RSS

Biblia címkéhez tartozó bejegyzések

Utolsó Vacsora járvány idején – avagy a biológiai közösségekről

Leonardo da Vinci: Utolsó Vacsora (forrás: Internet)

Jól ismert kép ez Leonardo da Vinci művei közül. A középpontban Jézus, a tanítványok pedig körülötte – egy hosszú asztalnál. Mintha úgy ültek volna le, hogy a közönség bekukkantva a terembe, mindenkit jól lásson. Ennél azért az eredeti helyzet kicsit másabb volt. Nyilván egymást látták és abban az időben nem mindig jutott asztal (Jézus is az ács fia volt, akkoriban az asztal-os – bútorkészítő kisiparos – ritkább volt).

Ennek a képnek valaki elkészítette a jelenlegi járványra adaptált változatát:

Mém: Az Utolsó Vacsora járvány idején – avagy karanténban
(ismeretlen készítő, forrás: Internet)

Miért érdekes az utóbbi kép? Azért, mert mi is most hasonló helyzetben vagyunk. Az imaházak, templomok zárva, üresek. A hívők otthon ülnek és online vannak kapcsolatban egymással.
De nézzük meg mi történt azon a bizonyos utolsó vacsorán, ahol az Úr Jézus együtt volt a tanítványokkal!

János evangéliuma 13. rész 1-11. versek, majd 21-26. versekig (illetve a 30. vers) – elolvasható a szentiras.hu-n ide kattintva

Miért hagytam ki a köztes igeverseket? Persze, fontos üzenete van a teljes igeszakasznak. Hiszen nagyon komoly krízis előtt vagyunk. Már ezen az estén drámai események történnek, hiszen Júdás távozott (30. vers). Ráadásul ezen a vacsorán Jézus régi dolgokat összegez és új dolgokat is mond.

De én most három másik, talán elsőre földhözragadt momentumról szeretnék említést tenni:

1. Lábmosás – mármint Jézus a tanítványoknak

  • nem fertőtlenítő szeres vizet használt, még ha akkoriban használtak illatszereket, főzött detergenseket (szappant) hamuból
  • nem gumikesztyűben mosta a tanítványok lábát
  • nem csipesszel az orrán tette (voltak szagok biztosan), amit tett

Mi volt ez, ha nem közelség, belépett a személyes térbe! Vegyük tudomásul, hogy ez ma a betegápolásban, elesettek gondozásában történik hasonlóan.

2. „ráhajolt a kebelére” (odahajolt) – mármint János, a tanítvány Jézus kebelére

  • belépett, belehajolt a személyes térbe
  • a távolság kevesebb volt mint 1,5 méter
  • ráadásul nem volt rajta szájmaszk sem sebészi, sem FFP2/3, N95

Mi volt ez, ha nem közelség, ismét beléptek egymás személyes terébe! (János volt a “szeretett” tanítvány. Nyilván egy szeretet kapcsolat ezt megengedi.)

3. „bemártotta a falatot és odaadta” – mármint Jézus Júdásnak

  • nem csipesszel vagy villával adta
  • nem is kesztyűben
  • hol volt még akkor a HACCP?

Szoros együtt étkezés volt ez. Mi, ha nem közelség?

Kimondhatjuk, hogy az Úr Jézus és a tanítványok szoros közelségben voltak… testileg is. De milyen közösségben voltak?

Nyilván lelki, szellemi közösségben, hiszen naponta itták Jézus szavait, az élő vizet, az élő Igét! De ez a kis csapat bizony biológiai közösségben is volt!

Pár szót ejtsünk erről a mindennapi közösségről, hiszen fontos kérdéssé vált most, amikor járvány van a világon és Magyarországon is.

Biológiai közösség az, amikor a testi kontaktusok által rendszeresen baktériumokat (és néha vírusokat is) adunk, veszünk egymás között.

