RSS

január 2013 havi bejegyzések

Vízipók-e a molnárka? – Balsamo I/1

Kétszer hétszáz oldal (zöld-első kötet, piros-második kötet)

Kétszer hétszáz oldal (zöld-első kötet, piros-második kötet)

Alexandre Dumas nagy dumás, nem kétséges. Könyvei világszerte ismertek, szinte mind magyarul is megjelent. Talán kevésbé ismert műve a Joseph Balsamo, aminek az alcíme: Egy orvos feljegyzései… Hát az első kötet alapján (ami önmagában is több mint 700 oldal) ez nem fedi a valóságot. Joseph Balsamo inkább egy varázsló, mágus, mint orvos. De erről majd egy másik bejegyzésben. Hogy jön ide akkor a címben szereplő kérdés?

A trónörökös VI. Lajos nagyapjára, XV. Lajosra vár Versailles Ingaórák termében. Közben szemügyre veszi az órákat, amelyet saját maga is nagy örömmel – hobbiként – javít. Éppen egy szép példányt vizsgál: “Aztán, hogy erről az oldalról alaposan megvizsgálta, ismét elölről vette szemügyre, figyelte a számjegyeken sebesen tovasuhanó másodpercmutatót, amely olyan volt, mint mikor vízipók fut hosszú lábaival a tavak és források vizének felszínén, meg sem borzolva a folyékony kristályt, amelyen szánkázik szüntelenül.” —érdekes, hogy az angol fordítás azt mondja like those flies, tehát talán inkább molnárkára gondolhatott, bár az eredeti francia, aminek nem tudok utána nézni. Azaz mégis, még jó, hogy a googlebooks-on ilyen régi klasszikusok megvannak (itt). Szóval az eredeti is azt mondja: légy (mouche).

A címben szereplő kérdésre a válasz: nem. A vízipók ugyanis a búvárpók, ami nem úszik a vízen, hanem légbuborékkal a fenekén merül alá. Ez a kérdés egyébként gyermekkorunk kérdése. Amikor néhány gyerek a tó szélén állva látja a víz felszínén korcsolyázó rovarokat, akkor valaki felkiált: vízipók! Pedig: nem!

"Ez a vízipók, egy csodapók"

“Ez a vízipók, egy csodapók”

A Vízipók csodapók c. magyar rajzfilm szenzációs. Ezt nyilván nem okostojások internetes kritikái alapján mondja ki az ember, hanem látja, hogy hogyan ragad magával generációkat ez a mű. Egy remek összefoglaló olvasható a http://pintada.blog.hu/ posztjában.

Molnárka, vagyis molnárpoloska. Ezek is szerepelnek a fent említett rajzfilmben, de ellentétben a főszereplő búvárpókkal, aki alámerül, ők a víz felszínén jégkorongoznak. Érdemes megnézni a filmsorozatot újra: ha más nem, a YouTube-on is fenn van jó néhány rész (link itt).

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/10 hüvelyk Filmnézőnapló, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

Jean-Jacques Rousseau és az örmény kaftán

Örmény kaftánban, mert féltette a veséit?

Örmény kaftánban, mert féltette a veséit?

Ejnye már! Ezek a krónikus pyelonephritisek… ma már nincsenek. Vagyis vannak, de a korszerű antibiotikumokkal jelentős részük meggyógyítható.

Alexandre Dumas a Joseph Balsamoban (374. oldal), amikor a király (XV. Lajos) és a rendőfőnök Sartines beszélgetnek, a következőt említi: bosszantja az uralkodót, ha Rousseau örmény ruhában jelenik meg.

Miért hordott ez a furi alak, ez a filozófus örmény kaftánt? Ennek igazán prózai oka volt. Meg akarta előzni, hogy húgyúti infekciói, leginkább vesemedence gyulladása alakuljon ki.

Ezt a lehetséges válasz olvashatjuk egy angol nyelvű oldalon: “According to David Edmonds and John Eidinow, Rousseau had taken to dressing in an Armenian costume, consisting of a jacket, caftan, fur cap with gold tassel, and a silk belt, because the ‘loose caftan made it easier for him to cope with his ever more taxing bladder condition.’ (Rousseau suffered a congenital deformity of his urinary tract.) The choice of an Armenian outfit, rather than any other suitably exotic loose-fitting costume, may have simply been chance – an Armenian tailor happened to pass through Montmorency at that time.”—forrás wiki.answers.com

Magyar írónő is hivatkozik rá. Dániel Annánál olvassuk (életrajz a wiki-n), méghozzá a Toll és trónus c. könyvében: “- Hát én nem vagyok beteg? – csattant fel Rousseau. – Hosszú évek óta kínlódom a hólyaghurutommal, s a bajom egyre súlyosbodik. Mért járok én örmény kaftánban? Nem különcködésből, miként ellenségeim, Holbach báró meg a köre híresztelik. De ha a beteg vesém nem bírja a kocsirázást Genfig, fogjak vándorbotot a kezembe, és gyalogoljak d’Épinay-né hintója után.”

