RSS

Biblia címkéhez tartozó bejegyzések

Olajos kézzel…

…de milyen olajos? Nem mindegy, hogy mi kenődik a kezünkre?

Emlékszem, hogy nagymamám – valami 80 éves kora körül – hajolajat szeretett volna. Rácsodálkoztam, hiszen manapság mindenki arra panaszkodik, hogy gyorsan zsírosodik a haja. Minek arra még olaj? Aztán megdöbbentem, hogy ma is lehet kapni (pl.itt). Annak idején, a középiskolai osztálytársakkal azon nevettünk, hogy az úszóknak kopaszra kellene nyírni a fejüket, méghozzá borotválva, aztán rá egy kis olaj, hogy még kisebb legyen a súrlódás (persze a sapka egyszerűbb). Most viszont megtudtam, hogy bizony a hajra kenve a valódi hajolajak ápolják, selymessé teszik azt.

A hajolaj természetesen nem keverendő össze a halolajjal, amit pedig omega-3 tartalma miatt használhatunk kapszulában a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzése érdekében.

Gondoltam, összeszedem, hogy egy háztartásban hányféle olajjal foglalkozunk. Megdöbbentett a széles skála, hiszen az autótól a trombitáig, a sütéstől a faanyagok védelméig számtalan szerrel találkoztam. De először lássuk a fotót:

Szóval, balról jobbra haladva: illóolaj (eukaliptusz), babaolaj, napolaj (tej), olivaolaj, napraforgó-olaj, trombita olaj, lenolaj, láncolaj, orsóolaj, láncfűrész olaj, kompresszor olaj, motorolaj, kétütemű motorolaj

Szóval, balról jobbra haladva: illóolaj (eukaliptusz), napolaj (tej), babaolaj, olivaolaj, napraforgóolaj, trombitaolaj, lenolaj, láncolaj, orsóolaj, láncfűrész olaj, kompresszor olaj, motorolaj, kétütemű motorolaj

Ha elindulunk balról, akkor az ötödik a trombita olaj. Ezzel kezdem, mert különleges darab: olyan átlátszó, mint a víz. Ez való a trombita szelepeibe. Ha nem kenjük, akkor egy idő után beragad a billentyű és a hangszer nem a megfelelő hangot fogja kiadni, bosszantva ezzel a zenészt és persze a hallgatóságot is.

Lépjünk arab olvasási módba: jobbról az első mindjárt a kétütemű motorokat kenő olaj. Ezt nem a gépbe töltjük, hanem az üzemanyaghoz keverjük. Emlékszem, annak idején “2T” volt a megjelölése. De amikor a (ELX-113 rendszámú) trabantomba tankoltam, akkor a kúton még árusítottak keverék üzemanyagot (ma van még?), sőt még régebben azt is be lehetett állítani, hogy milyen keverési arány jöjjön a töltőpisztolyból. Ezt a kékséget ma arra használom, hogy a kétütemű fűkaszába szánt üzemanyaghoz keverjem. Nagyon praktikus az adagolója és természeten a színe is. Hiszen jól látszik a keverék… az üzemanyag halvány kék színt kap. (A képen látható olaj egyébként Husquarna márkájú, vagyis a fűkasza gyártója forgalmazza.)

Jobbról a második az autómba való motorolaj… ebből ki is derül, hogy négyütemű gépet hajtok a családommal együtt. Méghozzá nem is fiatal a jószág, mert 10w40-es (nem 5w vagy 0) kenőanyag való bele. De legalább ezt nem eszi (pedig már a 300 ezer felé közeledik a kilométer-számláló).

A harmadik darab: a kompresszor-olaj. Érdekes egy folyadék ez is. Valahol a láncolaj, meg a 10W40 között lehet a finomsága. Állítólag jó a kopásállósága, ezért való a sűrített levegőt készítő kompresszorokba (mutattam itt). Egyébként az internetről rendeltem, mert ott egész olcsón adták, az OBI-ban meg éppen hiánycikk volt.