Talán elsőre furcsán és csúnyán hangzik, mégis az intimitás, a belsőséges kapcsolat része ez a folyamat és ez így van rendjén. Azonban ebben is vannak fokozatok:

  • Legszorosabb biológiai közösség a házasság, a szexualitás. Nem véletlenül mondja a Biblia, hogy a házasságban férj és feleség lesznek ketten egy test. (1Korintus 6,16)
  • Hasonló ehhez az anya-gyermek kapcsolat, különösen az első életévekben, leginkább pedig a szoptatás időszakában. Szinte szó szerint össze vannak nőve!
  • De ha továbbmegyünk: ilyenek a gyermekközösségek is, ahol pl. az óvodában a játékok megfogása, egymás lebirkózása során hasonló történik, szoros kapcsolat jön létre. A gyermekek adják veszik a baktériumokat, váladék, nyálcseppeket.
  • Gondolhatunk ilyenkor a sportolókra is. Akik együtt izzadnak a pályán, a gépeken és egymást ölelgetik egy szép gól után.
  • De egy-egy táborozás vagy éppen a kollégiumi életforma (pl. egymás poharába beleisznak stb.) szintén ilyen.
  • Szorosabb munkahelyi közösségek az együtt töltött idő és a feladat formája szerint változhatnak.
  • Most a COVID-19 járvány során kiderült a laikus közönség számára is, hogy az ápolási otthonok, szociális otthonok (esetleg kórházi osztályok) is biológiai közösségek (szakemberek korábban is tudtuk, láttuk a rezisztens baktériumok terjedése alapján). A járvány ilyen helyeken üti fel a fejét könnyedén.

Valljuk be: mi, mint az Úr Jézus tanítványai a helyi gyülekezetben is kicsit biológiai közösségek is vagyunk.

Gondoljuk a következőkre:

  • kézfogás
  • ölelés
  • egymás arcának érintése (puszi)
  • együtt étkezés: vendégszeretet és az úrvacsora (ez utóbbit különböző képen gyakoroljuk, de az egy kehely vagy pohár erre utal)

A közelség, kapcsolat és intimitás része ez. Baj lenne? Egyáltalán nem. Mindennapi hitéletünk, a testvéri közösség része. S egy közösségen belül is kivel szorosabb, kivel lazább ez a kapcsolat, de megvan, nem kerülhetjük ki a biológiai közösséget.

Azt mondtam nem baj… KIVÉVE, amikor járvány van és ezáltal veszély fenyeget, különösen jelen helyzetben, amikor az idősnél súlyos formában érkezhet meg a fertőzés.

Ezért kiemelem még egyszer. Nem baj… és itt egy nagy DE következik: járvány van, ezért most BAJ.

Ebben a helyzetben érvényes számunkra a Prédikátor üzenete a Prédikátor könyve 3. rész 5. versében: „megvan az ideje az ölelésnek és megvan az ideje az öleléstől való tartózkodásnak”

  1. Mi történt a tanítványokkal, miután az Úr Jézus meghalt a kereszten? Testileg elszakadtak az Úr Jézustól. Bár a feltámadást követően találkoztak, de a mennybemenetelkor végleg elszakadtak.
  2. Mi történt a jeruzsálemi gyülekezettel (olvashatjuk később az Apostolok Cselekedeteiben) – jött az üldözés és szétszórattak, elszakadtak egymástól.
  3. Mi történt Pál apostollal? Előfordult a szolgálata során, hogy éveket töltött együtt a testvérekkel, de aztán el kellett szakadnia tőlük. Közben viszont vágyakozott, hogy újra találkozhasson velük!

Testi elszakadás – a biológiai közösség megszakadása – ennek vagyunk most tanúi ebben a járványos időszakban. Nem más ez, mint a lelki, szellemi közösség próbája! A testileg távolkerült hívő emberek között a kapcsolat megmarad Krisztusban és a lehetséges kommunikációs formák használatával.

Annak idején Isten használta pl. Pál apostolon keresztül az új, római úthálózatot és remekül működött a levelezés (lásd a teljes Újszövetséget).

Ma sincs másként Isten használja azt, amink van. Pl. a technikát, ami rendelkezésünkre áll – használjuk is! A lelki, szellemi közösség megvan Krisztusban, kamatoztassuk ezt a hétköznapokban és közösségeinkben.

