UFO vs. EFO

Ahogy végigfuttatom a szememet az íróasztalom fölötti polcon, hirtelen több mint 30 féle bibliafordítást számolok össze. Isten Beszédét, így, nagy betűvel nagyon fontosnak tartom, nemcsak az emberiség, hanem a saját életemben is. Ha nem így lenne, nem foglalna el ilyen tisztes helyet a polcaimon. Ráadásul az UFO és az EFO folyamatosan az íróasztalomon vagy éppen az éjjeliszekrényemen van. Éppen ezért arra gondoltam, hogy apránként (Biblia kategóriába összegyűjtve) végigmennék az összes példányon. Mesélnék a történetükről és véleményt formálnék arról, melyik miért hasznos (mert olyan, hogy haszontalan, nem létezik).

Néhányat már betettem a kategóriába: pl. a Mister Gildersontól megörökölt példány vagy éppen a Jim Drydentől kapott Thompson Chain Reference (az egyik legbecsesebb angol nyelvű példány), a harmadik viszont nem az enyém, hanem Elvis Presleyé és jó sokat ér, egy gyűjtőnél pihen, aki nagy árat fizetett érte.

Most újabb hármat tárnék az olvasó elé: az új fordítású, Bibliatanács által először 1975-ben, majd 1990-ben átdolgozott, ma már igen elterjedt, mondern fordítást és a két EFO-t, vagyis az ún. egyszerű fordítást.

(Érdekes, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen is, éppen most foglalkoztak a témával egy két napos konferencia keretében: link itt. Erről mindössze most, utólag szereztem tudomást, de egyébként sem tudtam volna rajta részt venni.)

Szóval, az új fordítás (vagy másnéven UFO) nagy áttörést jelentett 1975-ben protestáns körökben. Akkoriban ugyanis reformátusok, evangélikusok, szabadegyházak szinte kizárólagosan a Károli Gáspár által a 16. században készített, aztán 1908-ban átdolgozott fordítást használták (bocsánat, erdélyben a Kecskeméthy szövegváltozatok is terjedtek – de erről később). Egy bejegyzésben a Károliról is ejtek majd szót, de már most elárulom, hogy a szövegezése nagyon régies volt. Tele rég nem használt kifejezésekkel, és a “vala” használatával. Az új fordítás ennél jóval könnyebben olvasható lett, mai nyelvezetén tovább javítottak 1990-ben. Akkor már létezett Csia Lajos újszövetségi fordítása (A puszta létnél többet), olvashattuk a katolikus fordítású teljes Bibliát (de az latinból készült), aztán ott volt a Békés Gellért, Dallos Patrik féle görögből fordított újszövetség (nagyon szeretem, de most uralkodok magamon és csak az UFO-ról emlékezem meg). Mindenesetre az UFO kezdett elterjedni. Különösen azok között lett népszerű, akik nem Bibliával a kezükben születtek és így a Károli olvasása nem könnyű számukra, számunkra. Persze, magam is jó néhány év után álltam át rá, mert a környezetemben a régit használták általában. Ráadásul a kettő között van különbség, mert Károli a TR (Textus Receptus) alapján fordított, mint az öreg King James készítője Angliában, a Bibliatanácsban pedig már a Nestlé-Aland újabb változatait (ismét meg kell állnom, mert a NA-ról majd egy későbbi bejegyzésben, pláne, hogy nekem egy 4. kiadás van – 20 éves).

Egy aranyos anekdóta is elterjedt keresztyén körökben: Egyszer megkérdeztek egy idős testvért, hogy miért nem áll át egy újabb fordítású Biblia használatára? Mire azt válaszolta: “Ha Pál apostolnak jó volt a Károli, akkor nekem is megfelel!” 🙂

Az új fordítású Biblia így húsz év után megérett arra, hogy revideálják. Már dolgoznak is rajta, de egyelőre nem jelent meg, csak .pdf formátumú próbakiadásokat lehet olvasni az interneten. Ott azt írják, idén, vagyis 2013-ban megjelenik. Már nagyon várom. Bár a saját példányomat (1990-es változat) nem fogom lecserélni, mert egészen hozzászoktam.

Időközben azonban megjelent és széleskörben elterjedt az Újszövetség – egyszerű fordítása. 2003-ban látott napvilágot (leglábbis az én példányomban ez áll), a következő céllal: “Az Újszövetségnek ezt az új magyar fordítását elsősorban azok számára készítettük, akik valóban szeretnék megérteni Isten üzenetét (Ki ne szeretné? – MZ megj.). Olyan fordításra törekedtünk, amely pontosan és hűségesen kifejezi a görög nyelvű szöveg értelmét, ugyanakkor könnyen érthető, egyszerű és világos. / A fordítók meggyőződése szerint a jó fordítás hatékonyan közvetíti az eredeti szöveg szerzőjének gondolatait, szándékát és üzenetét. Sőt, ugyanolyan természetesen és egyszerűen szól a mai olvasóhoz, mint ahogy a maga korában a szerző a saját kortársaihoz…”

Mégsem terjedt el túlságosan ez a változat, hiszen az Ószövetség fordítása hiányzik a kiadványból, így rendszeres gyülekezeti használatra nem alkalmas. Általában arra használtuk, hogy azoknak a kezükbe adjuk, akik eddigi életük során ritkán találkoztak Isten Igéjével, a Bibliával és így az Újszövetség olvasásával megkezdhetik ismerkedésüket. A szöveg sok helyen részletesen magyarázza önmagát, azért, hogy egy egy mondat jobban érthető legyen.

Aztán 2012-ben megérkezett a teljes EFO, vagyis a teljes Biblia, az Ó- és Újszövetség egyszerű fordítása. Itt had hansúlyozzam, hogy az EFO-nak semmi köze az EFOTT-hoz, ami egy nagy, főiskolás, egyetemista eszem iszom program (de leginkább “iszom” és az nagyon). A mozaikszó az egyszerű fordításból jön! A kiadó a BibliaLiga vagyis a BibleLeague

Nagyon hamar megszerettem ezt a változatot. Gyakorlatilag az új fordítás kísérőjévé vált. Szívem szerint a kettőt összeköttetném egyetlen kötetbe és így hurcolnám magammal. Hasábokba van szedve a szöveg, így könnyen olvasható, jól átlátható (nagy hátránya volt az 1975-ös UFO-nak és az EFO-ÚSZ-nak a teljes oldalt átívelő hasábszélesség). A szövege nagyon mai, jól és könnyen érthető. Bizonyos helyeken pedig új megvilágításba helyezi a mondat értelmét.

A bibliaforítók az elmúlt két évezred során igen kemény munkát végeztek. Ma is dolgoznak. Károlinak sem volt könnyű dolga, ma sem egyszerűbb a helyzet. Zakatoló, nyüzsgő világunkban fontos feladat Isten Beszédének közérthető továbbadása. Magyarországon, kis, 15 milliós nyelvterületünkön is fontos feladat. Sokan dolgoznak ennek sikerességén. Ezúton ajánlom mindenkinek az EFO-t első olvasásra, aztán érdemes beszerezni más változatokat is, pl. egy UFO-t. Sok más lehetőség is adódik, de azokról majd – ahogy ígértem – majd későbbi bejegyzésekben.