Mi az a nagy kanna a sorban? Hát, azért nem olyan nagy, de kicsit bővebben mérik benne az egyébként is sötét láncfűrész olajat. Ezt töltjük a gép (stilfűrész) megfelelő tartályába, amiből aztán saját maga adagolja, ahogy forog a kerék és szalad a lánc. Fogy is elég szépen, ezért kell a nagy dózis.

A negyedik jobbról egy kis flakon. Ezzel mindenféle kis gépet, eszközt meg lehet olajozni. Elég tiszta, így a bicikliken is lehet mozgó alkatrészt olajozni vele. De láncolajozáshoz a következőt (jobbról az ötödik flaska) használom, ami profi láncolaj, csak elég drága. A kupakját is megfelelő adagoláshoz alakították ki. Praktikus és annak ellenére, hogy a család összes bringájának a láncát olajozom vele, egész lassan fogy.

Ott van aztán a klasszikus lenolaj kence. Ez meg arra való, ha van egy fa ajtónk (mondjuk), akkor a festés vagy lazúrozás előtt érdemes beitatni, hogy ne repedezzen össze a száradáskor. Jellegzetes szaga van, amit nehéz lenne leírni, mert nem nagyon hasonlít semmihez.

Konyhai szekció: napraforgó olaj – a klasszikus, és olivaolaj – a mediterrán.

Bőrápolási szekció: babaolaj – már régen használtuk, de még megvan. Napolaj, ami már nem is olaj, hanem krém. Amolyan tejszerű anyag. Tudod, kedves olvasó, az a faktoros micsoda, ami 3-tól 50-es SPF-ig terjed (Sun Protection Factor). Az ennél erősebbet már nem érdemes megvenni, hatékonyabb, ha az ember bezárkózik a lakásba.

Az utolsó előtti darab, az illóolaj. Esetünkben eukaliptusz. Illatosítja a szobát és talán még az “orromat is tisztítsa” (hogy egy klasszikust idézzek).

A Szentírásban a Szentlélek jelképe a galamb vagy más helyeken az olaj, a kenet...

A Szentírásban a Szentlélek jelképe a galamb vagy más helyeken az olaj, a kenet…

A paletta széles, de nem teljes… mert a háztartásunkban van még egy olaj, de az nem látható. A Biblia azt mondja, hogy Istennek a Lelke (Szentlélek vagy Szent Szellem) olyan mint az olaj. A bibliai olaj Őt (vagyis az Istenség 3. személyét) jelképezi. Nos, ahol hívő keresztyén emberek élnek, ott jelen van ez az olaj is (csak éppen nem látható, nem kenhető).

Szimbólumok a Szentlélekre (forrás: Wikipedia):

  1. Víz: Ezékiel látomása; sziklából fakadó víz; Krisztus oldalából fakadó víz. Jézus az iható víz helyett élő vízről beszél, hogy azt adja a híveknek.
  2. Olaj: Mózes olajjal kente fel Áron főpapot, később Isten választottjait is a királyokat
  3. Tűz: Illés próféta Kármel áldozata, és Keresztelő Szent János is jövendölt. (Jézus) majd “Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni”. Az apostolok feje felett tűzlángocskák jelentek meg, jelezve megkapták a Szentlélek ajándékát.
  4. Szél: A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, kegyelem kiáradásának jelei. Illés találkozása Istennel, Nikodémusnak szóló tanítás
  5. Felhő és fény: Sínai-hegy felhője; zsidó népet vezető felhőoszlop; Jézus szineváltásának felhője
  6. Pecsét: “Jézust az Atya jelölte meg pecsétjével”
  7. Kéz: kézrátétel áldás és gyógyítás
  8. Ujj: Az ördögűzést Jézus “Isten ujjával” végzi
  9. Galamb: Noé galambjának csőrében az olajfaág és Krisztus keresztelkedésekor a felette lebegő galamb.
 