Amikor az Ige azt mondja a Zsidók 12. rész 1. versében, hogy „Tegyünk le minden ránk nehezedő terhet… állhatatossággal fussuk meg az előttünk lévő pályát”, akkor ennek a futásnak része most az otthon maradás, egymás segítése a nehezebb időkben. Ki kell tartani a járvány megfékezése érdekében, hogy aztán eljöjjön az az idő, amikor újra találkozhatunk és megérinthetjük egymást, kezetfoghatunk és gyakorolhatjuk a közösségben a vendégszeretet, úrvacsorát stb.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2020/04/26 hüvelyk Nincs kategorizálva

 

Címkék: , , , , ,

Forrás fakad a pusztában – COVID-19 idején is?

Jelenleg is kapható az Amazonon

Öt évvel ezelőtt – távol Európától – Zambiában, korábbi misszionáriusok által hátrahagyott könyvek közt leltünk rá a Streams in the Desert c. mindennapi áhítatos könyvre.
Ezek a könyvek általában az év minden napjára tartogatnak egy egy bibliai verset, illetve hozzájuk kapcsolódó néhány gondolatot (általában egy oldal terjedelemben). Nagyon értékesek ezek a művek, hiszen naponta segítenek töltekezni Isten Szavából, a Szentírásból.
Nos, nekünk is sokat jelentett ez a könyv ott, elzárva a világtól. S akkor még nem is tudtuk, hogy éppen abban az évben (2014-2015) – miközben mi sok ezer kilométerrel odébb voltunk – magyarul is kiadásra került. Azt sem tudtuk, hogy ez a könyv valamikor az 1800-as években jelent meg először. S egy olyan hölgy szerkesztette, aki az angolul beszélő keresztyén körökben nagy áldást jelentett ezekkel az egy évre összeállított gondolatokkal.

Most, amikor újra távol vagyunk egymástól, a többi magyar embertől – hiszen a „social distancing” távol tart egymástól a koronavírus járvány miatt –, most újra kezembe került a könyv, de most már a magyar fordítása. S éppen a mai napon a gondolatok erről az elzártságról szólnak:

Megjelent 2014-ben az Evangéliumi Kiadónál, Budapesten

„Amit a sötétben mondok nektek, a világosságban mondjátok el, és amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek!” (Máté evangéliuma 10. rész 27. vers)

Lehet, hogy egy otthon sötétsége ez, ahol a gyász engedi le az ablakredőnyt, vagy egy magányos, elhagyatott élet sötétsége, ahol bizonyos betegség vágott el minket a világosságtól és az élet tevékenységétől; vagy valamilyen összeszorító szomorúság és kiábrándulás.
Ő
(mármint Isten) ott mondja el nekünk titkait – amelyek nagyszerű és csodálatos, örökkévaló és végelen titkok. Szemünkkel, ami megvakult a földiek sziporkázásától, láttatja a mennyei csillagképeket. Aztán fülünk hirtelen észreveszi még hangjának suttogását is, ami gyakran elhal a Föld hangos kiáltásának zűrzavarában.
Ám ezek a kinyilatkoztatások megfelelő felelősséggel járnak: „Amiket mondok nektek… a háztetőkről hirdessétek!” Nem szabad haboznunk a sötétben vagy a szobába bezárkózottan. Hamarosan felszólítást kapunk, hogy foglaljuk el helyünket az élet zűrzavaraiban és viharaiban. Amikor eljön ez a pillanat, beszélnünk kell, és hirdetnünk kell azt, amit megtanultunk.

(MZ) Még nincs itt az idő, hogy visszatérjünk az élet zűrzavaraiba (mi egészségügyi dolgozók folyamatosan benne vagyunk egyébként), hiszen a kijárási korlátozás érvényben van. Tartsuk be, tartsuk meg, maradjunk otthon! Nem azért, mert #mindmeghalunk, hanem azért, mert szeretteink halhatnak meg (gondolunk az idősebbekre, betegekre), és mert országokat és azok egészségügyi rendszereit harcolja le egy ilyen járvány.
De az online eszközöket használva (ez még Lettie B. Cowman idejében még nem állt rendelkezésre a XIX. században), itt a lehetőség hogy beszéljünk, hirdessünk… (MZ)

