RSS

Biblia címkéhez tartozó bejegyzések

Előadás fiataloknak

Az előadás első diája, melyre klikkelve a teljes sor .pdf-ként letölthető

Több, mint öt évvel ezelőtt tartottam előadás ezen a címen a Katolikus Ifjúsági Klubban Dr. Kovács Kázmérbarátom és kollégám felkérésére. Akkor a sorozatban ő is tartott egy előadást, természetesen a várandóssággal kapcsolatban, nekem pedig a fertőzések, járványok témakör jutott. A sorozat így nézett ki: 2006. november 15. „Beteg voltam és meglátogattatok…” – Egri évszázadok (N. Lutter Katalin), november 22. Áldott állapot – Advent (Kovács Kázmér), november 29. Fertőző betegségek és a Biblia (Maszárovics Zoltán), december 6. Szenvedélybetegségből szabadultam (Tóth Valéria), december 13. Isten érintései az elhagyatottságban (Sztancsik Tamás). Izgalmas volt, valami kis média visszhangot is kapott.

Ugyanezzel a címmel tartottam előadást tegnap, pénteken (2012.03.30-án) középiskolásoknak. Igen megtisztelő volt a felkérés, mert a Sancta Maria iskolában, az ún. Humán tudományok napja keretében (Fodor és Szabó tanárnő szervezésében) a diákok olyan előadókat hallgathattak, mint: Berecz Mátyás történész, Lisztóczky László irodalomtudós, Löffler Erzsébet – a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója és Nemes Lajos, a levéltár igazgatója.

Az előadásom természetesen itt nem rekonstruálható, de a vázlata, vagyis a diasorozat .pdf-ként letölthető a fenti képre kattintva. Ha valakit érdekel…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/31 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Non of these diseases

Non of these diseases

Ha már itt duhajkodunk a fertőzések körül, akkor hadd ajánljak egy másik könyvet is. Sajnos csak angol nyelven lehet kapni, úgy is leginkább csak az Egyesült Államokban (pl. Amazon). Bár lenne magyar fordítása.

Évekkel ezelőtt olvastam, most újra elővettem az elmúlt hetekben, mert a témája nagyon izgalmas. Végig vizsgálja, hogy a Szentírás, vagyis a Biblia hogyan számol be a fertőző betegségekről valamint néhány, az ember egészségéhez elengedhetetlen lelki működésről, illetve ezeknek a zavaráról. Gyógymódokat is javasolt, amelyeket tudományos szempontból közelít meg elsősorban.

Illusztrációként alább közlöm a tartalomjegyzék magyar fordítását, hátha valaki rátalálva erre az oldalra kedvet kap és elkészíti, megjelenteti a könyv teljes magyar fordítását. Zárójelben a saját megjegyzéseimet írtam hozzá.

1. rész A teljesség forrása
— 1. fejezet: Angolna szemek és liba belek (egyes ókori iratok tévedései)
— 2. fejezet: Vissza az áttöréshez
— 3. fejezet: A szeretet munkája
— 4. fejezet: Csatornázni vagy nem csatornázni (az ürülék és szennyvízkezelés helyes módja)
— 5. fejezet: A temető terve
2. rész Fizikai teljesség
— 6. fejezet: Belzebub a palackban (az alkoholról)
— 7. fejezet: Rák a doboztól (a dohányzásról)
— 8. fejezet: Tortúra vagy gondosság? (a körülmetélésről)
— 9. fejezet: A nyolcadik nap rejtélye
3. rész Szexuális teljesség
— 10. fejezet: Homoszexuálisnak születve?
— 11. fejezet: Szexuális székfoglaló játék
— 12. fejezet: AIDS – mindenki problémája
— 13. fejezet: Amerika tapasztalatai a szexről
— 14. fejezet: A nők joga
— 15. fejezet: Az óvszer nemzete vagyunk?
— 16. fejezet: Szellemi szexualitás
— 17. fejezet: A nagyszerű szex titka
4. rész Emocionális teljesség
— 18. fejezet: A szellem-értelem-test kapcsolat
— 19. fejezet: Elsőszámú közellenség
— 20. fejezet: Stresszmentes élet
— 21. fejezet: A hit-tényező
— 22. fejezet: Veszélyes harag
— 23. fejezet: A “szemet szemért” ára
— 24. fejezet: Ésszel az őrültség fölött
5. rész Szellemi teljesség
— 25. fejezet: Könnyek, az örökkévalóság kontaktlencséi
— 26. fejezet: Gondolkozz reálisan!
— 27. fejezet: Van rajtad ejtőernyő?
— 28. fejezet: A lélek szabadsága
Függelék: Újszülöttek körülmetélése: Tanácsok szülők számára