2 hozzászólás

Szerző: be 2013/07/26 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Élő szavak Marosvásárhelyről

Az Élő szavak legutóbbi száma

Az Élő szavak legutóbbi száma

Nagy öröm, ha valaki munkát kap. Sok diplomás szenved attól, hogy megfelelő állást kapjon. Különösen klassz dolog, ha valaki az egyetem, főiskola vagy bármilyen szakma megtanulása után azonnal álláshoz jut. Ugyanakkor a kezdés nem könnyű. Amikor az ember befejezi az iskolákat, akkor tényleg a “nagybetűs” élet köszönt be, amit most nem részletezek. De szeretnék egy cikket megosztani, amit a napokban olvastam egy evangéliumi keresztény lapban (címe Élő szavak – adatok a cikk végén).

FIATALOKNAK — A MUNKA ELKEZDÉSE

Legtöbbünk életében, akkor érkezik el az igazi mérföldkő, amikor munkába kell állnunk. Valószínűleg addig védett életet éltünk – bizonyos mértékig – de most szembe kell néznünk a külvilággal.
Bizonyos kérdésekre kell választ kapnunk, mielőtt az a fontos nap – a munkába állás napja – elérkezik. Vannak körülmények, amikre jó, ha már előre tudjuk a választ, hogy ne érjenek felkészületlenül ezek a dolgok.
Ha hisszük azt, hogy Isten irányította lépteinket egész a munkahely megtalálásáig, akkor tudatában kell lennünk annak is, hogy ez lesz az a hely, ahol Isten ki szeretné nyilvánítani az Ő jellemét rajtunk keresztül. Ha a rabszolgáktól azt várták el, hogy: „a mi megtartó Istenünknek tudományát ékesítsék mindenben” (Titusz 2,10), akkor mennyivel inkább láthatónak kell lennie a mi életünkben, akiknek könnyebb körülményeink vannak (nem vagyunk rabszolgák).
Más szóval, a munkahelynek két célja van – kenyeret keresni és Krisztus dicsőséget kivetíteni. Milyen nagy felelősség, de egyben milyen nagy kiváltság! A hitetlen emberek nem ismerik Isten jellemét, ezért Isten minket akar felhasználni arra, hogy kinyilvánítsuk Őt. Ezért, már az első napon óvatosnak kell lenned mindenben, amit cselekszel és amit mondasz. Felelősséggel tartózunk a munkáltatónak, akivel munkaszerződést kötöttünk. Biztosítanunk kell, hogy mi eleget teszünk elvárásainak, függetlenül attól, hogy Ő mennyire teljesíti a maga részét. Read the rest of this entry »

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/07/09 hüvelyk Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,

Büntetésvégrehajtási intézet

Az egri börtönben többször megfordultam. Nem fogvatartottként, hanem orvosként vagy éppen gedeonitaként. Mindkettő bizonyos szempontból misszió. A fogvatartottak orvosi ellátása humanitárius szolgálat bármilyen formában is történjen, a bibliák osztása – ami a Magyarországi Gedeon Társaság feladata – pedig Isten Országáért végzett misszió (ez ugyanis a Gedeon Társaság tagjainak vagyis a gedeonitáknak a célja). A Szentírásnak minél több ember kezébe el kell jutnia! Hiszem és vallom.

A mai, egri BV intézet egyébként nagyon szép, ami azt jelenti, hogy egy régi, történelmi épület, ráadásul bent, a történelmi belvároshoz közel. Természetesen ott van rögtön a bíróság épülete mellett, a tárgyalásokhoz nem kell messzire vinni a fogvatartottakat.

Nem volt mindig itt a börtön, hiszen egészen 1908-ig a Vármegyeháza (ma Megyeháza) udvarában álló épületben leledzett. Azt még az 1700-as évek második felében építették. Szép, díszes, ma az egri Sportmúzeum van benne. Hozzáteszem, az egész vármegyeháza-komplexum fel van újítva és nagyon szép (most 2013-ban). Akkoriban a bíráskodás is a vármegyeházákon zajlott, így jogos volt, hogy ott volt mellette a börtön, ahogyan ma is, a Törvényház utcában.

Más… a Kamu Hírügynökség jelenti, hogy az egri BV intézet új helyre költözik. A piac mellett felszerelték a rácsokat az új épületre!

