Csodálkozom is, hogy fél Európa (úgyértem az északi fele) miért nem költözik melegebb égtájakra?

A rendezvényen egyébként sok más ország orvoskollégáival is személyesen megismerkedhettem. Ezért nagy élmény egyedül, nem csoportban utazni az ilyen szakmai konferenciákra. Az ember nyitottabb szemmel néz körül és társalog más nemzetbeliekkel, mintha magyarokkal “bolyolna” és sustorogna.

Például a dán kolléga mellett ülve rövid összefoglalót hallhattam az országáról: “Az egyik legnagyobb ország vagyunk a földön (Dánia), mert a miénk Grönland… kár, hogy ott mindent hó fed be! Egyébként amikor vikingek voltunk, akkor mindenhová eljutottunk. Most a halászat, és a mezőgazdaság a lényeg, no meg a Bang & Olufsen.” —meglepett vele, nem is gondoltam, hogy a márka dán (minő tudatlanság!). Rákérdezve, hogy miért adják olyan drágán, azt válaszolta, hogy minőségi anyagokat használnak.

Az egyik ebédnél, az asztalnál olaszok ültek, felölelve Itália teljes vertikumát. Hárman, háromfelől: Milánó (észak), Pescara (közép), Bari (dél). Az ukrán kollégák, bár csak ketten voltak, mégis képviselték az ország két részét. Egyikőjük Ungvárról jött, a másik pedig Dnyepropetrovszkból (amit ma már ukránosan “dnyipro…”-nak hívunk, mert az “e” inkább oroszos). Ez utóbbi olyan egymillió körüli lakosával szép nagy város lehet. Jó lenne egyszer arrafelé elutazni… annak idején Patyomkin kavart ott (XVIII. század).

Azt is megtudtam első kézből, hogy a Paella nem más, mint rizses cucc (kaja) serpenyőben. Az arabok hozták be a kifejezést évszázadokkal ezelőtt, ami a serpenyőt jelenti. Ők honosították meg a rizst is azon a vidéken. Meg is szólalt mellettem a norvégiában élő arab (iraki) kolléga: “Az bahrrella, nem jól ejtik ki a spanyolok!” – hozzáteszem, én sem tudtam kiejteni az arab torokhangot.

Érdekes világban élünk, színes az emberiség, változatosak a nációk!

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/04/29 hüvelyk Barcelona, Kórház és a szakma, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

A vengédszeretet öröme (ÉGy 1/46)

1998-ban bocsátottuk útjára az Élő Gyülekezetek folyóiratot Lemperger Róberttel közösen. Az I. évfolyam 1. szám (.pdf formátumban elolvasható itt) 1998. novemberében jelent meg a Hárfa Evangéliumi Kiadó gondozásában. A lap érdekessége, hogy ez a harmadik Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezetek színeiben megjelenő folyóirat: az első Kegyelem és Igazság címen volt megrendelhető, Kiss Ferenc professzor szerkesztésében (kár, hogy a Wikipedia erről a tevékenységéről nem számol be). Éppen 11 évfolyamot élt meg (hasonlóan az ÉGy-hez, csak éppen az 1933-1944 között). A második periodikát többen szerkesztették A békesség fejedelmének útján címmel. Remélem, hogy későbbi bejegyzésekben mindkét megelőző lapról is beszámolhatok. Azért kezdem az Élő Gyülekezetekkel, mert az interneten most már teljes egészében hozzáférhető, olvasható az mktgy.hu honlapon.

Élő Gyülekezetek I. évfolyam 1. szám (1998)

Élő Gyülekezetek I. évfolyam 1. szám (1998)

Az Élő Gyülekezetek lap első számának bevezetőjéből:

“Szeretettel köszöntjük a lap első számának olvasóit. Mindenek előtt szeretnénk köszönetet mondani Istennek, hogy ez a kiadvány létrejöhetett, és azért imádkozunk, hogy az Ő szándéka szerint való eszköz legyen, és  hasznos a népe számára. Köszönjük, azoknak a munkáját is, akik a fordításban, a nyelvhelyesség ellenőrzésében vannak segítségünkre. Köszönjük azoknak a kiadóknak a hozzájárulását a magyar fordítás megjelenéséhez, amelyek az írások nagyrészét eredetileg közreadták. A lap célja, hogy segítse a gyülekezeteket és az azokat alkotó hívőket, megtalálni az összhangot, a keresztyén tanítás és a gyakorlat között. A gyülekezetekről szóló és a velük kapcsolatos hírek közlése révén segítse a kapcsolat szorosabbá válását, a közösségek életére így pozitív, serkentő hatással legyen. A fenti összefüggéseket Pál apostol személyén keresztül követhetjük nyomon igazán. Ő volt az, akinek a Gyülekezettel kapcsolatban a legtöbb dolgot jelentett ki Isten. Leveleiből láthatjuk, hogy ezeket továbbadta és tanította. Az is jellemző leveleire, hogy az „elméleti”, tanító részekhez, mindig a gyakorlattal, az élettel kapcsolatos részek kötődnek. Személyes életében is megfigyelhetjük, hogy teljes mértékben élte azt, amit tanított. Ez azonban nem csak az apostol kiváltsága, hanem a valódi keresztyénség egyik alapvető jellemvonása. Az újság ezt a jellemvonást hivatott erősíteni, és ehhez kérnénk az olvasók aktív közreműködését is. Szeretnénk, ha minél többen küldenének az egyes témákkal, cikkekkel kapcsolatban véleményeket, tapasztalatokat; híreket, beszámolókat és írásokat. Terveink között szerepel egy olyan rovat elindítása is, amelyben egy-egy helyi gyülekezetet mutatnánk be röviden. A cikkek nagy része az amerikai (US) Testvérgyülekezetek egy lapjából az UPLOOK-ból lett fordítva. Emellett azonban szeretnénk, ha más – elsősorban magyar – forrásból is származnának írások. A nyugati (amerikai) újságokból fordított cikkek között találhatunk olyanokat is, amelyek Magyarországon szokatlan dolgokat, gyakorlatokat tartalmaznak. Úgy gondoljuk, hogy ezeket is olyan szívvel kell olvasnunk, amely kész arra, hogy mindent megvizsgáljon, a jót (jobbat) – ha szokatlan is – elfogadja és gyakorolja. Az újság bizonyos tekintetben a testvérgyülekezetekhez kapcsolódik, azonban mivel a Gyülekezet nem kötődik felekezethez, minden közösség számára ajánljuk, és igyekszünk mindenki részére eljuttatni aki ezt igényli. A szerkesztők (MZ és LR)”

Az egyik legkedvesebb cikkem ebből az első számból az, amelyik a vendészeretet fontosságáról beszél. A cikk írója Brian Gunning, aki foglalkozását nézve könyvelő, és az egyik kanadai testsvérgyülekezetben szolgál. Többek között a Counsel Magazine szerkesztője és több könyvet is írt.

Íme egy részlet a cikkből:

4. A vendégszeretet áldozatot követel. Nem mindig kényelmes a vendéglátás. Az ételt meg kell tervezni és el kell készíteni. Más dolgot ilyenkor talán halasztani kell. Talán át kell adnod még a saját ágyadat is valaki másnak. A vendégszeretet a szívünket érinti. Megpróbálja, hogy valójában milyen szolgák vagyunk. A vendégszeretet nem attól függ, milyen állapotban van mondjuk a szőnyegünk, hanem milyen állapotban van a szívünk. Azonban ez egy olyan áldozat, amit megéri meghozni. Nem láttam még egyetlen olyan keresztyént sem, aki megbánta volna a vendégszeretetet. A kényelmetlenség csekély, az áldás nagy.”

—Ugye milyen fontos ezt megélni hívő keresztyénként!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/04/27 hüvelyk Élő Gyülekezetek, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Vegyépszer, a klasszikus…

Az M3 bevezető mellett

Az M3 bevezető mellett

Nagy volt a botrány. Irodaház, csőd. Hatalmas cég ment tönkre. Évek óta tartott a huzavona, mígnem az index.hu beszámolt az egyezségről. Ki fog erre a cégre emlékezni? Többen, mint gondolnánk. Az csak természetes, hogy a hitelezők, kifizetetlen beszállítók egy életre megemlegetik a nevét, de ennél többen is, méghozzá kisemberek. Olyanok, mint én vagy más kertművelő.

Ugyanis a Vegyépszer nevű cég gyártotta azokat a háti permetezőket, amelyek évtizedeken keresztül uralták a kiskerteket. A 20 literes tartály, az igen egyszerű javíthatóság elnyűhetetlenné tették a szériát.