Ez új értelmet ad a szenvedésnek, aminek gyakran a legszomorúbb részét a haszontalanság érzete okozza. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ezt gondoljuk: „Milyen értéktelen vagyok! Mit teszek én olyat, ami hatással van másokra? Mire való lelkem ‘drága kenete’ (János evangéliuma 12. rész 3. vers), amit elpocsékolok?” Ezek a szenvedő ember elkeseredett kiáltásai, de Istennek célja van mindnyájunkkal. A vele való közösség magasabb szintjére emeli gyermekeit, hogy hallják hangját „színről színre…, ahogy az ember a bártjával szokott beszélni.” (Mózes második könyve -Kivonulás- 33. rész 11. vers) aztán elmondja az üzenetet azoknak, akik a hegy lábánál vannak. Vajon elveszett az a negyven nap, amit Mózes a hegyen töltött? Mit mondjunk akkor arról az időről, amit Illés töltött a Hóreb-hegyen és azokról az évekről, amiket Pál töltött Arábiában?
Nincs lerövidített ösvény a hitéletben, mert felkészülés szükséges a szent és győzelmes élethez. Lennie kell időszakoknak, amikor magányosan elmélkedünk, és közösségben vagyunk Istennel! Lelkünknek időt kell szakítania a vele való közösségre a hegyen, és megtapasztalni a csöndes nyugalom völgyét a nagy szikla árnyékában. Északákat kell töltenünk a csillagok alatt, amikor a sötétség mindent betakar a földön, elcsöndesül az emberi élet zaja, és kitágul látásunk a végelen és az örökkévaló kijelentése által. Mindezek abszolút módon lényeges táplálékok, mint az élelem a testünknek.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/04/11 hüvelyk Nincs kategorizálva

 

Címkék: , , , , , ,

Gyűrű

A gyűrű egy szoros szövetségre, a házasságra emlékeztet férfit és nőt. De létezik égi gyűrű is, felhőkből. Ritkán látni ilyet, ezért most gondoltam megosztom ezt a néhány képet. Tudom, hogy egy blog nem képeskönyv, nem is Instagram, de a gyengélkedő internetkapcsolat és a feladatok által szűkre szabott időm miatt, most csak rövid kommentárral adom közre a hét végén (2014. november 15.) készített fotókat.

A Biblia azt mondja a Prédikátor könyve 11. fejezetének 3. és 4. versében: “Mikor a sűrű fellegek megtelnek, esőt adnak a földre… Aki a szelet nézi, nem vet az; és aki sűrű fellegre néz, nem arat.” – Bár mi most a fellegeket nézegetjük, de nem azért, hogy megtántorodjunk, hanem Isten teremtésének csodáit lássuk! Megérkezett az eső is, mert a sűrű felleg megtelt.

A zöld fű láttán senki ne lepődjön meg. Jelenleg – továbbra is – Afrikában lakunk. Itt most a tavasz vége… a nyár közeledik. Bocsánat! Egész évben nyár van, de most a csapadékos évszak, az esős nyár következik. Sőt, viharok képében már néhány hete meg is érkezett. Majd minden nap esik ilyenkor, hetente 2-3-szor pedig komoly trópusi vihar formájában szakad le a csapadék.

A képek Zambia észak-nyugati csücskében, a Sakeji nevű iskola melletti füves repülőgép-leszállópályán készültek (airstrip). Bizony, ahogy tágult a vihargyűrű, szaladnunk kellett, hogy menedéket találjunk.

Az első kép a vihargyűrűt és környezetét mutatja:

Széles panoráma-kép, a szélén a család áll esőkabátban, ámulatban a látványtól.

Széles panoráma-kép, a szélén a család áll esőkabátban, ámulatban a látványtól. (A képre klikkelve teljes felbontás.)

A második képen magát a vihargyűrűt láthatjuk közelebbről:

Félelmetes, mint egy centrifuga dobja. A szél hamar megérkezett, de csak a tágulás után (klikk: nagyfelbontás).

