RSS

Biblia címkéhez tartozó bejegyzések

Helyünk a történelemben (ÉGy 3/46)

1999. évi második szám témái: testvérgyülekezetek történelme, James Stewart igehirdetése, Zarándok gyülekezet könyvajánlója stb.

1999. évi második szám témái: testvérgyülekezetek történelme, James Stewart igehirdetése, Zarándok gyülekezet könyvajánlója stb.

ÉGy X/46 címbeli jelzéssel indítottam ezt a bejegyzés-folyamot, amiben egy újság számaiból bengészek (vagy böngészek). Az Élő Gyülekezetek folyóirat első példányai 1998-ban kerültek az olvasók kezébe (november). A II. évfolyam 2. szám (.pdf formátumban elolvasható itt) 1999. áprilisában jelent meg.

Az írások között szó van a férfiak szerepéről a helyi gyülekezetekben, de cikket olvashatunk James Stewarttól is, aki egy keresztyénné lett futballista volt a XX. század elején. A könyvajánlóban E. H. Broadbent híres könyvét, a Zarándok gyülekezetet ajánlottuk, amiben az evangéliumi kereszténység egyháztörténetét ismerhetjük meg. Donald L. Norbie a hagyományok szerepét feszegeti a keresztyén közösségekben.

Egyik legkedvesebb cikkem ebből a lapszámból az, amelyik annak fontosságát fejti ki, hogy a mai keresztény közösségek is próbáljanak meg az első századi hívők hitélete és hitelvei alapján működni, hiszen ez van Isten Igéjében, a Bibliában. Isten maga várja ezt el tőlünk!

Íme a cikk teljes terjedelmében (ne lepődj meg, kedves olvasó, de a különböző bibliai könyvek megnevezését rövidítettük, a kódok megfejthetők pl. itt, a Magyar Elektronikus Könyvtár rövidítési jegyzékében):

Lehetséges, hogy ez a generáció lesz, aki meglátja a Gyülekezet elragadtatását. Lehet, hogy mi leszünk azok,  “akik megtartatunk a Úr eljöveteléig” (1Tessz 4,15). Ez összekapcsolna bennünket az első században élt testvérekkel. Ahogy ők ennek a korszaknak az elejét látták, mi láthatnánk a végét. A Gyülekezet történelme segít bemutatni azt, hogy az elõzõ generációk hogyan értették Isten kinyilatkoztatásait. Ösztönözhet minket odaadásra, és figyelmeztethet a hibákra, de nem tehet hozzá semmit az isteni kijelentésekhez. Ezért vissza kell térnünk az Újszövetséghez. Az újszövetségi gyülekezetek mindig is meg voltak győződve arról, hogy az Újszövetség nem csak a megváltásról és a keresztyén életről ad határozott tanítást, hanem azt is tartalmazza, hogy mi Isten szándéka a helyi gyülekezetek gyakorlatával kapcsolatban. Ma sok gyülekezetbe járó hívő azért vonzódik a gyülekezethez, mert egészségesek az alapvetõ tanítások. Vagy azért, mert az emberek olyan melegszívűek és barátságosak, keresztyéni gondviselésben és szeretetben élnek. Vagy talán, mert odafigyelnek a gyermekekre és a fiatalokra. Vagy mert jó a hozzáállás a gyülekezeti élet gyakorlati dolgaihoz. De vajon ez az egyetlen helyes út? Gyakran áll fenn feszültség a gyülekezetekben azért, mert alapvető 
nézetkülönbség van ebben a kérdésben. Csak a megváltás alapvető tanai legyenek hittételek, a gyakorlatnak a hagyomány és kultúra fejlődése alapján való kidolgozását pedig hagyjuk az adott korszakra? Mi úgy hisszük, hogy az újszövetségi feljegyzések a korai gyülekezetekrõl Isten útbaigazításai voltak minden idők gyülekezeteinek. Azt kellene tennünk, amit az újszövetségi hívők tettek. Ha a mi időnket valaha feljegyzik a
gyülekezetek történelmébe, azt fogják feljegyezni, hogy az egy szembetűnő viszszatérés volt az első századi gyakorlatokhoz? Feljegyzik majd, hogy generációnk jellemzője az állhatatos vágyakozás volt az Isten Igéjének való engedelmességre? Vajon talál-e bőséges indokot a történetíró arra, hogy belássa, ez a generáció úgy tekintette magát, mint aki várja az Úr visszajövetelét, és eközben úgy élt, mint az első századi keresztyének? Megtörténhet.
Álljon most itt néhány megjegyzés arról, hogy mit is tettek a korai gyülekezetek:
(1) Az Isten Igéje volt a
kizárólagos hatalom (2Tim 3,16-17; 1Kor 14,37).
(2) Minden helyi gyülekezetet szellemileg érett vének együttese vezetett (Csel 20,17.28; 1Tim 3,1-7; Tit 1,5-11).
(3) Két gyülekezeti gyakorlat megtalálható volt: az Úrvacsora (Csel 2,42; 1Kor 11,23-34) és a bemerítkezés (Csel 8,35-39; Róm 6,1-6).
(4) Minden hívő papként cselekedett (1Pt 2,5.9; Zsid 10,19-22; 13,15).
(5) Krisztus “fej” szerepe felismerhető volt (1Kor 11,3; Ef 1,22; Kol 1,18).
(6) Különböző szerepe van férfinak és nőnek (1Tim 2,8-3,12; 1Kor 11,1-6; 14,34-35; Róm 16,1-23).
(7) A gyülekezet képes volt fegyelmezést gyakorolni (1Kor 5,1-5; 1Tim 5,20; Tit 3,10-11; 2Tessz 3,6; 