Magam is örököltem egy ilyet édesapámtól. Sok száz hektó permetlevet fújkált szét annak idején ebből. Azért merek ekkora számot leírni, mert a többször 800 négyszögöl szőlőinkre egyetlen permetezéskor ráment 3-5 hekto, márpedig egy évben többször is szükség volt a védekezésre, ráadásul vagy 30-40 éven keresztül csinálta a munkákat! Magam már ritkán veszem elő, akkor is csak 10 literrel használom.

Most például nagy szükség van rá, hiszen virágzik minden gyümölcsfa, támadnak a kórokozók. (Már írtam róla itt is: Gombák). A készülék egyébként remekül javítható, mert egyszerű és olcsó alkatrészek cseréjével felújítható. Ha valaki pedig egy igazi klasszikust akar a magáénak tudni és újonnan megvenni, kapható például itt-szerszámaneten.

Az igazi klasszikus háti permetező (még édesapámtól örököltem meg), amire jó rátennia  2 méteres szárat, hogy a magasabb fák ágait is elérjük

Az igazi klasszikus háti permetező (még édesapámtól örököltem meg), amire jó rátenni a 2 méteres szárat, hogy a magasabb fák ágait is elérjük

 
6 hozzászólás

Szerző: be 2013/04/25 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , ,

Nyilas Dzseffri sokat játszott a Catannal!

Ezennel kijelentem, hogy nagyon gyanús hasonlóságot vettem észre egy doboz és egy könyvborító között, amiből arra a következtetésre jutottam, hogy Jeffrey Archer túl sokat játszott a Catan telepesei című játékkal. Na jó, ez csak vicc volt! Valószínűleg a könyv borítójának dizájnere retinájába éghetett bele túlságosan a színvilág. Mindig is mutatós volt a piros fekete kombináció, pláne, ha a naplementét is hozzávesszük. Van hangulata:

Mintha ráöntötték volna!

Mintha ráöntötték volna!

(Hát akkor pár szót a játékról: a Catan telepesei egy nagyon élvezetes társasjáték. Nagycsaládosoknak kifejezetten ajánlott, mert jó, ha legalább négyen játsszák. Kereskedni kell kővel, téglával, birkával, búzával, fával. Közben utat, falut, várost építeni. A rabló is új mezőre lép, új prédára csap rá, ha a dobókockákkal dobott számok összege hét.)

De most inkább a könyvről:

Jeffrey Archer híres íróvá vált, egész sorozatai jelennek meg. Az Only Time Will Tell is egy családregény első kötete (magyarul megjelent Majd az idő eldönti címmel). A könyvhöz úgy jutottam hozzá, ahogyan annak idején a Carlos Ruiz Zafón könyvhöz (bejegyzés itt), egyszerűen a repülőtéren vettem. Érdemes kihasználni a külföldi szakmai konferenciákon egyébként is felpörgetett nyelvtudást arra, hogy valami irodalmat “külföldiül” olvassunk. Pláne, hogy jelen esetünkben (angol szerző révén) az eredetit vehettem kezembe, a tranzitban és a levegőben töltött idő pedig nem vesztegethető el!

A magyar fülszöveg jól visszaadja a könyv lényegét, ezért én most inkább néhány érdekességet emelnék ki, ami talán felkelti a regény iránti érdeklődést:

1. Részlet: ‘Who painted it?’ asked Harry, coming to Deakins’s rescue. / ‘László,’ replied Mrs Barrington. ‘Why do you ask?’ / ‘Because I was wandering if the portrait of the gentleman in the hall might be by the same artist.’ […] ‘…also painted by László.’

Azon gondolkoztam, hogy ki lehet (ha találkozok Jeffrey Archerrel megkérdezem) ez a magyar nevű festő és arra jutottam, hogy Philip de László a legvalószínűbb… http://en.wikipedia.org/wiki/Philip_de_L%C3%A1szl%C3%B3
Ha valakinek van jobb ötlete, akkor várom a javaslatokat. A fenti jelenet egyébként csak egy apró momentum a könyvben, igazán nagy jelentősége nincs. A magyar név keltette fel érdeklődésemet.

2. Részlet: ‘Your mother must be an admirer of Oscar Wilde.’

Ippeg Benyák Zoltán Ars fatalis c. könyvét olvastam megelőzően. Szenzációs műnek tartom, fogok róla írni egy bejegyzést. Megkockáztatom, hogy a Benyák könyv angol fordítása is bestsellerré válna, mint Jeffrey Archer művei. Nos, ő is emlegeti Oscar Wilde-ot, aki a XX. század első felére híressé-hírhedtté vált. Mindketten jól és remek kontextusban időzítik a híresség nevét.