Félelmetes, mint egy centrifuga dobja. A szél hamar megérkezett, de csak a tágulás után (klikk: nagyfelbontás).

A harmadik képen azt látjuk, amikor már a gyűrű elkezdett tágulni és bomlani. Ekkor leszakadt az ég, megjött a szél, majd az eső is villámlás kíséretében. Sajnos kárt is tett néhány elektronikai eszközben az egyik villám.

A táguló és darabjaira szakadó felhőkör. Dániel mutatja a vihar mozgásának irányát. (klikk: nagyfelbontás)

A táguló és darabjaira szakadó felhőkör. Dániel fiam mutatja a vihar mozgásának irányát. (klikk: nagyfelbontás)

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2014/11/17 hüvelyk Afrika, Biblia

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

Szúnyog ellen gyík meg gekkó, denevér ellen kígyó vagy patkány

Gyík a laptoptöltőn, egy a sok közül...

Gyík a laptoptöltőn, egy a sok közül…

Legalábbis ezt beszélik. Sajnos, a Zambézi mentén a száraz évszakban is van szúnyog, van malária. Ezek a vérszívó szörnyetegek pedig a lakásba is bejönnek, ráadásul csőstől! Egyik szomszédunk azt mondja, a gyíkok megeszik a szúnyogokat. Persze több sem kellett a fiainknak, összefogdostak vagy 4-5 darabot pillanatok alatt. Már itt vannak a lakásban, jönnek, mennek. Ők a háziállataink. Talán megeszik a szúnyogokat is. A Biblia is beszél a gyíkokról és milyen igazat beszél:

Kézzel is megfogható a gyík, mégis ott van a királyi palotákban. (Példabeszédek könyve 30. fejezet, 28. verse) – vannak törvények, amelyek nem változnak, ilyen Isten beszéde is.

Egy másik szomszédunknál a padlásra denevérek költöztek be. Nekik meg azt mondták, hogy a denevérek ellen a kígyók hatásosak vagy éppen a patkányok. Úgyhogy inkább maradtak a denevéreknél! 🙂

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2014/09/23 hüvelyk Afrika, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Rapcsörre készen

RR - nem Riva Rocci, hanem Rapture Ready

RR – nem Riva Rocci (Scipione), hanem Rapture Ready

Vettünk egy pólót tavaly nyáron, ami a kedvencem lett. Több ok miatt lehet szeretni egy ruhadarabot: kényelmes, puha, szép a színe, jó a minősége. De ok lehet az is, ha valami olyan felirat szerepel rajta, ami kedves az embernek. Gyakran látni harmincas, negyveneseket – de még huszasokat is, akik nosztalgiából felveszik az egyetemi, kollégiumi vagy valamilyen sok évvel korábbi rendezvényen kapott, feliratos pólót. Ez a kötődés.

Bár az egészségügyben az “RR” a vérnyomásra utal (Riva-Rocci módszer), az én RR feliratos pólóm egészen más üzenetet hordoz. Ezért is szeretem. Hát mi ez az üzenet?

Arról mindenki tud, hogy Jézus Krisztus kétezer évvel ezelőtt megszületett Betlehemben. Az is közismert, hogy 33 évesen keresztre feszítették. Ennek az oka pedig az volt, hogy meghaljon a világ bűneiért, méghozzá ártatlanul.

Arról viszont már kevesebben tudnak… sőt, még kevesebben hiszik, hogy feltámadt, ma is él. Sőt, nemsokára visszajön ide a földre (Földre). Felteheti bárki a kérdést, hogy minek? Nem volt elég egyszer eljönni és meghalni? Miért nem mehet minden rendesen tovább, a keresztények meg örüljenek mindennek, legfőképpen karácsonykor meg húsvétkor.

Az ő ismételt eljövetelének nagyon konkrét és komoly céljai vannak. Többek között: ez a világ egy kicsit el van szállva magától, mindenki osztja az észt, kitermeli és sajnos herdálja is az ásványkincseket, nem ártana majd egy jó nagy rendrakás. De mielőtt ez bekövetkezne, előtte – a Biblia szerint – Jézus Krisztus el fog jönni, azért hogy ebből a Világból kiragadva, elvigye magával az övéit, vagyis azokat a hívő embereket, akik Neki adták az életüket.