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/12 hüvelyk Kórház és a szakma, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , ,

Mit csinálsz? Fraktálok!

Egy kicsit giccses fraktál

Rosszul hangzik. Sőt, ijesztően. Benoit Mandelbrot bizonyos függvények, halmazok ábrázolása által gyönyörű képződményeket hozott létre. Nem mások ezek, mint önhasonló, egymásbaágyazott hálózatok a komplex rendszerekben. Amilyen csúnya a neve: fraktál, annyira szépek, ha ábrázoljuk. A természet tele van ilyen képződményekkel, fraktálok között élünk a levelek erezetétől kezdve a hópelyhekig.

Mi vitt arra, hogy ezt a témát elővegyem? Hát az, amit már emlegettem egy korábbi bejegyzésben: néhány könyvet le kellett nyomni a torkomon, azért, mert egy előadásra készültem a Magyar Infektológiai Társaság ülésére (programja itt). Nem azért volt nehéz elolvasni ezeket a könyveket, mert unalmasak lennének, hanem azért, mert néhány évvel ezelőtt végig rágtam rajtuk magamat, most pedig ezt néhány hónap alatt meg kellett ismételni. Így másodszorra már nem volt könnyű.

A könyvek – hangsúlyozom – nagyon jók. Sőt, azt kell hogy mondjam: aki bármiféle tudománnyal foglalkozik (a társadalomtudományoktól a fizikáig stb.), azoknak ezeket el kellene olvasnia. Íme a lista:

Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje

1. Csermely Péter biokémia professzor a Semmelweis Egyetemen és elég nagy koponya. Nemcsak szűken vett szakterületét látja át, hanem a tudomány számtalan ágában otthonosan mozog. Ezt jól mutatja éppen a hálózatokról szóló könyve, melynek címe: A rejtett hálózatok ereje.

Ebben a könyvben mutatja be többek között a hálózatok néhány olyan tulajdonságát, amelyek a neveiket a Bibliából kapták.

A komplex rendszerekben időnként megjelenik a József-hatás: “A skálafüggetlenség nemcsak térben, de időben is jelentkezik. Benoit Mandelbrot – a korábban említett Máté-hatáshoz hasonlóan – e hatást József-hatásnak nevezte el. A József-hatás elnevezés a bibliai hét szűk és hét bő esztendőre utal. A véletlenszerű események sokszor nem véletlenek. Az önszerveződő hálózatok, a természetes környezet véletlenjeinek eloszlása sokszor skálafüggetlen jellegű. Mit jelent ez? A földrengések a legtöbbször kicsik. Néha azonban nagyok. Nagyon ritkán pedig sajnos nagyon nagy baj van. Ugyanígy az eső. Sokszor csak csepereg. Ritkábban zuhog. Noé bárkájára pedig a Biblia szerint egyszer volt csupán szükség (eddig). Félreértés ne essék: soha nem fogjuk tudni megmondani pontosan, hogy mikor következik be egy nagy földrengés vagy özönvíz. De a skálafüggetlen eloszlásból az események bekövetkezésének valószínűsége megérezhető.” —és itt már a Noé hatást is megismerhettük. 

A következő ilyen tulajdonság a Máté-hatás: “Miért ilyen általános a skálafüggetlenség? A hálózati szomszédok számának skálafüggetlen eloszlása a hálózatok önszerveződéséből következik. Benoit Mandelbrot ezt a hatást Máté-hatásnak nevezte el. A Máté-hatás a Bibliára, Máté evangéliumának egy helyére utal: “a kinek van, annak adatik” (Máté 25:29). A skálafüggetlen eloszlás a preferált kapcsolódásból fakad. Aki előbb ott volt, annak jóval több esélye van arra, hogy szomszédjai legyenek, mint annak, aki később érkezett. Az önszerveződő hálózatokban mindig az elsők nyernek, és sokszor csak ők. Gondoljunk csak a pilótajátékokra. Ez az a pont, ahol a hálózatok megtanítottak minket a siker első titkára: ha tudunk, próbáljunk meg elsők lenni.”