3. Részlet: ‘You’re going to have to face that problem all your life, Harry,’ said Old Jack. ‘The English are the biggest snobs on earth, and most of the time without reason. The lesser the talent, the bigger the snob, in my experience…’

Ennek a kijelentésnek az első felével nem értek egyet, mert szerintem mindenütt vannak sznobok (bőven). A magyarázat viszont örök érvényű: less talent big snob…

4. Részlet: He turned the page to find a photo of King Edward VIII, enjoying a yachting holiday in the Mediterranean. Standing by his side was an American woman called Mrs Simpson.

A történet abban az időszakban játszódik, amikor A király beszéde c. film. Bizony előkerül a király körüli botrány a regényben, de csak érintőlegesen. Ez úton ajánlom a filmet ismét, ahogy azt már korábban megtettem: ebben a bejegyzésben.

Összefoglalva: a könyv olvasható és olvasmányos. Bár vannak benne időnként a sztori kedvéért erőltetett részek, illetve néhány karakter kőbevésett jellemmel bír, ami kiveszi a feszültséget és mesterkéltté teszi őket. Egyszer jó volt elolvasni, a második részt nem fogom, mert a Cliftonokból és Barringtonokból elég volt ennyi.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/04/23 hüvelyk Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Fertőző szívbelhártya-gyulladás

Halálos. Mert akkor, ha nem vesszük észre időben és nem gyógyítjuk, a betegek jelentős részét elveszíthetjük. Az infektív, vagyis fertőző (vagy inkább fertőzéses eredetű) endocarditisek már csak ilyenek. A világtörténelemben jó néhány ismert ember halálát követelte a kór:

A zeneszerző Gustav Mahler (1860-1911) streptococcus endocarditisben halt meg. Hasonló véget ért Ottorino Respighi (1879–1936) élete. A skótok jogosan sajnálták híres költőjüket Robert Burns-t (1759–1796), pedig csak 37 éves volt. Az egyik leghíresebb orvos (aki szívbelhártya gyulladásban halt meg) Alois Alzheimer (1864–1915), 51 éves volt. Orville Gibson (1856–1918), a híres gitárkészítő és zenész is emiatt a kórság miatt szenderült jobb létre. Ma, ha valaki igazán jó minőségű gitárt vagy bendzsót akar venni, akkor a gibsonokra méltán számíthat. Ha pedig zene, akkor megemlítendő a Jethro Tull muzsikusa John Glascock (1951–1979). Őt is az endocarditis vitte el 28 évesen, bár neki volt egy szívbillentyű-hibája is előzetesen.

A szombati program részlete

A szombati program részlete

Megígértem a stechoscope-ról szóló bejegyzésben, hogy akkori, vagyis március 23-i előadásom vázlatát közreadom.

A blokkban Szerafin Tamás szívsebész, illetve Al-Kodimi Hasszán kardiológus kollégám beszélt még. Előbbi fantasztikus új technikákat mutatott be, rövidfilmekkel illusztrálva, utóbbi összefoglalta az endocarditisek ismeretanyagát. Az én feladatom nem az ajánlás, vagyis kezelési irányelv közreadása, hanem néhány dolog hangsúlyozása volt. Inkább szemléletet szerettem volna bemutatni, aminek fontos részei:

1. „Csípjük el” a kórokozót, vagyis CÉLZOTT TERÁPIÁra törekedjünk!
2. „Lórúgásnyi” antibiotikumot adjunk, vagyis MEGFELELŐ DÓZISt alkalmazzunk!
3. Vegyük figyelembe, hogy honnan jött a beteg, vagyis HOL AKVIRÁLTA AZ INFEKCIÓT. Ettől nagyban függ az antibiotikum-választásunk!
4. Nem mindegy, hogy „milyen pályán játszik” a doktor, vagyis MIK A LEHETŐSÉGEINK egy beteg kivizsgálása és kezelése során. Jól fel kell tudni mérni a helyzetet.

IE-eloadas

Klikk a képre a .pdf-ért!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/04/22 hüvelyk Kórház és a szakma, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

A Sárkánylovagok meséje…

A csapat...

A csapat…

Bocsánat, nem meséje, hanem meséi. Szám szerint 20 darab. Az évente megrendezésre kerülő mesevetélkedő ugyanis nem mesemondó verseny, hanem a csapatok a tudásukat, ismeretüket teszik próbára. A négy fős csapatok kaptak fordulónként 4 mesét, így most, a megyei döntőben már összesen 20 mesét kellett kívülről fújniuk. Minden részletre rákérdeztek a vetélkedőben. Nem volt apelláta, a legapróbb szereplő, helyszín is lényeges volt. Ráadásul – Gárdonyi Géza évforduló révén (150.) – az első 12 mese a híres író tollából származott.