Ez a kiragadás, elvitel másnéven az elragadtatás. Az angol nyelvben erre van a rapture (ejtsd: rapcsör) kifejezés, amit a bejegyzés címében is emlegettem. Az angolosak kedvéért egy szótár meghatározása (“A szentek elragadtatása”):
(“Rapture of the Saints. A term often applied to the ‘catching up’ in the clouds of the saints, including both those raised from among the dead, and those who will be alive on the earth at that time, to meet the Lord in the air at His coming, according to 1 Th. iv. 16,17. This preliminary detail in the coming of the Lord is of great interest to the church, which is set to wait for Him.”—Concise Bible Dictionary)

Nem máshol, mint a Tesszalonikai első levél 4. fejezetében olvasunk erről az elragadtatásról. Ott azt mondja Pál apostol, hogy az Úr eljövetelekor, mi, akik élünk, elragadtatunk hozzá – Jézus Krisztushoz -, hogy mindenkor (örökké) vele legyünk. Nagy igéret ez és hatalmas reménység.

Az Újszövetségben található Első Tesszalonikaiakhoz írt levél 4. fejezetének 17. verse. A részlet párhuzamosan mutatja be a görög eredeti és annak angol fordítású szavait. A jobb fölső sarokban szerepel az a bizonyos elragadtatás.

Az Újszövetségben található Első Tesszalonikaiakhoz írt levél 4. fejezetének 17. verse. A részlet párhuzamosan mutatja be a görög eredeti és annak angol fordítású szavait. A jobb fölső sarokban szerepel az a bizonyos elragadtatás.(Forrás: http://biblehub.com/interlinear/

 

Mi is a helyzet akkor ezzel a pólóval?

Nos, ez a póló éppen ezt hivatott üzenni és bátorítani a feliraton keresztül. Jézus Krisztus jön, nemsokára. Bekövetkezik az elragadtatás (rapture), de vajon készen állunk-e erre (ready)? Annak aki nem hisz, annak először is a bizalmát őbelé kell vetnie, megbánni bűneit stb. Aki pedig hisz, annak úgy kell élnie az életét, hogy amikor a “Nagyfőnök” megjelenik, visszajön, akkor örömmel forduljon hozzánk és mi is örömmel várjuk őt. Ezt jelenti az Elragadtatásra Készen – Rapture Ready felirat. Ezért örülök én ennek a pólónak. De a fő kérdés, hogy csak a felirat hirdeti a készenlétet, vagy az életünk valóban ezt mutatja-e?

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2014/06/01 hüvelyk Biblia, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Két reklám és az örökélet

Amikor még a szüleimmel éltem (na, nem most volt), még volt televíziónk. Akkoriban igen gyűlöltem a reklámokat. Mindig ugyanazt sulykolják, idétlen szövegek, villódzó képek, ráadásul megszakítják a műsort. Mára a reklámok átalakultak. Számomra is, hiszen nincsen televíziónk (már 15 éve, nem is hiányzik), de az interneten is jelen vannak a reklámok: akár a postafiók jobb oldalán, akár blogok, internetes újságok olvasásakor (remélem kedves olvasó nem látsz reklámot, mert kikapcsoltattam ezen az oldalon).

Ugyanakkor bizonyos reklámok az interneten önálló életre keltek, de ez csak a legjobbakra, legviccesebbekre, legmegdöbbentőbbekre igaz. Így aztán ma már hobbiból, időnként nézek reklámot… önmagáért, mint a rendező-operatőr mesterműve kedvéért.

Ebben a formában két meghatározó reklámot nem tudok elfelejteni: az egyik egy nyelviskolát reklámoz és amikor angol barátainknak megmutattam, frenetikus röhögésben törtek ki. A német parti őrséghez egy újonc kerül, aki töri az angolt (vagy inkább erősen akcentussal beszéli):

A film remekül hajaz a kimondhatatlan “th” betűkombinációra és a süllyedni (sink) – gondolni (think) szavak közötti hasonlóságra. I think… nem süllyedek, hanem gondolkodok – I sink… süllyedek, nem gondolkodok!