De mik is azok a skálafüggetlen hálózatok? Olyan hálók, amelyekben a csomópontok száma fordított arányban áll a csomópont által birtokolt kapcsolatok számával. Vagyis a hálózatban néhány olyan csomópont van, aminek tengernyi kapcsolata van (pl. az interneten a google.com), több olyan, aminek már kevesebb, és a legtöbb olyan, aminek gyakorlatilag csak egyetlen (pl. az átlagfelhasználó számítógépe vagy személyes weboldala). Ilyen hálózatok találhatók a természetben és az emberi szervezetben is, például a sejt fehérjéinek hálózataiban. A részleteket nehéz lenne most elmagyarázni, de éppen ezért inkább ajánlanám a további könyveket is:

Meghatározó könyv, amit mi laikusok is olvashatunk

2. Barabási Albert László Erdélyben született és Bukarestben tanult, jelenleg pedig az Egyesült Államokban tanít és kutat professzorként. A hálózatkutatás egyik legjelesebb kutatója napjainkban. Nem csodálkoznék, ha egyszer a skálafüggetlen eloszlást éppen Barabási eloszlásnak neveznék (miként a random eloszlást Poisson eloszlásnak).

Könyve, a Behálózva (angol c. Wired) világszerte pozitív visszhangot kapott és a világ minden országában ismerik, számtalan nyelvre lefordították.

Aki a könyvet lusta elolvasni, vagy nem jut hozzá, annak ajánlom a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadását (megnézhető itt), de megjegyzem, ez egyáltalán nem pótolja a könyvet.

Közben jutott eszembe, hogy látszólag még egy bibliai utalás van a hálózatkutatásban: a Lévi utak… de nem, nem. Ez már nem a Bibliából van, hanem egy francia kutató nevéből, akit Lévynek hívtak (Paul Pierre Lévy, nagyon okos fickó lehetett). Az angol kifejezést egyébként “Lévy flight“-nak hívják. Érdemes utánanézni.

…..

A Villanások jól illusztrálja, hogy Barabási egy polihisztor agytröszt

3. Barabási legújabb könyve hasonlóképpen érdekes. Annál is inkább, mert a Villanások nagyon komoly történelmi fejtegetést is tartalmaz, méghozzá a Dózsa (vagyis Székely) György féle parasztháborúról.

A villanások hátterének bemutatása alapján jól érzékelteti, hogy az emberi viselkedés és sok egyéb természetben fellelhető folyamat megjósolható, kiszámítható.

A két könyv akkor “üt” a legnagyobbat, ha egymás után olvassuk, így az első könyvben már jónéhány olyan fogalommal megismerkedünk, ami még élvezetesebbé teszi a másodikat.

…..

Végül hadd utaljak arra, hogy előadásomra felkészülve még két könyvvel megküzdöttem. A Robert A Weinberg által írt Ha egy sejt megkergül, nem annyira jó, ráadásul régi (1999). De azért csak végig futottam rajta.

A másikba viszont beletört a bicskám. E. Szabó László roppant sokat tud, részben elméleti fizikából, részben filozófiából. Így írta meg A nyitott jövő problémája c. könyvét. A kérdés érdekes. A hálózatokkal kapcsolatos vizsgálódásom kapcsán jutottam el ehhez a műhöz, de a roppant képletek, melyekben a kvantummechanika, valószínűség elméletek területére evezett, már meghaladta szerény matematikai tudásomat. Csak szigorúan jól felkészült olvasónak ajánlom.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/10 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Thompson is kihasználta a margót

1934-es kiadás címlapja

…hasonlóan Mr. Gildersonhoz, akiről néhány bejegyzéssel korábban írtam (Ki volt Mr. Gilderson?).