Ez itt természetesen egy álhír. Nem költözik az egri BV intézet a piac mellé!

Ez itt természetesen egy álhír. Valójában nem költözik az egri BV intézet a piac mellé! A képen látható jobb oldali épület az új parkolóház a belvárosban, ami szerintem ronda. De hát, ahogy a latin mondja: De gustibus non est disputandum – ízlésekről nem vitatkozunk! Egyébként pedig még nincs kész, hátha leszerelik a rácsokat… nem mintha akkor szebb lenne a kocka a barokk belvárosban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/06/25 hüvelyk Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Helyünk a történelemben (ÉGy 3/46)

1999. évi második szám témái: testvérgyülekezetek történelme, James Stewart igehirdetése, Zarándok gyülekezet könyvajánlója stb.

1999. évi második szám témái: testvérgyülekezetek történelme, James Stewart igehirdetése, Zarándok gyülekezet könyvajánlója stb.

ÉGy X/46 címbeli jelzéssel indítottam ezt a bejegyzés-folyamot, amiben egy újság számaiból bengészek (vagy böngészek). Az Élő Gyülekezetek folyóirat első példányai 1998-ban kerültek az olvasók kezébe (november). A II. évfolyam 2. szám (.pdf formátumban elolvasható itt) 1999. áprilisában jelent meg.

Az írások között szó van a férfiak szerepéről a helyi gyülekezetekben, de cikket olvashatunk James Stewarttól is, aki egy keresztyénné lett futballista volt a XX. század elején. A könyvajánlóban E. H. Broadbent híres könyvét, a Zarándok gyülekezetet ajánlottuk, amiben az evangéliumi kereszténység egyháztörténetét ismerhetjük meg. Donald L. Norbie a hagyományok szerepét feszegeti a keresztyén közösségekben.

Egyik legkedvesebb cikkem ebből a lapszámból az, amelyik annak fontosságát fejti ki, hogy a mai keresztény közösségek is próbáljanak meg az első századi hívők hitélete és hitelvei alapján működni, hiszen ez van Isten Igéjében, a Bibliában. Isten maga várja ezt el tőlünk!

Íme a cikk teljes terjedelmében (ne lepődj meg, kedves olvasó, de a különböző bibliai könyvek megnevezését rövidítettük, a kódok megfejthetők pl. itt, a Magyar Elektronikus Könyvtár rövidítési jegyzékében):