A másik meghatározó reklám volt számomra egy Microsoft X-Box reklám (életemben nem láttam még X-Boxot, bár tudom, hogy egy játékgép). Nem az eszköz a lényeg, amit hirdet, hanem az egész, ahogyan megcsinálták.

Amikor végignéztem, egyből az ugrott be, hogy mennyire igaz ez a keresztyénség, a Biblia üzenetére. Ebben ugyanis azt mondjuk: az élet rövid… gondold meg, hogy mire fordítod. Így aztán fogtam magam és kicsit átalakítottam a reklámot (saját kezűleg):

Közben láttam meg, hogy már angol nyelven valaki elkövette a hasonló módosítást. Úgy látszik, hogy nemcsak én asszociáltam a videó alapján az evangéliumra, a Biblia Örömüzenetére.

Az eredeti X-Box reklám http://www.youtube.com/watch?v=t6zgQH3tUKk

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/10/26 hüvelyk Biblia, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , ,

Közösségbe fogadva (ÉGy 4/46)

Az Élő Gyülekezetek 1999. harmadik száma. Fő téma: a közösség (a hívő keresztyének közössége)

Az Élő Gyülekezetek 1999. harmadik száma. Fő téma: a közösség (a hívő keresztyének közössége)

ÉGy X/46 címbeli jelzéssel indítottam ezt a bejegyzés-folyamot, amiben egy újság számaiból bengészek (vagy böngészek). Az Élő Gyülekezetek folyóirat első példányai 1998-ban kerültek az olvasók kezébe (november). A II. évfolyam 3. szám (.pdf formátumban elolvasható itt) 1999. júniusában jelent meg.

Nehéz dönteni, hogy melyik cikkét is töltsem újra, ide a blogba. Hiszen ebben a számban mutattuk be a Bódvaszilasi Gyülekezetet. Reichert Gyulától hoztunk cikket (“Aki vezet, olyan legyen, mint aki szolgál” címmel). Mégis újra Brian Gunning rövid, tömör és velős cikkét idézem:

Brian Gunning: Közösségbe fogadva (UPLOOK 1998. december)