Dr. F. C. Thompson kézírásos jegyzetei

De Mr. Thompson (teljes nevén Frank C. Thompson 1858-1940) jegyzetei nyomtatásban is megjelentek. Akkora sikere volt, hogy az első megjelenés óta (1908 – több mint száz éve) több százezer példányban adták el és használják azokat a bibliákat, amelyek margójára eleve oda nyomtatják a Szentírás tanulmányozását segítő referenciákat (kb. 8000-et).

A kezembe egy 1934-es kiadás került. Hasonlóan Mr. Gilderson bibliájához, ezt is Jim Drydentől kaptam, aki szintén megörökölte egy elhunyt keresztyéntől, Angliában.

A referenciák lényege, hogy a biblia-versek, igehelyek olvasásakor, a margón látjuk azt a kulcsszót és hivatkozási számot, ami alapján a Biblia hátsó részében megkereshetjük az adott témát. Ott találjuk a biblia-versek láncolatát kiírva. Vagyis, egyszerre elolvashatjuk, hogy mit mond a Szentírás az adott témáról. Nem mást, mint Isten gondolatait, sőt gondolkodásmódját olvashatjuk össze.

Illusztrációként a hétvégén megkeresett Kolossébeliekhez írt első levél 1. fejezetéhez tartozó oldalakat mutatom be (a képre kattintva nagyfelbontásban olvashatjuk az 1934-es kiadásból):

A Kolossé levél (Colossians) első fejezete, a margón a kulcsszavak és hivatkozó számok

Néhány referencia a könyv végéről

Ahogy fentebb említettem, a köny végén felkereshetők a kulcsszavak. De ott találhatók térképek, táblázatok és ábrák is, amelyek segítik a Biblia jobb megismerését. Bal oldalt, a képre kattintva nagyfelbontásban beleolvashatunk ezekbe is.

Thompson Chain Ref. Bible

Természetesen ma is lehet kapni, méghozzá vadonás új kiadásban. Egy Kirkbride nevű kiadó továbbra is megjelenteti. Új nyomtatásban (Kirkbride Bible), csili-vili külsővel, modern, jól olvasható betűformákkal és színes térképekkel, rajzokkal. Nem olcsó, hiszen 80-90 dollárt is elkérnek érte, ami 20 ezer forint, ha jól számolom.

Akit érdekel, egy Kirkbride bemutató található (angol nyelven) a YouTube-on:

http://www.youtube.com/watch?v=uh-ZhcmldW8&feature=related

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/28 hüvelyk Biblia, Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , ,

Tanulságos történetet olvastam

A legnagyobb bűnös (ismeretlen szerző)

Minden gyermekóra (értsd: gyermek-bibliaóra) után kaptak a gyerekek egy cédulát, amin mindig volt valamilyen házi feladat. Marcsi utánanézett a Bibliájában, és általában rögtön meg tudta válaszolni az összes kérdést. Hamar megtalálta Jézus tizenkét tanítványának nevét, a legöregebb emberek életkorát, és megállapította, hány ember menekült meg a bárkában (Noé bárkájában).

Ez alkalommal így szólt a feladat: “Írd le a legnagyobb bűnös nevét, akit ismersz!” Újra meg újra elolvasta a különös kérdést. Vajon hol találhatná meg a feleletet? Iskolába menet látott egy részeg embert. Ez a férfi biztosan nagy bűnös volt, de nem tudta a nevét. Az iskolatársairól is tudta Marcsi, hogy elkövettek egy-egy tiltott dolgot. De ki volt a legnagyobb bűnös? Vagy talán a Bibliában kell keresni a választ? Az előző héten Marcsi édesapja egy férfiról olvasott a Bibliában, aki a legnagyobb bűnösnek nevezte magát.

– Apa! – kiáltotta Marcsi már elég türelmetlenül, mivel végre le akarta zárni ezt a dolgot. Hol van az a történet, amit a múlt héten olvastál nekünk? A következő gyerekórára szükségem van a legnagyobb bűnös nevére, akit ismerek.

Édesapja barátságosan magyarázta:

– Nos, a Timóteushoz írt első levél első fejezetében olvashatod, hogy Pál így nevezte magát. – De – fűzte hozzá elgondolkodva egy kis szünet után – gondolod, hogy tényleg jól értetted a kérdést? Olvasd csak el gondosan még egyszer!