Róm 16,17).
(8) Minden egyes gyülekezet önálló, független volt az Apostolok Cselekedeteiben, a levelekben és a Jelenések könyvében. A gyülekezeteket mindig helyileg címezték a levelekben, és soha sem mint egy közös szövetséget.
(9) Elkötelezettek voltak az evangélium terjesztésében, mint egy összetartozó test (Róm 1,15; 1Kor 15,1; Gal 1,8; Fil 1,5.14; 1Tessz 1,8).
(10) A hívők megszentelt életet éltek (Ef 1,4; Kol 1,22; 3,12; 

2Tim 2,19; 1Pét 1,15-16).
(11) Az Úr Jézus nevében jöttek össze (Mt 18,20; 1Kor 1,10-16).
(12) Csak a hiteles életû hívőket ismerték el a közösségben (Csel 2,41).
(13) Összegyűltek közös imádkozásra (Csel 2,42; 4,24-31; 1Tim 1,3-4; 2,1.12).
(14) Összejöttek a tanítási alkalomra (Csel 2,42; 1Tim 4,11-16; Ef 4,11-24; Tit 2,1).
(15) 
Hozzájárultak a hívő testvérek, a keresztyén munka és munkások pénzügyi szükségleteihez (1Tim 6,17-19; Filem 18-19; 1Kor 9,1-15; 2Kor 9; Fil 4,18-19).
(16) A Szent Szellem munkálkodására voltak utalva (Ef 2,22; Jn 16,13; Csel 6; 20,28 és még néhány másik hivatkozás).
(17) Krisztus Uralma látszott rajtuk (Fil 2,1-11 és sok 
másik helyen). Az első századi gyülekezetek és az utolsó századi gyülekezetek között lesz valami különbség? Mennyire illő lenne, ha az Urat visszajövetelekor egy hazatalált gyülekezet köszöntené!
Írjunk egy kis gyülekezeti történelmet, a sajátunkét.

A cikk szerzője az a Brian Gunning Kanadából, aki az UPLOOK Magazin Living Assemblies vagyis Élő Gyülekezetek c. rovatát vezette. Az ő sorozata fontos momentum volt a magyar lap elindításában 1998-ban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/06/20 hüvelyk Élő Gyülekezetek

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Zsoltár a dizsiben

Most akkor Zsoltár vagy DISCO? Nem mindegy... a szerelés valahogy nem stimmel!

Most akkor Zsoltár vagy DISCO? Nem mindegy… a szerelés valahogy nem stimmel!

A XI. Biai Ifjúsági Találkozóra készülve az idő témakörén gondolkodtam. Ha az idő múlásán merengünk, óhatatlanul is elkezdünk nosztalgiázni. Ma úgyis nagy divat a retró, hát belehallgattam néhány olyan zenébe, amely gyermekkoromban volt sláger. Így jutottam el Boney M.-hez is. Az 1970-80-as években futottak be és lépten-nyomon hallani lehetett a számaikat. Még arra is emlékeztem, hogy az egyik legnagyobb slágerük volt a: Babilon folyóinál. Azt is felidéztem, hogy az osztálytársaimmal arról beszélgettünk, hogy “nem is a néger énekel, hanem egy német fickó, Frank Farian”. Akkor nem tűnt fel, hogy ez a német fazon angol nevet visel.

Azóta többé-kevésbé megtanultam angolul és a zene újrahallgatásakor igen meglepődtem. Ismerősek lettek a mondatok, azonnal világossá vált, hogy ez egy bibliai szöveg. Íme:

A Boney M. dalszövege (első néhány sor):
By the rivers of Babylon, there we sat down / Ye-eah we wept, when we remembered Zion.
When the wicked / Carried us away in captivity / Required from us a song
Now how shall we sing the lord’s song in a strange land

A 137. zsoltár angol szövege a King James fordításban (1614), első négy vers (1-4):
By the rivers of Babylon, there we sat down, yea, we wept, when we remembered Zion.
We hanged our harps upon the willows in the midst thereof.
For there they that carried us away captive required of us a song; and they that wasted us required of us mirth, saying, Sing us one of the songs of Zion.
How shall we sing the LORD’S song in a strange land?

137. zsoltár első négy verse az új protestáns fordítás (UFO) szerint:
“Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk. Az ott levő fűzfákra akasztottuk hárfáinkat. Mert akik elhurcoltak minket, énekszót követeltek tőlünk, és akik sanyargattak, öröméneket: Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből! Hogyan énekelhetnénk éneket az ÚRról idegen földön?”

A Boney M. dalszövege (folytatás):
Let the words of our mouth and the meditations of our heart
Be acceptable in thy sight…

A 19. zsoltár utolsó versének KJ fordítása:
Let the words of my mouth, and the meditation of my heart, be acceptable in thy sight…

A 19. zsoltár utolsó verse (14.):
“Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait…”

Az eredeti dalt éneklő The Melodians együttes

Az eredeti dalt éneklő The Melodians együttes

Kicsit utánanéztem, hogy hogyan is kerül a zsoltár szövege a discoba, ahol az emberek rázzák magukat.