Nemrég részt vettem két beszélgetésben olyan hívőkkel, akik egymást nem ismerték. Két különböző gyülekezetből, városból és országból származtak, de ugyanazzal a problémával kerültek szembe saját gyülekezeteikben. Meglátásuk szerint ez a hívők közösségbe fogadásának feltűnően könnyelmű módja volt. Hívjuk azért segítségül az Újszövetséget,hogy lássuk, miként történt ez az ősi gyülekezetben.
1. Az õsi gyülekezet megértette, hogy az Úr csatolt hozzájuk új megtérteket. Lukács a Csel 2,47-ben teszi ezt a megfigyelést. Később Pál a korinthusiaknak akarta tudtukra adni, hogy “Isten adja a növekedést” (1Kor 3,6-7). Ez óriási megkönnyebbülést jelent számunkra, ha azt gondolnánk, hogy a mi felelősségünk újakat csatolni a gyülekezethez. Pál szerint a mi feladatunk az 1Kor 3 alapján az ültetés és az öntözés.
2. A csatlakozás egy helyi közösséghez a hosszútávú, harmonikus együttlét szándékával történt. Lukács az újonnan megtért hívők csatlakozását a helyi gyülekezethez a csatlakozni, tapadni (ragadni,ragaszkodni) igékkel fejezi ki (Csel 5,13; 17,34). W. E. Vine a szó jelentését így magyarázza: “hirtelen egybekapcsolódni, összeragadni, összekötöződni”. A fentiekben idézettek szövegösszefüggése alapján Vine továbbmegy és kifejti, hogy “ez egy személlyel való olyan szoros kap csolatba kerülést jelent, mint az eggyé válás, vagy az ő oldalára állás”.
3. A helyi gyülekezethez tartozó közösséget kiváltságnak tekintették, mely bizonyos felelősséggel járt együtt. A Csel 5-ben Lukács beszámol az Anániáson és Szafirán esett ítéletről. Az 5,13-ban teszi azt a megfigyelést, miszerint sokan a magas mérce miatt nem csatlakoztak a hívőkhöz. A helyi gyülekezet nem volt sem az akkori idők egyik népszerû vallási mozgalma, sem pedig egy társadalmi gyülekezés, ami semmiféle követelményt nem támaszt velünk szemben. Megértették, hogy az óriási kiváltsághoz ugyanakkora felelősség is tartozik. A Csel 5. része a továbbiakban bemutatja, hogy egyesek vagy beletartoztak vagy nem tartoztak bele a közösségbe. Nem létezett “félszívû hozzászegődés” a helyi gyülekezethez. Vagy bentlévők, vagy kintlévők voltak.
4. A hívők közösségbe fogadása az életük és világosságuk alapján történt. János az 1Jn 1,2-3-ban elmondja, hogy közösségünk az életre épül, vagyis nem lehetünk közösségben hitetlennel. A közösség azt jelenti, hogy részesedünk abból, ami közös. Ha valahol nincs élet, ott nincs közösség sem. János azonban továbbmegy és kijelenti, hogy a mi közösségünk a világosságban való járáson alapul (1Jn 1,6-7). Ez azt jelenti, hogy ha egy hívő felismer valamilyen igazságot, de úgy dönt, hogy nem jár aszerint, akkor nem lehet vele közösségünk. Pál ezt az igazságot a Róma 14,1-ben tovább finomítja, ahol a rómabelieket arra buzdítja, hogy fogadják el a hívőket még akkor is, ha esetleg erőtelenek. Hívők jöhetnek hozzánk tanulatlanul is úgy, hogy a szellemi dolgokban való jártasság hiányai mutatkoznak bennük, de erőtlenségük miatt nem lehet őket kizárni a közösségből. Az számít, hogy mit cselekszenek azzal a világossággal, amijük van.
kozosség5. Meg kell vizsgálni azokat, akik újonnan jelentkeznek gyülekezetünkbe. Amikor hívők jönnek gyülekezetünkbe, a véneknek időt kell szakítani egy olyan megbeszélésre, melynek során szellemi állapotukról és a gyülekezettel kapcsolatos szándékaikról tudakozódnak. Szükséges, hogy a pásztorok ne csak a gyülekezet számára új hívőkre ügyeljenek, hanem gondoskodjanak azokról is, akik már a közösségben vannak. Júdás komolyan figyelmez tet a 4. versben: “Észrevét lenül belopózkodott közénk néhány ember…”. Az előzőekben Júdás a 3. versben így bíztat: “… komolyan küzdenetek kell a szenteknek egyszer átadott hitért”. Napjainkban sokan vannak, akik titkos napirendi pontokkal, hibás tanítással és gyakorlattal szeretnék leigázni a helyi gyülekezeteket azzal a szándékkal, hogy egy gyanútlan közösséget félrevezessenek. Ám ha a vének a helyi gyülekezet előtt ismeretlen hívőket udvarias, de amellett intelligens meghallgatásnak vetik alá, akkor sok jót lehet tenni ezügyben.
6. Amikor új tagok csatlakoznak, azt közölni kell a gyülekezettel. Ha a vének megállapítják, hogy az Úr újabb hívőket csupán küldött a gyülekezetbe, azt közölni kell a többi hívővel. Ez lehetővé teszi, hogy mindenki tudomást szerezzen arról, ki hol áll. Tudtul adja, hogy ezeket a testvéreket be lehet vonni a gyülekezet feladataiba. A gyülekezethez tartozás és a befogadottság érzését nyújtja az új hívőknek, továbbá bizalmat a kegyelmi ajándékaik forgatására és a felelősség vállalásra. Az egyértelmű, világos közlés hiánya oda vezethet, hogy a jószándékú szentek felelősség vállalására kérik fel azokat, akik nem tartoznak a közösségbe.
Amikor tehát valakit közösségbe fogadunk, tegyük azt helyesen!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/08/01 hüvelyk Élő Gyülekezetek

 

Címkék: , , , , , , , , ,