Lehetséges, hogy ez a generáció lesz, aki meglátja a Gyülekezet elragadtatását. Lehet, hogy mi leszünk azok,  “akik megtartatunk a Úr eljöveteléig” (1Tessz 4,15). Ez összekapcsolna bennünket az első században élt testvérekkel. Ahogy ők ennek a korszaknak az elejét látták, mi láthatnánk a végét. A Gyülekezet történelme segít bemutatni azt, hogy az elõzõ generációk hogyan értették Isten kinyilatkoztatásait. Ösztönözhet minket odaadásra, és figyelmeztethet a hibákra, de nem tehet hozzá semmit az isteni kijelentésekhez. Ezért vissza kell térnünk az Újszövetséghez. Az újszövetségi gyülekezetek mindig is meg voltak győződve arról, hogy az Újszövetség nem csak a megváltásról és a keresztyén életről ad határozott tanítást, hanem azt is tartalmazza, hogy mi Isten szándéka a helyi gyülekezetek gyakorlatával kapcsolatban. Ma sok gyülekezetbe járó hívő azért vonzódik a gyülekezethez, mert egészségesek az alapvetõ tanítások. Vagy azért, mert az emberek olyan melegszívűek és barátságosak, keresztyéni gondviselésben és szeretetben élnek. Vagy talán, mert odafigyelnek a gyermekekre és a fiatalokra. Vagy mert jó a hozzáállás a gyülekezeti élet gyakorlati dolgaihoz. De vajon ez az egyetlen helyes út? Gyakran áll fenn feszültség a gyülekezetekben azért, mert alapvető 
nézetkülönbség van ebben a kérdésben. Csak a megváltás alapvető tanai legyenek hittételek, a gyakorlatnak a hagyomány és kultúra fejlődése alapján való kidolgozását pedig hagyjuk az adott korszakra? Mi úgy hisszük, hogy az újszövetségi feljegyzések a korai gyülekezetekrõl Isten útbaigazításai voltak minden idők gyülekezeteinek. Azt kellene tennünk, amit az újszövetségi hívők tettek. Ha a mi időnket valaha feljegyzik a
gyülekezetek történelmébe, azt fogják feljegyezni, hogy az egy szembetűnő viszszatérés volt az első századi gyakorlatokhoz? Feljegyzik majd, hogy generációnk jellemzője az állhatatos vágyakozás volt az Isten Igéjének való engedelmességre? Vajon talál-e bőséges indokot a történetíró arra, hogy belássa, ez a generáció úgy tekintette magát, mint aki várja az Úr visszajövetelét, és eközben úgy élt, mint az első századi keresztyének? Megtörténhet.
Álljon most itt néhány megjegyzés arról, hogy mit is tettek a korai gyülekezetek:
(1) Az Isten Igéje volt a
kizárólagos hatalom (2Tim 3,16-17; 1Kor 14,37).
(2) Minden helyi gyülekezetet szellemileg érett vének együttese vezetett (Csel 20,17.28; 1Tim 3,1-7; Tit 1,5-11).
(3) Két gyülekezeti gyakorlat megtalálható volt: az Úrvacsora (Csel 2,42; 1Kor 11,23-34) és a bemerítkezés (Csel 8,35-39; Róm 6,1-6).
(4) Minden hívő papként cselekedett (1Pt 2,5.9; Zsid 10,19-22; 13,15).
(5) Krisztus “fej” szerepe felismerhető volt (1Kor 11,3; Ef 1,22; Kol 1,18).
(6) Különböző szerepe van férfinak és nőnek (1Tim 2,8-3,12; 1Kor 11,1-6; 14,34-35; Róm 16,1-23).
(7) A gyülekezet képes volt fegyelmezést gyakorolni (1Kor 5,1-5; 1Tim 5,20; Tit 3,10-11; 2Tessz 3,6; 

Róm 16,17).
(8) Minden egyes gyülekezet önálló, független volt az Apostolok Cselekedeteiben, a levelekben és a Jelenések könyvében. A gyülekezeteket mindig helyileg címezték a levelekben, és soha sem mint egy közös szövetséget.
(9) Elkötelezettek voltak az evangélium terjesztésében, mint egy összetartozó test (Róm 1,15; 1Kor 15,1; Gal 1,8; Fil 1,5.14; 1Tessz 1,8).
(10) A hívők megszentelt életet éltek (Ef 1,4; Kol 1,22; 3,12; 

2Tim 2,19; 1Pét 1,15-16).
(11) Az Úr Jézus nevében jöttek össze (Mt 18,20; 1Kor 1,10-16).
(12) Csak a hiteles életû hívőket ismerték el a közösségben (Csel 2,41).
(13) Összegyűltek közös imádkozásra (Csel 2,42; 4,24-31; 1Tim 1,3-4; 2,1.12).
(14) Összejöttek a tanítási alkalomra (Csel 2,42; 1Tim 4,11-16; Ef 4,11-24; Tit 2,1).
(15) 
Hozzájárultak a hívő testvérek, a keresztyén munka és munkások pénzügyi szükségleteihez (1Tim 6,17-19; Filem 18-19; 1Kor 9,1-15; 2Kor 9; Fil 4,18-19).
(16) A Szent Szellem munkálkodására voltak utalva (Ef 2,22; Jn 16,13; Csel 6; 20,28 és még néhány másik hivatkozás).
(17) Krisztus Uralma látszott rajtuk (Fil 2,1-11 és sok 
másik helyen). Az első századi gyülekezetek és az utolsó századi gyülekezetek között lesz valami különbség? Mennyire illő lenne, ha az Urat visszajövetelekor egy hazatalált gyülekezet köszöntené!
Írjunk egy kis gyülekezeti történelmet, a sajátunkét.