Marcsi most már tényleg nagyon izgatott lett. Végül is már hosszú ideje gondolkozott a kérdésen. Kelletlenül engedelmeskedett édesapjának. “Írd le a legnagyobb bűnös nevét, akit ismersz!” – volt olvasható a kis cédulán.

Végül a szívében támadt csendes hangra hallgatott, és egy pillantást vetve édesapjára, határozottan a saját nevét írta a cédulára. Marcsi édesapja örült, hiszen a kislánya megértette, hogy ő maga ez a bűnös. Lefekvéskor ezt suttogta Marcsi fülébe:

– Az Úr Jézus szereti a bűnösöket, Marcsi. Kérd az Ő bocsánatát!

János apostol első levele 1. rész, 9. verse: “Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Isten; megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.”

Forrás: Útmutató gyermekeknek az örök élethez (Evangéliumi Kiadó)

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2012/02/25 hüvelyk Emberek

 

Címkék: , , , , , ,

Ki volt Mister Gilderson?

Nem tudom. Soha nem találkoztam vele, de szerintem még Jim Dryden (emlegettem itt) sem, akitől az 1890-es kiadású Bibliát kaptam, a Gilderson poszesszori bejegyzéssel.

Mi az amit mégis tudok Mr. D. J. Gildersonról?

A bejegyzés alapján Hoveban lakott (itt: 21 Park View Rd Brighton and Hove, Hove, The City of Brighton and Hove BN3 7BF, Egyesült Királyság), ez a cím szerepel a Bibliájában.

Mi az ami még kiderül róla?

Mr. Gilderson Bibliája

Nagyon apró betűvel tudott írni, és ezekkel a csöpp betűkkel teleírta a Bibliája margóját. A sok-sok bejegyzésből látható, hogy tudta, ismerte, amit olvas. Feltételezem, a keresztény gyülekezetükben igehirdető is lehetett, mert vázlatszerű, igazi bibliatanulmányozó jegyzetek ezek. Szerencsére olyan kiadást vásárolt, aminek éppen emiatt nagyon széles a margója, volt hova írni. Tudta jól a kiadó, hogy van igény arra, hogy akik szeretnék jobban megismerni a Szentírást, azok jegyzetelhessenek a biblia-versek mellé.

Kiadás: The Holy BIible containing the Old and New Testaments, according to the Authorised Version – tehát a King James -: being The English Version of “Bagster’s Polyglot Bible” with references, maps, and a number of valuable aids to the study of the Bible – The London Bible Warehouse. A kulcskifejezés: “study of the Bible”. Igen, Mr. Gilderson nemcsak egyszerűen olvasta, hanem kutatta, tanulmányozta is.

Azért került ismét a kezembe a könyv, mert az elmúlt vasárnap a gyülekezetünkben (Egri Belvárosi Gyülekezet) Ézsaiás könyve 53. fejezetéből olvastunk. Kíváncsi voltam, hogy Mr. Gilderson foglalkozott-e a fejezettel? A válasz kiderül a Bibliája bejegyzéseiből.

Nem is kommentálom, nagyfelbontásban megtekinthető a képre kattintva (hogy kézírása betűinek méretét érzékeltessem, a scannerre tettem egy 5 forintos érmét):

Igazi bibliatanulmányozást folytatott - számítógép nélkül!

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2012/02/18 hüvelyk Biblia, Emberek, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Lunda people – lunda nyelv

Ahogy egy korábbi bejegyzésben írtam róla, a Kalene körüli vidéken a lunda népcsoport él, akiknek a nyelve a lunda. Kb. 450 ezer ember beszéli, három országban élnek, mert az országhatárok szétvágták a nyelvterületet. Sokan vannak Zambián kívül: Angolában és a mai Kongói Demokratikus Köztársaságban (korábban Zaire). A nyelv nem könnyű, ha valaki meg akarja tanulni, akkor bizony oda kell utaznia és intenzív nyelvtanulásba fognia.