A dalt eredetileg egy jamaicai reggie zenekar játszotta. Nevük: The Melodians (Jamaica). A helyi diktatúra miatti “fogság” inspirálta őket arra, hogy a zsidó nép babiloni fogságát idézzék meg dalukban a zsoltár szövegével. Az eredeti felvétel itt hallgatható: a youtubeon. Tőlük vette át Frank Farian, aki a Boney M. alapítója és háttérembere volt. Az ő eredeti neve természetesen német: Franz Reuther. Nemcsak énekelt, hanem kiváló menedzsernek is bizonyult. Több együttest is befuttatott a zenei életben.

Meglepő, hogy egy ószövetségi szentírási részlet így került be Magyarországon is a disco-világba.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/05/21 hüvelyk Történelem, Zene

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Az alkalom, amire a legkevesebben járnak (ÉGy 2/46)

ÉGy X/46 címbeli jelzéssel indítottam ezt a bejegyzés-folyamot, amiben egy újság számaiból bengészek (vagy böngészek). Az Élő Gyülekezetek folyóirat első példányai 1998-ban kerültek az olvasók kezébe (november). A II. évfolyam 1. szám (.pdf formátumban elolvasható itt) 1999. elején jelent meg.

1999. évi első szám témái: imaóra, sport, szeretet és az Esztergomi közösség bemutatkozása

1999. évi első szám témái: imaóra, sport, szeretet és az Esztergomi közösség bemutatkozása

Ebből a számból számomra talán a legkedvesebb cikk, amelyik az imaóráról szól: “Ha nincs valódi közösség a gyülekezetben, az imaalkalmat el fogják hanyagolni. De ha az imaórát elhanyagoljuk, az a közösség rovására fog menni. Isten közösségre hívott el bennünket. Közösségben vagyunk Jézus Krisztussal, a Fővel, közösségben a Test tagjaival, egymással. Talán meglepõ, hogy sokszor pontosan az az alkalom a legkisebb látogatottságú, amelyen lehetőség nyílik az egymással és az Úrral való közösség együttes gyakorlására. Vajon mi tart minket távol ezektől az alkalmaktól: a munka, a sport, a szórakozás vagy egyszerűen csak a lustaság? Brian Gunning cikke azt mutatja be nekünk, hogy milyen szerepe lehet az imaalkalmaknak a gyülekezet életében.”—írtuk a bevezetőben (LR és MZ).

Íme egy részlet a cikkből:
“Az imaóra emlékeztet arra, hogy mennyire szükségünk van az Úrra. A helyi gyülekezet egészséges működése az Úr munkája. Ugyan mi munkatársai vagyunk Istennek, de a gyülekezet semmit sem tehet Nélküle. Ha azt hisszük, hogy elég csupán az összejöveteleket előkészíteni és a szokásos alkalmakat megszervezni a Gyülekezet fejétől való függés nélkül, akkor már elfelejtettük, miről is szól a helyi gyülekezet. Ugyan mikor emlékeztetnénk magunkat arra, hogy szükségünk van rá, ha nem az imaórán?”

Ezúton ajánlom a lapszám teljes elolvasását: letölthető a http://www.mktgy.hu/sites/default/files/fajlok/elogyulekezetek/elogyulekezetek_2e_1sz_1999.pdf
linken.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/05/13 hüvelyk Élő Gyülekezetek, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

A vengédszeretet öröme (ÉGy 1/46)

1998-ban bocsátottuk útjára az Élő Gyülekezetek folyóiratot Lemperger Róberttel közösen. Az I. évfolyam 1. szám (.pdf formátumban elolvasható itt) 1998. novemberében jelent meg a Hárfa Evangéliumi Kiadó gondozásában. A lap érdekessége, hogy ez a harmadik Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezetek színeiben megjelenő folyóirat: az első Kegyelem és Igazság címen volt megrendelhető, Kiss Ferenc professzor szerkesztésében (kár, hogy a Wikipedia erről a tevékenységéről nem számol be). Éppen 11 évfolyamot élt meg (hasonlóan az ÉGy-hez, csak éppen az 1933-1944 között). A második periodikát többen szerkesztették A békesség fejedelmének útján címmel. Remélem, hogy későbbi bejegyzésekben mindkét megelőző lapról is beszámolhatok. Azért kezdem az Élő Gyülekezetekkel, mert az interneten most már teljes egészében hozzáférhető, olvasható az mktgy.hu honlapon.

Élő Gyülekezetek I. évfolyam 1. szám (1998)

Élő Gyülekezetek I. évfolyam 1. szám (1998)

Az Élő Gyülekezetek lap első számának bevezetőjéből:

“Szeretettel köszöntjük a lap első számának olvasóit. Mindenek előtt szeretnénk köszönetet mondani Istennek, hogy ez a kiadvány létrejöhetett, és azért imádkozunk, hogy az Ő szándéka szerint való eszköz legyen, és  hasznos a népe számára. Köszönjük, azoknak a munkáját is, akik a fordításban, a nyelvhelyesség ellenőrzésében vannak segítségünkre. Köszönjük azoknak a kiadóknak a hozzájárulását a magyar fordítás megjelenéséhez, amelyek az írások nagyrészét eredetileg közreadták. A lap célja, hogy segítse a gyülekezeteket és az azokat alkotó hívőket, megtalálni az összhangot, a keresztyén tanítás és a gyakorlat között. A gyülekezetekről szóló és a velük kapcsolatos hírek közlése révén segítse a kapcsolat szorosabbá válását, a közösségek életére így pozitív, serkentő hatással legyen. A fenti összefüggéseket Pál apostol személyén keresztül követhetjük nyomon igazán. Ő volt az, akinek a Gyülekezettel kapcsolatban a legtöbb dolgot jelentett ki Isten. Leveleiből láthatjuk, hogy ezeket továbbadta és tanította. Az is jellemző leveleire, hogy az „elméleti”, tanító részekhez, mindig a gyakorlattal, az élettel kapcsolatos részek kötődnek. Személyes életében is megfigyelhetjük, hogy teljes mértékben élte azt, amit tanított. Ez azonban nem csak az apostol kiváltsága, hanem a valódi keresztyénség egyik alapvető jellemvonása. Az újság ezt a jellemvonást hivatott erősíteni, és ehhez kérnénk az olvasók aktív közreműködését is. Szeretnénk, ha minél többen küldenének az egyes témákkal, cikkekkel kapcsolatban véleményeket, tapasztalatokat; híreket, beszámolókat és írásokat. Terveink között szerepel egy olyan rovat elindítása is, amelyben egy-egy helyi gyülekezetet mutatnánk be röviden. A cikkek nagy része az amerikai (US) Testvérgyülekezetek egy lapjából az UPLOOK-ból lett fordítva. Emellett azonban szeretnénk, ha más – elsősorban magyar – forrásból is származnának írások. A nyugati (amerikai) újságokból fordított cikkek között találhatunk olyanokat is, amelyek Magyarországon szokatlan dolgokat, gyakorlatokat tartalmaznak. Úgy gondoljuk, hogy ezeket is olyan szívvel kell olvasnunk, amely kész arra, hogy mindent megvizsgáljon, a jót (jobbat) – ha szokatlan is – elfogadja és gyakorolja. Az újság bizonyos tekintetben a testvérgyülekezetekhez kapcsolódik, azonban mivel a Gyülekezet nem kötődik felekezethez, minden közösség számára ajánljuk, és igyekszünk mindenki részére eljuttatni aki ezt igényli. A szerkesztők (MZ és LR)”

Az egyik legkedvesebb cikkem ebből az első számból az, amelyik a vendészeretet fontosságáról beszél. A cikk írója Brian Gunning, aki foglalkozását nézve könyvelő, és az egyik kanadai testsvérgyülekezetben szolgál. Többek között a Counsel Magazine szerkesztője és több könyvet is írt.

Íme egy részlet a cikkből:

4. A vendégszeretet áldozatot követel. Nem mindig kényelmes a vendéglátás. Az ételt meg kell tervezni és el kell készíteni. Más dolgot ilyenkor talán halasztani kell. Talán át kell adnod még a saját ágyadat is valaki másnak. A vendégszeretet a szívünket érinti. Megpróbálja, hogy valójában milyen szolgák vagyunk. A vendégszeretet nem attól függ, milyen állapotban van mondjuk a szőnyegünk, hanem milyen állapotban van a szívünk. Azonban ez egy olyan áldozat, amit megéri meghozni. Nem láttam még egyetlen olyan keresztyént sem, aki megbánta volna a vendégszeretetet. A kényelmetlenség csekély, az áldás nagy.”

—Ugye milyen fontos ezt megélni hívő keresztyénként!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/04/27 hüvelyk Élő Gyülekezetek, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

UFO vs. EFO

Ahogy végigfuttatom a szememet az íróasztalom fölötti polcon, hirtelen több mint 30 féle bibliafordítást számolok össze. Isten Beszédét, így, nagy betűvel nagyon fontosnak tartom, nemcsak az emberiség, hanem a saját életemben is. Ha nem így lenne, nem foglalna el ilyen tisztes helyet a polcaimon. Ráadásul az UFO és az EFO folyamatosan az íróasztalomon vagy éppen az éjjeliszekrényemen van. Éppen ezért arra gondoltam, hogy apránként (Biblia kategóriába összegyűjtve) végigmennék az összes példányon. Mesélnék a történetükről és véleményt formálnék arról, melyik miért hasznos (mert olyan, hogy haszontalan, nem létezik).

Néhányat már betettem a kategóriába: pl. a Mister Gildersontól megörökölt példány vagy éppen a Jim Drydentől kapott Thompson Chain Reference (az egyik legbecsesebb angol nyelvű példány), a harmadik viszont nem az enyém, hanem Elvis Presleyé és jó sokat ér, egy gyűjtőnél pihen, aki nagy árat fizetett érte.

Most újabb hármat tárnék az olvasó elé: az új fordítású, Bibliatanács által először 1975-ben, majd 1990-ben átdolgozott, ma már igen elterjedt, mondern fordítást és a két EFO-t, vagyis az ún. egyszerű fordítást.

1975, majd revízió 1990

1975, majd revízió 1990

(Érdekes, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen is, éppen most foglalkoztak a témával egy két napos konferencia keretében: link itt. Erről mindössze most, utólag szereztem tudomást, de egyébként sem tudtam volna rajta részt venni.)