A megyei döntő most volt ippeg április 13-án, szombaton. Legnagyobb meglepetésemre – de tényleg… – a Sárkánylovagok nevű csapat vitte el a pálmát. Ebben a versenyben már csak egy csapat jutott tovább, ezek pedig ők voltak, (A megyéből több mint százhúsz csapat vágott neki a próbának.) Bőnybe mennek az országos megmérettetésre majd májusban.

A csapat felkészítője Nagyné Póczos Réka tanárnő, aki nemcsak kiváló pedagógus, hanem (bár egy jó pedagógus éppen erre képes) olyan dolgokat is kihoz a gyerekekből, amire még a saját szüleik sem gondolnak. Köszönet neki érte.

A média hírei az eseményről itt a HEOL-on és itt az EKMK (Egri Kultúrális és Művészeti Központ) honlapján.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/04/16 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

UFO vs. EFO

Ahogy végigfuttatom a szememet az íróasztalom fölötti polcon, hirtelen több mint 30 féle bibliafordítást számolok össze. Isten Beszédét, így, nagy betűvel nagyon fontosnak tartom, nemcsak az emberiség, hanem a saját életemben is. Ha nem így lenne, nem foglalna el ilyen tisztes helyet a polcaimon. Ráadásul az UFO és az EFO folyamatosan az íróasztalomon vagy éppen az éjjeliszekrényemen van. Éppen ezért arra gondoltam, hogy apránként (Biblia kategóriába összegyűjtve) végigmennék az összes példányon. Mesélnék a történetükről és véleményt formálnék arról, melyik miért hasznos (mert olyan, hogy haszontalan, nem létezik).

Néhányat már betettem a kategóriába: pl. a Mister Gildersontól megörökölt példány vagy éppen a Jim Drydentől kapott Thompson Chain Reference (az egyik legbecsesebb angol nyelvű példány), a harmadik viszont nem az enyém, hanem Elvis Presleyé és jó sokat ér, egy gyűjtőnél pihen, aki nagy árat fizetett érte.

Most újabb hármat tárnék az olvasó elé: az új fordítású, Bibliatanács által először 1975-ben, majd 1990-ben átdolgozott, ma már igen elterjedt, mondern fordítást és a két EFO-t, vagyis az ún. egyszerű fordítást.

1975, majd revízió 1990

1975, majd revízió 1990

(Érdekes, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen is, éppen most foglalkoztak a témával egy két napos konferencia keretében: link itt. Erről mindössze most, utólag szereztem tudomást, de egyébként sem tudtam volna rajta részt venni.)

Szóval, az új fordítás (vagy másnéven UFO) nagy áttörést jelentett 1975-ben protestáns körökben. Akkoriban ugyanis reformátusok, evangélikusok, szabadegyházak szinte kizárólagosan a Károli Gáspár által a 16. században készített, aztán 1908-ban átdolgozott fordítást használták (bocsánat, erdélyben a Kecskeméthy szövegváltozatok is terjedtek – de erről később). Egy bejegyzésben a Károliról is ejtek majd szót, de már most elárulom, hogy a szövegezése nagyon régies volt. Tele rég nem használt kifejezésekkel, és a “vala” használatával. Az új fordítás ennél jóval könnyebben olvasható lett, mai nyelvezetén tovább javítottak 1990-ben. Akkor már létezett Csia Lajos újszövetségi fordítása (A puszta létnél többet), olvashattuk a katolikus fordítású teljes Bibliát (de az latinból készült), aztán ott volt a Békés Gellért, Dallos Patrik féle görögből fordított újszövetség (nagyon szeretem, de most uralkodok magamon és csak az UFO-ról emlékezem meg). Mindenesetre az UFO kezdett elterjedni. Különösen azok között lett népszerű, akik nem Bibliával a kezükben születtek és így a Károli olvasása nem könnyű számukra, számunkra. Persze, magam is jó néhány év után álltam át rá, mert a környezetemben a régit használták általában. Ráadásul a kettő között van különbség, mert Károli a TR (Textus Receptus) alapján fordított, mint az öreg King James készítője Angliában, a Bibliatanácsban pedig már a Nestlé-Aland újabb változatait (ismét meg kell állnom, mert a NA-ról majd egy későbbi bejegyzésben, pláne, hogy nekem egy 4. kiadás van – 20 éves).