A cikk szerzője az a Brian Gunning Kanadából, aki az UPLOOK Magazin Living Assemblies vagyis Élő Gyülekezetek c. rovatát vezette. Az ő sorozata fontos momentum volt a magyar lap elindításában 1998-ban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/06/20 hüvelyk Élő Gyülekezetek

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Zsoltár a dizsiben

Most akkor Zsoltár vagy DISCO? Nem mindegy... a szerelés valahogy nem stimmel!

Most akkor Zsoltár vagy DISCO? Nem mindegy… a szerelés valahogy nem stimmel!

A XI. Biai Ifjúsági Találkozóra készülve az idő témakörén gondolkodtam. Ha az idő múlásán merengünk, óhatatlanul is elkezdünk nosztalgiázni. Ma úgyis nagy divat a retró, hát belehallgattam néhány olyan zenébe, amely gyermekkoromban volt sláger. Így jutottam el Boney M.-hez is. Az 1970-80-as években futottak be és lépten-nyomon hallani lehetett a számaikat. Még arra is emlékeztem, hogy az egyik legnagyobb slágerük volt a: Babilon folyóinál. Azt is felidéztem, hogy az osztálytársaimmal arról beszélgettünk, hogy “nem is a néger énekel, hanem egy német fickó, Frank Farian”. Akkor nem tűnt fel, hogy ez a német fazon angol nevet visel.

Azóta többé-kevésbé megtanultam angolul és a zene újrahallgatásakor igen meglepődtem. Ismerősek lettek a mondatok, azonnal világossá vált, hogy ez egy bibliai szöveg. Íme:

A Boney M. dalszövege (első néhány sor):
By the rivers of Babylon, there we sat down / Ye-eah we wept, when we remembered Zion.
When the wicked / Carried us away in captivity / Required from us a song
Now how shall we sing the lord’s song in a strange land

A 137. zsoltár angol szövege a King James fordításban (1614), első négy vers (1-4):
By the rivers of Babylon, there we sat down, yea, we wept, when we remembered Zion.
We hanged our harps upon the willows in the midst thereof.
For there they that carried us away captive required of us a song; and they that wasted us required of us mirth, saying, Sing us one of the songs of Zion.
How shall we sing the LORD’S song in a strange land?

137. zsoltár első négy verse az új protestáns fordítás (UFO) szerint:
“Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk. Az ott levő fűzfákra akasztottuk hárfáinkat. Mert akik elhurcoltak minket, énekszót követeltek tőlünk, és akik sanyargattak, öröméneket: Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből! Hogyan énekelhetnénk éneket az ÚRról idegen földön?”

A Boney M. dalszövege (folytatás):
Let the words of our mouth and the meditations of our heart
Be acceptable in thy sight…

A 19. zsoltár utolsó versének KJ fordítása:
Let the words of my mouth, and the meditation of my heart, be acceptable in thy sight…

A 19. zsoltár utolsó verse (14.):
“Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait…”

Az eredeti dalt éneklő The Melodians együttes

Az eredeti dalt éneklő The Melodians együttes

Kicsit utánanéztem, hogy hogyan is kerül a zsoltár szövege a discoba, ahol az emberek rázzák magukat.

A dalt eredetileg egy jamaicai reggie zenekar játszotta. Nevük: The Melodians (Jamaica). A helyi diktatúra miatti “fogság” inspirálta őket arra, hogy a zsidó nép babiloni fogságát idézzék meg dalukban a zsoltár szövegével. Az eredeti felvétel itt hallgatható: a youtubeon. Tőlük vette át Frank Farian, aki a Boney M. alapítója és háttérembere volt. Az ő eredeti neve természetesen német: Franz Reuther. Nemcsak énekelt, hanem kiváló menedzsernek is bizonyult. Több együttest is befuttatott a zenei életben.