Lunda nyelvköny (1984-es kiadás)

A tanuláshoz nélkülözhetetlenek a jó könyvek. Az egyik korábbi bejegyzésben emlegetett Dr. Walter Fisher egyik gyermeke, a nyelv mestere lett (köztük élt és nőtt fel) és egy 36 leckéből álló kellően didaktikus nyelvkönyvet állított össze. Kezdetleges formában megjelent 1919-ben, majd bővítették és újra kiadták 1944-ben, 1963-ban, végül 1984-ben. Ez utóbbi ma is kapható (nem az interneten) a missziós könyvesboltokban. A harmadik kiadás előszavában olvashatjuk:

“This present Lunda Grammar by Mrs. M. K. Fisher represents the labour of a lifetime spent among the Lunda people, together with her well-known husband, the late W. Singleton Fisher. Her partnership with him in missionary work required unceasing study of the language, intensified in later years when the translation of the Bible into Lunda demanded the most accurate knowledge possible. This book is the fruit of their combined study and labour.” —T. Rea, CMML

A Biblia lunda fordításának címlapja

Ahogy a fenti szövegből kiderül, még a nyelvkönyv össze sem állt, a Biblia fordítását már elkészítették. Következzen az első néhány sor Mózes első könyvéből:

Hatachi Nzambi walengeli nimawulu nimaseki. Maseki adingi akadi nimwayawu, adingi amukunkulu; hewulu denyingi hadingi mwidima. Spiritu waNzambi wadingi nakuhitahita hewulu damenji. Nzambi wahosheli nindi, kwikali chejeji. Kwikala nichejeji to-o.

(Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Lelke lebegett a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lett világosság.)

A teljes Biblia a lunda emberek kezében lehet: az Ószövetség és az Újszövetség könyvei is. Ez igazán nagyszerű dolog, valóban nagy munkát követelt, hogy a fordítás elkészüljön.

Lunda-English : English-Lunda szótár

A hétköznapokat Kaleneben nagyban segíti a szótár. Lunda-Magyar szótár természetesen nem létezik, de van Lunda-Angol – Angol-Lunda kombinált szótár. Ezt is a Fisher család készítette el. Részletes, rengeteg szócikkel. A nyelvtan könyv mellé nagyon fontos kellék ez is.

A kis füzet kórházi, mindennapos használatra

Természetesen munkába, az utcára, a kórházba ezeket a nagyobb méretű könyveket nem vihetjük magunkkal. Ezért nagy segítség lehet egy jól összeszedett kivonat. Ilyen is létezik. 2011-ben a kórházban dolgozott Dr. Christopher Houlden, sebész és a felesége Emma, szülésznőként (blogjuk: lovefromzambia.blogspot.com). Ők állították össze azt a kis füzetet, ami könnyedén elfér az ember zsebében, és a napi rutinhoz tartozó kifejezéseket tartalmazza angolul és lunda nyelven. Befejezésül alább közlöm a bevezetőt és a tartalomjegyzéket, mellette néhány hasznos mondatot:

Chris és Emma kézikönyve - hasznos és működik!

Welcome – Shikenu mwani; I am greeting you – Tunemushi mwani; Good morning – Netemena mwani / menekenu mwani; Are you well? – Mwakola mwani?; I am well –  Nidi chachiwachi; And you? – Ndocheyi?; Not so well – Chanti chanti (literally ‘just a bit’); I don’t know – Etu (pronounced etru) kwiluka nehi mwani; Thank you – Nasakalili mwani; Yes – Eŋa; No – Nehi; My name is… – Ami yami…; What is your name? – Enu ijina denu yeyinyi?; Where are you from? – Wunafumi kudihi?;
Where? – Kudihi?; Far away – Kwakulehi; What is the name of your village? – Ijina da mukala wehi?; Village – Mukala; What is your job? – Wazataŋa mudimuinyi?;
I work (at Kalene) – Na kalakalaŋa (ku Kalene); At the hospital – Mu chipatelu; I am a surgeon – Naladikaŋa
 (literally ‘I do operations!’); I am a doctor – Nidi ndotolu; I am a midwife – Ami nakwashaŋa akwa mavumu; I am a nurse – Ami ni sister.