Szóval, az új fordítás (vagy másnéven UFO) nagy áttörést jelentett 1975-ben protestáns körökben. Akkoriban ugyanis reformátusok, evangélikusok, szabadegyházak szinte kizárólagosan a Károli Gáspár által a 16. században készített, aztán 1908-ban átdolgozott fordítást használták (bocsánat, erdélyben a Kecskeméthy szövegváltozatok is terjedtek – de erről később). Egy bejegyzésben a Károliról is ejtek majd szót, de már most elárulom, hogy a szövegezése nagyon régies volt. Tele rég nem használt kifejezésekkel, és a “vala” használatával. Az új fordítás ennél jóval könnyebben olvasható lett, mai nyelvezetén tovább javítottak 1990-ben. Akkor már létezett Csia Lajos újszövetségi fordítása (A puszta létnél többet), olvashattuk a katolikus fordítású teljes Bibliát (de az latinból készült), aztán ott volt a Békés Gellért, Dallos Patrik féle görögből fordított újszövetség (nagyon szeretem, de most uralkodok magamon és csak az UFO-ról emlékezem meg). Mindenesetre az UFO kezdett elterjedni. Különösen azok között lett népszerű, akik nem Bibliával a kezükben születtek és így a Károli olvasása nem könnyű számukra, számunkra. Persze, magam is jó néhány év után álltam át rá, mert a környezetemben a régit használták általában. Ráadásul a kettő között van különbség, mert Károli a TR (Textus Receptus) alapján fordított, mint az öreg King James készítője Angliában, a Bibliatanácsban pedig már a Nestlé-Aland újabb változatait (ismét meg kell állnom, mert a NA-ról majd egy későbbi bejegyzésben, pláne, hogy nekem egy 4. kiadás van – 20 éves).

Egy aranyos anekdóta is elterjedt keresztyén körökben: Egyszer megkérdeztek egy idős testvért, hogy miért nem áll át egy újabb fordítású Biblia használatára? Mire azt válaszolta: “Ha Pál apostolnak jó volt a Károli, akkor nekem is megfelel!” 🙂

Az új fordítású Biblia így húsz év után megérett arra, hogy revideálják. Már dolgoznak is rajta, de egyelőre nem jelent meg, csak .pdf formátumú próbakiadásokat lehet olvasni az interneten. Ott azt írják, idén, vagyis 2013-ban megjelenik. Már nagyon várom. Bár a saját példányomat (1990-es változat) nem fogom lecserélni, mert egészen hozzászoktam.

A most 10 éves (2003-ban jelent meg) egyszerű fordítás (EFO - Újszövetség)

A most 10 éves (2003-ban jelent meg) egyszerű fordítás (EFO – Újszövetség)

Időközben azonban megjelent és széleskörben elterjedt az Újszövetség – egyszerű fordítása. 2003-ban látott napvilágot (leglábbis az én példányomban ez áll), a következő céllal: “Az Újszövetségnek ezt az új magyar fordítását elsősorban azok számára készítettük, akik valóban szeretnék megérteni Isten üzenetét (Ki ne szeretné? – MZ megj.). Olyan fordításra törekedtünk, amely pontosan és hűségesen kifejezi a görög nyelvű szöveg értelmét, ugyanakkor könnyen érthető, egyszerű és világos. / A fordítók meggyőződése szerint a jó fordítás hatékonyan közvetíti az eredeti szöveg szerzőjének gondolatait, szándékát és üzenetét. Sőt, ugyanolyan természetesen és egyszerűen szól a mai olvasóhoz, mint ahogy a maga korában a szerző a saját kortársaihoz…”

Mégsem terjedt el túlságosan ez a változat, hiszen az Ószövetség fordítása hiányzik a kiadványból, így rendszeres gyülekezeti használatra nem alkalmas. Általában arra használtuk, hogy azoknak a kezükbe adjuk, akik eddigi életük során ritkán találkoztak Isten Igéjével, a Bibliával és így az Újszövetség olvasásával megkezdhetik ismerkedésüket. A szöveg sok helyen részletesen magyarázza önmagát, azért, hogy egy egy mondat jobban érthető legyen.

A teljes EFO (2012)

A teljes EFO (2012)

Aztán 2012-ben megérkezett a teljes EFO, vagyis a teljes Biblia, az Ó- és Újszövetség egyszerű fordítása. Itt had hansúlyozzam, hogy az EFO-nak semmi köze az EFOTT-hoz, ami egy nagy, főiskolás, egyetemista eszem iszom program (de leginkább “iszom” és az nagyon). A mozaikszó az egyszerű fordításból jön! A kiadó a BibliaLiga vagyis a BibleLeague

Nagyon hamar megszerettem ezt a változatot. Gyakorlatilag az új fordítás kísérőjévé vált. Szívem szerint a kettőt összeköttetném egyetlen kötetbe és így hurcolnám magammal. Hasábokba van szedve a szöveg, így könnyen olvasható, jól átlátható (nagy hátránya volt az 1975-ös UFO-nak és az EFO-ÚSZ-nak a teljes oldalt átívelő hasábszélesség). A szövege nagyon mai, jól és könnyen érthető. Bizonyos helyeken pedig új megvilágításba helyezi a mondat értelmét.

A bibliaforítók az elmúlt két évezred során igen kemény munkát végeztek. Ma is dolgoznak. Károlinak sem volt könnyű dolga, ma sem egyszerűbb a helyzet. Zakatoló, nyüzsgő világunkban fontos feladat Isten Beszédének közérthető továbbadása. Magyarországon, kis, 15 milliós nyelvterületünkön is fontos feladat. Sokan dolgoznak ennek sikerességén. Ezúton ajánlom mindenkinek az EFO-t első olvasásra, aztán érdemes beszerezni más változatokat is, pl. egy UFO-t. Sok más lehetőség is adódik, de azokról majd – ahogy ígértem – majd későbbi bejegyzésekben.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2013/04/05 hüvelyk Biblia

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Chuck Swindoll és a Mai Ige

Charles Rozell Swindoll 1934-ben született, tehát elmúlt 78 éves. Mégis mindenki csak egyszerűen Chucknak nevezi, vagyis a becenevén hivatkozik rá. Így emlegeti – igen sokszor – a Mai Ige c. folyóirat is, hadd idézzek belőle:

A Mai Ige - mindennapi áhítatok folyóirata

A Mai Ige – mindennapi áhítatok folyóirata

“Chuck Swindoll mondta: ‘Szeretjük úgy elképzelni magunkat, mintha a magányos farkasok különös fajába tartoznánk. A valóság azonban az, hogy nem szeretünk másnak látszani, nehogy kiközösítsenek, fanatikusnak bélyegezzenek és elutasítsanak. Ezért aztán alkalmazkodunk. Láthatod, mennyire igyekszik egy gyermek, hogy elnyerje a felnőttek tetszését; a serdülő, hogy igazodjon a kortárs csoporthoz; és ott a felnőtt, aki majd belerokkan, csak lépést tarthasson a szomszédokkal.’ – Különbözni csak azért, hogy mások legyünk, mint a többiek, valószínűleg semmit sem ér, sőt igazából ellenkező hatást vált ki. Isten azt várja tőlünk, hogy hajlandóak legyünk gyökeres változásra. ‘Az Isten irgalmára kérlek tahát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával’ (Római levél 12,1-2)” —egészíti ki a Mai Ige írója és szerkesztője C. Swindoll szavait, illetve idézi a Biblia néhány igen fontos sorát. (A teljes cikk elolvasható ide kattintva.)

Swindoll a szolgálatát Dwight Pentecost mellett kezdte, később a Dallas Theological Seminary igazgatója lett. Amerika szerte az Insight for Living c. rádióműsorai miatt ismerték meg az emberek. Jelenleg is hallgatható a www.insight.org címen. Temérdek könyvet írt, de magyarul még egyet sem láttam. Mindenesetre a Mai Ige alapján komoly igehirdető, gondolkodó, jó lenne egy könyvét elolvasni… ha lehet, magyarul. Talán egyszer ráharap valamelyik kiadó (KIA, Harmat, Evangéliumi Kiadó?).

Ezúton ajánlom mindenkinek: először is a Biblia olvasását, de hasznos napi olvasásra a Mai Ige. Ha pedig valaki ismeri az angol nyelvet, sőt érti is, akkor az Insight for Living-et.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/20 hüvelyk Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Fülöp Emlékkönyv 2.

Az előző bejegyzés folytatása ez, amit a Fülöp Lajos 80. születésnapjára megjelent Emlékkönyv olvasása közben írok. Folytatom az érdekességek felsorolását a könyben található tanulmányokból:

4. (Dobóné Berencsi Margit: A Biblia hatása a beszélt nyelvre) Teljesen igaz, hogy a Biblia nagy hatással volt a nyelvekre, a beszélt magyar nyelvre is. Kölcsönhatás van Isten Igéje és a nyelv között. Hiszen pl. mi, akik rendszeresen olvassuk a régi és újabb bibliafordításokat, gyakran idézünk szófordulatokat, kifejezéseket. Ugyanakkor a modern fordítások pedig az élő nyelvből vesznek át, hogy érthetőbbé tegyék a Szentírást a ma embere számára. A tanulmány írója felsorol szavakat: “ádámkosztümben”, “békegalamb”, “bűnbak”, “farizeus”, “góliát”, “júdácsók”, “júdáspénz”, “kárhozott”, “manna”, “mózeskosár”, “pálfordulás” stb. Szószerkezetek: “áldozati bárány”, “angyali türelem”, “bábeli zűrzavar”, “tékozló fiú” stb. Szólások, közmondások, szállóigék: “Ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek…” (Máté 6,21), “Aki keres, az talál…” (Máté 7,7), “Aki másnak vermet ás, maga esik bele…” (Példabeszédek 25,27), “Az vesse rá az első követ, aki nem vétkes…” (János 8,7), “Kő kövön nem marad…” (Máté 24,2) stb.

Egy közmondást viszont a tanárnő helyében nem tettem volna a sorba, mert az idézet több, mint parafrázis, inkább egy olyan mondás, amiről tévesen terjedt el, hogy a Bibliában így szerepelne: “Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”, ami helyett: “Annak, aki megüti az egyik arcodat, tartsd oda másikat is! Annak, aki elveszi a kabátodat, add oda az ingedet is!” (Lukács 6,29).
Ezzel kapcsolatban kicsit elnosztalgiáztam: annak idején egy ifjúsági bibliaórán vetélkedő volt. Meg kellett keresni a bibliában igeverseket, mondatokat. A feladvány pedig ez volt: Ha megdobnak… Mindenki őrült módon kereste, aztán kiderült, hogy nincs is benne.

Köztársasági naptár (1792-93)

Köztársasági naptár (1792-93)

5. Horváth László: Adatok a nyelvújítás történetéből (119. oldal)… nem gondoltam volna, hogy ez a nyelvújítás ekkora mozgalom volt annakidején. Ráadásul ennyi gagyi önjelölt nyelvész lendült bele a munkába több-kevesebb sikerrel. A cikkből kiderült, hogy a magyar naptárat is át akarták nevezni, részben a francia “köztársasági naptár” mintájára (Vendémiaire – Szüret hava, Brumaire – Köd hava stb.), de elég érdekes lett, bár igen találó:
Jeges – január
Erős – február
Langyos – március
Vegyes – április
Szellős – május
Harmatos – június
Poros – július
Heves – augusztus
Deres – szeptember
Ködös – október
Fagyos – november
Havas – december.
Egyébként a kémiai nevek újításával már foglalkoztam korábbi bejegyzésekben: Kémiai elemek – nyelvújítás

6. Kicsinyítés: “anyuci” 130. oldal (Balázs Géza: Gyermekecske, gyermekcse, gyermecske). A remek cikk 35 féle kicsinyítést taglal. Van köztük meglepő, de a szerző éles szemére utal: -cs (uracs, kenőcs, kövecs), -us (anyus, cicus), -i (édi, mozi, Betti, Gyuri) vagy éppen -uci (anyuci).