Meglepő, hogy egy ószövetségi szentírási részlet így került be Magyarországon is a disco-világba.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/05/21 hüvelyk Történelem, Zene

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Az alkalom, amire a legkevesebben járnak (ÉGy 2/46)

ÉGy X/46 címbeli jelzéssel indítottam ezt a bejegyzés-folyamot, amiben egy újság számaiból bengészek (vagy böngészek). Az Élő Gyülekezetek folyóirat első példányai 1998-ban kerültek az olvasók kezébe (november). A II. évfolyam 1. szám (.pdf formátumban elolvasható itt) 1999. elején jelent meg.

1999. évi első szám témái: imaóra, sport, szeretet és az Esztergomi közösség bemutatkozása

1999. évi első szám témái: imaóra, sport, szeretet és az Esztergomi közösség bemutatkozása

Ebből a számból számomra talán a legkedvesebb cikk, amelyik az imaóráról szól: “Ha nincs valódi közösség a gyülekezetben, az imaalkalmat el fogják hanyagolni. De ha az imaórát elhanyagoljuk, az a közösség rovására fog menni. Isten közösségre hívott el bennünket. Közösségben vagyunk Jézus Krisztussal, a Fővel, közösségben a Test tagjaival, egymással. Talán meglepõ, hogy sokszor pontosan az az alkalom a legkisebb látogatottságú, amelyen lehetőség nyílik az egymással és az Úrral való közösség együttes gyakorlására. Vajon mi tart minket távol ezektől az alkalmaktól: a munka, a sport, a szórakozás vagy egyszerűen csak a lustaság? Brian Gunning cikke azt mutatja be nekünk, hogy milyen szerepe lehet az imaalkalmaknak a gyülekezet életében.”—írtuk a bevezetőben (LR és MZ).

Íme egy részlet a cikkből:
“Az imaóra emlékeztet arra, hogy mennyire szükségünk van az Úrra. A helyi gyülekezet egészséges működése az Úr munkája. Ugyan mi munkatársai vagyunk Istennek, de a gyülekezet semmit sem tehet Nélküle. Ha azt hisszük, hogy elég csupán az összejöveteleket előkészíteni és a szokásos alkalmakat megszervezni a Gyülekezet fejétől való függés nélkül, akkor már elfelejtettük, miről is szól a helyi gyülekezet. Ugyan mikor emlékeztetnénk magunkat arra, hogy szükségünk van rá, ha nem az imaórán?”

Ezúton ajánlom a lapszám teljes elolvasását: letölthető a http://www.mktgy.hu/sites/default/files/fajlok/elogyulekezetek/elogyulekezetek_2e_1sz_1999.pdf
linken.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/05/13 hüvelyk Élő Gyülekezetek, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

A vengédszeretet öröme (ÉGy 1/46)

1998-ban bocsátottuk útjára az Élő Gyülekezetek folyóiratot Lemperger Róberttel közösen. Az I. évfolyam 1. szám (.pdf formátumban elolvasható itt) 1998. novemberében jelent meg a Hárfa Evangéliumi Kiadó gondozásában. A lap érdekessége, hogy ez a harmadik Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezetek színeiben megjelenő folyóirat: az első Kegyelem és Igazság címen volt megrendelhető, Kiss Ferenc professzor szerkesztésében (kár, hogy a Wikipedia erről a tevékenységéről nem számol be). Éppen 11 évfolyamot élt meg (hasonlóan az ÉGy-hez, csak éppen az 1933-1944 között). A második periodikát többen szerkesztették A békesség fejedelmének útján címmel. Remélem, hogy későbbi bejegyzésekben mindkét megelőző lapról is beszámolhatok. Azért kezdem az Élő Gyülekezetekkel, mert az interneten most már teljes egészében hozzáférhető, olvasható az mktgy.hu honlapon.