Akit komolyabban érdekel, annak szívesen megküldöm a kis, kivonatos kézikönyvet .pdf formátumban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/23 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , ,

Joe vs Joy

Két indiai jár rendszeresen Magyarországra, látogatva az itteni keresztény gyülekezeteket, többek között az egrit is: Az egyik idősebb, már 70 felett, a másik fiatalabb, még éppen 40 alatt. Bőrük sötét, szívük vidám és friss bennük Istennek a beszéde, a Biblia. Nemcsak olvassák, szólják is, hiszen igehirdetők, elmondják, amit tanultak belőle. Nagy utat járnak be ezek az emberek, mire hozzánk eljutnak, mégsem sajnálják rá az időt, energiát, pénzt. Örömmel jönnek – a világ végéről is.

Joy, az idős, kelet felől jön, Indiából (említettem már itt). Lassan húsz éve, hogy rendszeresen látogatja a magyar gyülekezeteket. Lehet, hogy idén volt itt utoljára. Elköszönt.

Joe, a fiatal, Texasból jön, bár ugyanott született, ahol Joy, Keralában. Repülőmérnök Dallasban. A találkozásunk jól mutatja, hogy nincsenek véletlenek. Ugyanabban az évben született, amikor én. A felesége ugyanabban az évben született, amikor az én feleségem. Ugyanabban az évben volt a házasságkötésük, mint nekünk. És három fiuk van, mint nekünk. Magyar család, indiai család. Ugyanaz, csak pepitában.

Joe jól példázza, hogy a repülőgépek hajtóművei mellett is el lehet mélyülni olyan kérdésekben, mint: honnan jövünk? Hová megyünk? Mi az életünk célja? És mi a célja az életünkkel Istennek?

Könyvei közül magyarul kettő jelent meg. Egyik a keresztségről (bemerítkezés), a másik pedig az ószövetségi áldozatokkal kapcsolatosan. Ajánlom mindenkinek elolvasásra. Aki pedig az angolt bírja, egy további könyve kapható az amazonon is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/08/20 hüvelyk Emberek, Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , ,

Miatyánk… 121 nyelven

Németh Zsigmond könyve

1998-ban jöttem rá, hogy a Brit szigeteken több nyelvet is használnak. Korábban azt gondoltam ott csak angolul tudnak, vagy annak nyelvjárásait beszélik. 2000-ben találkoztam először olyanokkal, akik beszélték a velszi nyelvet. Roger Brindéknél voltunk vendégségben, a Llandaff North, Dynas Powys, Trimsaran, Caerfilly testvérgyülekezeteket látogattuk meg. Cardiffban láttam elsőször feliratokat velszi nyelven. Furcsán néz ki és furcsán is hangzik.

Nemrégiben kaptam egy ajándékot Dolhai Lajostól, az egri papnövelde (Hittudományi Főiskola) rektorától. A címe: Miatyánk 121 európai nyelven. A szerzője Németh Zsigmond. Szenzációs kiadás, még láttam a vaterán: ide klikk, érdemes beszerezni. Valóban 121 nyelven írja le a Miatyánkot. De nemcsak a rövid bibliai szöveg szerepel a könyben, hanem minden egyes nyelvről közli a fontosabb adatokat is: kik beszélik, honnan ered, hányan beszélik még.

Nos, fentebb emlegettem Waleset és a velszi nyelvet, íme a Miatyánk (Cymraegkamrüi – velszi):

Ein Tad, yr hwn wyt yn y nefoedd,
sancteiddier dy Enw.
Deled dy deyrnas.
Gwneler dy ewyllys,
megis yn y nef, felly ar y ddaear hefyd.

Dyro i ni heddyw ein bara beunyddiol.
A maddeu i ni ein dyledion,
fel y maddeuwn ninnau i’n dyledwyr.
Ac nac arwain ni i brofedigaeth,
eithr gwared ni rhag drwg.

Még annak idején 1998-ban egy hetet tölthettem Faskally Houseban. Ez egy skót, keresztyén üdülőhely, amolyan ifjúsági tábor. Ott tudtam meg, hogy a skótok egy része a gaelic nyelvet beszéli. Íme a Miatyánk gílikül:

Ar n-Athair a ta air nèamh,
Gu naomhaichear d’ainm.
Thigeadh do rìoghachd.
Deanar do thoil air an talamh,
mar a nìthear air nèamh.