7. Egyszer valamikor olvastam Wass Albertet, méghozzá a Kard és kaszát. Persze egyből lejött, hogy az író gyermekkorát meghatározta a vadászat. Szülei, nagyszülei vitték magukkal. Pedig akkoriban ez csak a nagyon gazdagok kiváltsága volt. Ma már sokan lövik a vadat… lehet, hogy túl sokan is. Még a kollégáim közül is jó páran vannak, akik kijárnak. De vajon meg tudnák-e olyan ízesen fogalmazni és olyan élő nyelven kifejezni, hogy milyen kalandokon mennek át? Mindenesetre figyelmemet felkeltette ez az emlékkönyv a vadászirodalom remekműveire: Áprily Lajos, Wass Albert, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Fekete István (írtam róla már egy korábbi bejegyzésben).

Szóval jó kis könyv ez az Emlékkönyv, de egyelőre üzletben nem láttam, lehet, hogy nem is lehet kapni. Ezért külön öröm, hogy a birtokomban lehet egy példány.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/02 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Elvis Presley bibliája

bibpres

Elvis bibliája, “kicsit” le van harcolva: sokat forgatta?

Karácsonykor talán többen veszik elő a Szent Írást, mint egyébként. A karácsonyi történet, Jézus Krisztus születése, Isten Fiának a megtestesülése… per vias naturales (PVN – természetes úton), asszonyi méhből előbújva, a szülőcsatornát megjárva megérkezett a Földünkre, szerény körülmények közé. Vegyük elő a Bibliát és olvassuk el a családban Lukács evangéliumának 2. fejezet, első húsz versét. Ez a minimum. Ezt még Elvis Presley is elolvasta, pedig ő nem arról volt híres, hogy Istennek szentelte volna oda az életét. Vagy mégis?

Az ősszel elkelt a híres énekes személyes használatú bibliája. Biztosan valami gyűjtő vette meg. Nagy árat fizetett érte, mert 59 ezer angol fontért szerezte meg, ami kb. 12 millió forint. Hűűűű… ennyi pénzért autót lehetne venni, ráadásul vagy hármat-négyet.

A világsajtót is bejárt fotón látható könyv igen meg van kopva. Látható rajta, hogy olvasták. Azt is el tudom képzelni, hogy maga a tulajdonos:
“Protestáns szülei vasárnaponként gyakran jártak templomba, ahol az ottani gospel kórus nagy hatással volt a fiatal Elvisre. A család nehéz körülmények között élt.”—forrás Wikipedia.

Elvis gospelt énekel...

Elvis gospelt énekel…

Bár ezt a Szentírást 1957-ben kapta, amikor már sikeres ember lett, feltételezem, hogy korábban is megfordult a kezében Isten Igéje. A fent említett “gospel hatás” pedig egyértelműen látható abból, hogy külön albumot készített, amelyen evangéliumi, keresztény énekeket énekelt. A lemez címadó dala pedig az a How great Thou art, amit magyarul (Nagy Istenem…) jól ismerünk.

Számomra a nagy énekes ezirányú nyitottsága nem volt ismeretes. Bízom benne, hogy minden kudarca, élete utolsó éveinek nyomorúsága ellenére a Szentírás szavai eljutottak szívének mélységeibe. Kár, hogy így végződött a “karrierje”. Minden keresztény számára intő példa: az általunk használt biblia ne ebben a formában értékelődjön fel, hanem legyen híres inkább úgy, mint Mr. Gilderson bibliája…

(Elvis bibliájának elárverezéséről a hír megjelent a Christianity Today-ben, majd röviden beszámolt róla a Precious Seed Magazine, melyben a hírrovatot Sandy Jack (Eastbourne, Marine Hall) szerkeszti. Köszönet a hírért Sandynak!)

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2012/12/22 hüvelyk Biblia, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Egy igazi kommentár

Évekkel ezelőtt ismerkedtem meg a Baker Exegetical Commentary sorozattal. Különösképpen megragadott benne az, hogy a Szentírás eredeti görög szövegét nemcsak egyszerűen nyelvtani, hanem széles látószöggel, összefüggéseiben vizsgálja. Segítségével igazán a mondatok, szavak, jelentés mélyére nézhetünk, és még műkedvelőként is (mint aki az ógörög nyelv igen szerény ismerője) nemcsak nézünk, hanem látunk is: összefüggéseket, történelmi érdekességeket, ezáltal jobban megismerve a Bibliát és benne Isten akaratát. Sóhajtoztam is, hogy milyen jó lenne hasonló mű magyar nyelven (hozzáteszem, a sorozatból nekem is csak néhány kötet van meg)! Mert van ugyan magyar bibliai kommentár: William MacDonald vagy a KIA 8 kötetes sorozata stb., mégsem hasonlíthatók a fenti Baker sorozathoz. Egyszerűen más.