Élő Gyülekezetek I. évfolyam 1. szám (1998)

Élő Gyülekezetek I. évfolyam 1. szám (1998)

Az Élő Gyülekezetek lap első számának bevezetőjéből:

“Szeretettel köszöntjük a lap első számának olvasóit. Mindenek előtt szeretnénk köszönetet mondani Istennek, hogy ez a kiadvány létrejöhetett, és azért imádkozunk, hogy az Ő szándéka szerint való eszköz legyen, és  hasznos a népe számára. Köszönjük, azoknak a munkáját is, akik a fordításban, a nyelvhelyesség ellenőrzésében vannak segítségünkre. Köszönjük azoknak a kiadóknak a hozzájárulását a magyar fordítás megjelenéséhez, amelyek az írások nagyrészét eredetileg közreadták. A lap célja, hogy segítse a gyülekezeteket és az azokat alkotó hívőket, megtalálni az összhangot, a keresztyén tanítás és a gyakorlat között. A gyülekezetekről szóló és a velük kapcsolatos hírek közlése révén segítse a kapcsolat szorosabbá válását, a közösségek életére így pozitív, serkentő hatással legyen. A fenti összefüggéseket Pál apostol személyén keresztül követhetjük nyomon igazán. Ő volt az, akinek a Gyülekezettel kapcsolatban a legtöbb dolgot jelentett ki Isten. Leveleiből láthatjuk, hogy ezeket továbbadta és tanította. Az is jellemző leveleire, hogy az „elméleti”, tanító részekhez, mindig a gyakorlattal, az élettel kapcsolatos részek kötődnek. Személyes életében is megfigyelhetjük, hogy teljes mértékben élte azt, amit tanított. Ez azonban nem csak az apostol kiváltsága, hanem a valódi keresztyénség egyik alapvető jellemvonása. Az újság ezt a jellemvonást hivatott erősíteni, és ehhez kérnénk az olvasók aktív közreműködését is. Szeretnénk, ha minél többen küldenének az egyes témákkal, cikkekkel kapcsolatban véleményeket, tapasztalatokat; híreket, beszámolókat és írásokat. Terveink között szerepel egy olyan rovat elindítása is, amelyben egy-egy helyi gyülekezetet mutatnánk be röviden. A cikkek nagy része az amerikai (US) Testvérgyülekezetek egy lapjából az UPLOOK-ból lett fordítva. Emellett azonban szeretnénk, ha más – elsősorban magyar – forrásból is származnának írások. A nyugati (amerikai) újságokból fordított cikkek között találhatunk olyanokat is, amelyek Magyarországon szokatlan dolgokat, gyakorlatokat tartalmaznak. Úgy gondoljuk, hogy ezeket is olyan szívvel kell olvasnunk, amely kész arra, hogy mindent megvizsgáljon, a jót (jobbat) – ha szokatlan is – elfogadja és gyakorolja. Az újság bizonyos tekintetben a testvérgyülekezetekhez kapcsolódik, azonban mivel a Gyülekezet nem kötődik felekezethez, minden közösség számára ajánljuk, és igyekszünk mindenki részére eljuttatni aki ezt igényli. A szerkesztők (MZ és LR)”

Az egyik legkedvesebb cikkem ebből az első számból az, amelyik a vendészeretet fontosságáról beszél. A cikk írója Brian Gunning, aki foglalkozását nézve könyvelő, és az egyik kanadai testsvérgyülekezetben szolgál. Többek között a Counsel Magazine szerkesztője és több könyvet is írt.

Íme egy részlet a cikkből:

4. A vendégszeretet áldozatot követel. Nem mindig kényelmes a vendéglátás. Az ételt meg kell tervezni és el kell készíteni. Más dolgot ilyenkor talán halasztani kell. Talán át kell adnod még a saját ágyadat is valaki másnak. A vendégszeretet a szívünket érinti. Megpróbálja, hogy valójában milyen szolgák vagyunk. A vendégszeretet nem attól függ, milyen állapotban van mondjuk a szőnyegünk, hanem milyen állapotban van a szívünk. Azonban ez egy olyan áldozat, amit megéri meghozni. Nem láttam még egyetlen olyan keresztyént sem, aki megbánta volna a vendégszeretetet. A kényelmetlenség csekély, az áldás nagy.”

—Ugye milyen fontos ezt megélni hívő keresztyénként!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/04/27 hüvelyk Élő Gyülekezetek, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,