Tabhair dhuinn an diugh ar n-aran laitheil.
Agus maith dhuinn ar fiacha,
amhuil mar a mhaitheas sinne d’ar luchd-fiach.
Agus na leig am buaireadh sinn,
ach saor sinn o olc.

Minden évben meglátogat bennünket Mitchell Cargill és a felesége Helen. Most Skócia déli részén laknak, de Helen az Orkney-szigetekről való. A Dolhai Lajostól kapott könyvet lapozgatva tudtam meg, hogy ezeken a szigeteken volt egy ősi nyelv. Ezen a nyelven a következőképpen néz ki a MIatyánk:

Szintén az ezredforduló körül megfordultam Siegenben (Németország), az MSOE (Dél-Kelet Európai Misszió) konferenciáján. Ott számoltak be arról, hogy van egy csöpp ország, föderációban, valahol a volt Szovjetúnió területén. A neve: Kalmükia. Nyelvük az egyetlen, Európában beszélt mongol nyelv. A kalmük nemzetiségűek száma 137 ezer. Egy hölgy állt ki és tett bizonyságot Jézusba vetett hitéről. Ennek ürügyén hadd mutassam meg a kalmük nyelvet:

Minden nap látom az egri Északi Lakótelepen (volt Csebokszári Lakótelep) a Csuvas Étterem maradványait. Az épület most is eladó. Kár, hogy már nem működik. Csúcsos teteje viszont örök mementóként idézi a múltat és idézi fel a régi egriekben a csuvas nevet. Hát lássuk a Miatyánkot csuvas nyelven:

Még egy utolsó, igen édekes nyelvet említek meg. Roma: az egyedüli ind nyelv Európában. A cigány a IX. században kivált az indiai nyelvek közösségéből, és nem vett részt azok újításaiban. Íme a Miatyánk cigányul:

Ámáro dád Dévlá, kon szán ándo cséri,
szunto té ál tyo ánáv,
té ávél tyo lume,
té ál tyo vójá,
szár ándo cséri, káde vi káté pé phuv.

Ámáro szákogyészáno mánro dé ámén ágyesz,
tháj értiszár ámáro bézéchá,
szár vi ámé értiszárász ámáro duzsmánénge,
tháj ná liger ámén ándé nászulimászté,
tháj szlobiszár (ámén) káthár o nászul.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2011/07/04 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , ,

Derda András, az aggastyán

Amikor az ember utazik, kiváltképpen repülővel, akkor igyekszik a legkönnyebb útipoggyászt összeállítani. Magam is gyakran vívódom, hogy milyen biblia-fordítást vigyek magammal, merthogy anélkül egy tapodtat nem szabad elindulni. Legyen kicsi, de legyen benne az ószövetségi rész is! Végigfutottam a könyvespolcot és megláttam Derda András bibliáját. Ugyan régi Károli féle fordítás, de a lapok vékonyak, teljes ó- és újszövetség, mégis könnyű. Hát ezt tettem be.

Ahogy aztán lapozgattam, kipottyant belőle egy lap, amire a következő volt felírva kézzel:

“A múlt vissza nem hozható,
a jelen meg nem állítható,
a jövő ki nem fürkészhető.”

Igazi üzenet a múltból.

Kié is ez a Biblia?

András bácsit még ismerhettem személyesen, bár akkor már 89 éves volt (ez valamikor 1994 tájékán történt). Nem rejtette véka alá a keresztény hitét. Ismerték a faluban jól (Demjén). Sőt, valamikor a két világháború között, fiatalon még be is börtönözték a hitéért Varjas Jánossal együtt Debrecenben.

Nos, a Bibliája aztán hozzám került, és amikor a Vetés és Aratás c. folyóirat 2006. évi 3. számának a borítóját terveztük, akkor ezt a Bibliát fényképeztük rá. Ma is örömmel veszem elő, s gondolok az aggastyánra.

Derda András a felnőttek sorában balról az ötödik

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/06/21 hüvelyk Emberek

 

Címkék: , , , ,