Mindez az évente Egerben megrendezendő European Leadership Forumon történt, évekkel ezelőtt. A fórumról csak annyit, hogy jelenleg Európa egyik legnevesebb evangéliumi keresztyén konferenciája, vezetők számára. Nyelve angol és a több száz résztvevő, számtalan országból érkezik. Az előadók között híres teológusok, tudósok szerepelnek (pl. John Lennox, Oxford vagy Jürgen Spiess vagy korábban hallhattuk Don Carsont).

Amikor szembetalálkoztam a fenti (Baker) kommentársorozattal, akkor találkoztam személyesen Balla Péter professzorral, a Károli Gáspár egyetemről. Ő is hallgatóként vett részt az ELF konferencián.

ballakomm

Balla Péter professzor rendkívül precíz kommentárja

Most találtam rá néhány éve megjelent könyvére és azonnal a Baker kommentársorozat jutott eszembe. A könyvet olvasva hasonlóan részletes, precíz, minden részletnek utánajáró, de csak a lényegeseket hangsúlyozó bibliatanulmányozó könyv ez. Nem könnyed olvasmány, nem is azért íródott, hogy az ember egy szuszra végigolvassa, hanem referenciakönyv. Az ember egy egy Galata levélbeli részletnek megkeresheti a hátterét, érdekességeit. De arra is használható, ha nekiállunk végigtanulmányozni a Galata levelet, akkor Balla Péter könyve nagy segítség mindenki számára. Kezdőknek és haladóknak egyaránt ajánlható!

A könyv hitelességéhez és precizitásához nem fér kétség. Ha végigolvassuk a professzor eddigi működését honlapján, láthatjuk, hogy az újszövetségi görög nyelv és szöveg jó ismerője.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/07/29 hüvelyk Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

LHC, THC vagy DHC – nem mindegy

A Large Hadron Collider-ről (Nagy Hadron Ütköztető) az elmúlt néhány évben sokat olvashattunk. Hatalmas építmény, ahol elemi részecskéket, atomok “darabjait” repítik egymásnak, várva a reakciót, mérve a sugárzást. Talán mostanában fognak új adatokat közölni arról, hogy mi újság a Higgs bozonokkal (hír egy blogon itt).

A THC nem kevésbé veszélyes üzem, mint egy részecskegyorsító, csak kicsiben. A tetrahidrokannabinol, mint a vadkender kivonat egyik alkotórésze részben gyógyhatású, de természetesen kábítószer is. A kannabiszt sajnos sokan szívják: marihuána.

DHC at Oak Hill College

Nos a DHC-nak a fentiekhez semmi köze, mert ez egy orvosi továbbképzés: Developing Health Course. Nagyon hasznos, ezért néhány gondolatot had osszak meg belőle.

Ian Spillman

Ian Spillman gyermekgyógyász az Egyesült Királyságban, rendszeresen dolgozik Ugandában egy missziós kórházban (Kisiizi Hospital). Előadásában a következő találó példázatokat mesélte:

Példázat a három munkásról: Egy ember megláttott három munkást, akik éppen követ fejtettek kalapácsaikkal és vésőikkel a bányában. Megkérdezte sorban mindegyiket, mit csinálnak.
– Dolgozok és közben már alig várom az ebédidőt. – felelte az első.
– Látod! Itt van előttem az anyag és egy gyönyörű kőtömböt faragok belőle. Hát nem csodálatos? – felelte a második. Kicsit talán jobb hozzáállás!
Aztán örömmel megszólalt a harmadik:
– Én egy katedrálist építek!
Ugye, mekkorak különbségek vannak a munkához való hozzáállásban? Mögé kell látni a dolgoknak.

Kihez igazítod az életed?

Példázat az óraállításról: Egy ember munkát kapott egy nagy gyárban. A feladata az volt, hogy pontban 5 órakor meghúzza a harangokat, ami jelzi a munkaidő végét. Egy baj volt csak, az órája nem volt túl megbízható. Így aztán a munkába menet, minden nap megállt az egyik üzletnél, ahol egy nagy antik óra volt kiállítva és mindig hozzáigazította a saját óráját.
Aztán egy nap, amint éppen arra ment és állított az óráján, kijött az üzlet tulajdonosa és megkérdezte, hogy mit csinál. Mire ő elmagyarázta, hogy csak egyszerűen beállítja az óráját. Ekkor a boltos megszólalt:
– Csak annyi gond van ezzel az órával, hogy nem túl megbízható. De nem baj, mert minden nap, amint meghallom a gyár harangját, hozzáígazítom ezt az órát.
Ez a példázat jól mutatja, hogyan gondolkodnak ma az emberek a világban. Egymáshoz igazítják az értékrendjüket, nem pedig az abszolút értékhez, Isten beszédéhez, a Szentíráshoz.

Példázat a fáról: Egyszer egy víztartályt kellett a doktornak ellenőriznie Afrikában. Nem mérnök ugyan, de meg kellett néznie. Egy nagy fedett medence volt tulajdonképpen, amiben egy fenti nyíláson lehetett lejutni, méghozzá egy falépcsőn. Érdekes látvány tárult elé: a téglából, betonból épített víztározón, az egyik közelben növekvő fa gyökere megtalált egy részt. Kicsi lukon befurakodott és bent, a tartályban hatalmas gyökérhálót növesztett. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy a többi fától eltérően a száraz évszakban ez a fa zöld maradt. Míg a többi kifakult.
Ilyen az, amikor az ember rendszeresen olvassa a Bibliát. Forrás ez a hétköznapok nehézségeiben, az aszályban, szárazságban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/06/26 hüvelyk Emberek, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,