Egy aranyos anekdóta is elterjedt keresztyén körökben: Egyszer megkérdeztek egy idős testvért, hogy miért nem áll át egy újabb fordítású Biblia használatára? Mire azt válaszolta: “Ha Pál apostolnak jó volt a Károli, akkor nekem is megfelel!” 🙂

Az új fordítású Biblia így húsz év után megérett arra, hogy revideálják. Már dolgoznak is rajta, de egyelőre nem jelent meg, csak .pdf formátumú próbakiadásokat lehet olvasni az interneten. Ott azt írják, idén, vagyis 2013-ban megjelenik. Már nagyon várom. Bár a saját példányomat (1990-es változat) nem fogom lecserélni, mert egészen hozzászoktam.

A most 10 éves (2003-ban jelent meg) egyszerű fordítás (EFO - Újszövetség)

A most 10 éves (2003-ban jelent meg) egyszerű fordítás (EFO – Újszövetség)

Időközben azonban megjelent és széleskörben elterjedt az Újszövetség – egyszerű fordítása. 2003-ban látott napvilágot (leglábbis az én példányomban ez áll), a következő céllal: “Az Újszövetségnek ezt az új magyar fordítását elsősorban azok számára készítettük, akik valóban szeretnék megérteni Isten üzenetét (Ki ne szeretné? – MZ megj.). Olyan fordításra törekedtünk, amely pontosan és hűségesen kifejezi a görög nyelvű szöveg értelmét, ugyanakkor könnyen érthető, egyszerű és világos. / A fordítók meggyőződése szerint a jó fordítás hatékonyan közvetíti az eredeti szöveg szerzőjének gondolatait, szándékát és üzenetét. Sőt, ugyanolyan természetesen és egyszerűen szól a mai olvasóhoz, mint ahogy a maga korában a szerző a saját kortársaihoz…”

Mégsem terjedt el túlságosan ez a változat, hiszen az Ószövetség fordítása hiányzik a kiadványból, így rendszeres gyülekezeti használatra nem alkalmas. Általában arra használtuk, hogy azoknak a kezükbe adjuk, akik eddigi életük során ritkán találkoztak Isten Igéjével, a Bibliával és így az Újszövetség olvasásával megkezdhetik ismerkedésüket. A szöveg sok helyen részletesen magyarázza önmagát, azért, hogy egy egy mondat jobban érthető legyen.

A teljes EFO (2012)

A teljes EFO (2012)

Aztán 2012-ben megérkezett a teljes EFO, vagyis a teljes Biblia, az Ó- és Újszövetség egyszerű fordítása. Itt had hansúlyozzam, hogy az EFO-nak semmi köze az EFOTT-hoz, ami egy nagy, főiskolás, egyetemista eszem iszom program (de leginkább “iszom” és az nagyon). A mozaikszó az egyszerű fordításból jön! A kiadó a BibliaLiga vagyis a BibleLeague

Nagyon hamar megszerettem ezt a változatot. Gyakorlatilag az új fordítás kísérőjévé vált. Szívem szerint a kettőt összeköttetném egyetlen kötetbe és így hurcolnám magammal. Hasábokba van szedve a szöveg, így könnyen olvasható, jól átlátható (nagy hátránya volt az 1975-ös UFO-nak és az EFO-ÚSZ-nak a teljes oldalt átívelő hasábszélesség). A szövege nagyon mai, jól és könnyen érthető. Bizonyos helyeken pedig új megvilágításba helyezi a mondat értelmét.

A bibliaforítók az elmúlt két évezred során igen kemény munkát végeztek. Ma is dolgoznak. Károlinak sem volt könnyű dolga, ma sem egyszerűbb a helyzet. Zakatoló, nyüzsgő világunkban fontos feladat Isten Beszédének közérthető továbbadása. Magyarországon, kis, 15 milliós nyelvterületünkön is fontos feladat. Sokan dolgoznak ennek sikerességén. Ezúton ajánlom mindenkinek az EFO-t első olvasásra, aztán érdemes beszerezni más változatokat is, pl. egy UFO-t. Sok más lehetőség is adódik, de azokról majd – ahogy ígértem – majd későbbi bejegyzésekben.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2013/04/05 hüvelyk Biblia

 

Címkék: , , , , , , , , , ,