A jó meleg viselet mostanság sem árt, amikor hirtelen olyan hideg lett a január.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

Pintérek – Pintérék

“Fahordót, fakádat, fadézsát, szüretelő puttonyt, favedret, sokféle háztartási faedényt készítő mesterember. Nevezik még bognárnak, kádárnak is. Jellemző, hogy a magyar kádármesterek már 1376-ban céhben tömörültek. A XVI. sz.-ban ilyen elnevezéseik voltak bodnár, köblös, csobolyás, vedres, kupás, hordós, borkötő, hordókötő. A bortermelő vidékeken ma is dolgoznak kádárok. Régi mesterségnév: kádár, bodnár. Nincs köze a pinthez. A hordókészítésben a legfontosabb művelet a dongák összekötése, összefogása. Ma tüzesített abronccsal, régebben vesszővel, hánccsal kötötték össze a dongákat.” (idézet innen)

Ebből is látszik, hogy a pintérek nagyon hasznos és dolgos emberek. Sőt, azt kell, hogy mondjam, a Pintérek és a Pintérék is azok. 🙂 Ezt jól mutatják az általam ismert családok, személyek. Pintér Péter barátom a Magyarországi Gedeon Társaság helyi csoportjának elnöke (civilben közgazdász), édesapja Pintér Elemér éveken keresztül volt Noszvaj polgármestere. Pintér Lajos az Agria Volán személyszállítási igazgatója, fia Pintér Attila remek harsonás. Pintér Márta kolléganőm kiváló közegészségügyi-járványügyi felügyelő. Pintér Icuka már sajnos nincs köztünk, de hűséges imádkozója volt gyülekezetünknek (meséltem róla itt). Pintér Istvánné (Marika néni) pedig általános iskolában volt történelem és magyar tanárom.

Már hónapokkal ezelőtt terveztem ennek a bejegyzésnek a megírását. Akkor legidősebb fiam juttatta eszembe ezt a Magyarországon nem ritka családnevet, méghozzá azzal, hogy megszólalt: “Tegyünk be egy kis Pintér Bélát…” Micsoda?

Az énekes Pintér Béla (nem a színész)

Az énekes Pintér Béla (nem a színész)

Pintér Béla zeneszerző és énekes egyben. A családunk nagyon sokat hallgatja. Amiért pedig most mégiscsak megszületett ez a bejegyzés, az az, hogy a karácsonyi ünnepek alatt nagyon sokat hallgattuk Pintér Béla: Csoda vár c. dalát. Meghallgatható a YouTube-on (nyilván nem hifi minőségben) ide kattintva.
Az énekes-zeneszerző egyébként rendkívül termékeny. Különösen sok CD-je jelent meg gyermekek számára. (Bocsánat, ha jól emlékszem, akkor még kazettákat is adott ki – Pintér Béla és a csemeték). A stílusok sokaságát bírja. A közel klasszikus feldolgozásoktól egészen a technoba hajló zenékkel próbálja elérni a mai fiatalokat és közvetíteni számukra a Biblia üzenetét.

Annyit azért csendben megjegyzek – nem kisebbítve Pintér Béla munkáját -, hogy a gyermekeknek szóló evangéliumi énekes kazetták, CD-k készítésében nemcsak (1995) ő volt az úttörő, hanem Soproni János, aki a Hárfa Evangéliumi Kiadó nagy öregje és már az 1990-es évek elején jelentetett meg kazettákat (pl. az elsőről hallgatható a Volt egyszer egy király… a youtube-on).

Visszatérve Pintér Bélára: A Szeret nem szeret vagy a Fehéren-feketén is nagyon jó. De a karácsonyi énekek is kiválóak, ahogy fentebb említettem. Mindezekről bővebben a www.pinterbela.hu-n.

Még két rövid gondolat:
A Homokba írva c. dalát a Bolyki Brothers is énekli… az mr2 részére: youtube link (klikk)
Illetve fontos megjegyezni, hogy ez a Pintér Béla nem a színész Pintér Béla.

Csoda vár:

 
 

Címkék: , , , , , ,

Negyven év nagy idő…

Az asszonyok sürögtek, forogtak, süteményt sütöttek, üdítőt osztottak. A vendégek pedig jól érezték magukat. Ilyen egy jubileumi ünnepség, amit egy kollektíva szervezett. Micsoda? Kollektíva, jubileum? Ez olyan “múlt rendszerbelien” hangzik. Nem számít, hogy ki mit gondol. Mi mégis így ünnepeltünk.

Negyven éves lett a központosított sterilizálás az intézményünkben, húsz éve pedig elindult a korszerű kórházi fertőzésekkel kapcsolatos személetet követő infekciókontroll. Előbbit H. Nagy Anna főorvosnő indította el, utóbbit pedig Dr. Szerdahelyi Ferenc főorvos (aki után a rendezvényt 2012. december 3-án, vagyis Ferenc napon tartottuk).

A brossúra címlapja

A brossúra címlapja

Részlet a Markhot Ferenc Kórház Higiéniai Osztályának történetéből:
“Minden orvosi szakma kénytelen szembenézni a fertőzésekkel. Vagy azért, mert a betegek hoznak magukkal infekciókat a rendelőbe, a kórházba, vagy azért, mert az egészségügyi ellátás során fertőződnek meg. Ez utóbbiak, vagyis a nozokómiális infekciók egyidősek a kórházakkal. Évszázadokon keresztül tizedelték a betegeket olyan betegségek, amelyeket éppen a kezelésük során kaptak meg. Néhol felfigyeltek a higiénia és a megbetegedések közötti összefüggésekre, ott megpróbáltak tenni ellene. De nagyrészt figyelmen kívül hagyták a kórokozókat, hiszen a létezésükről sem tudtak, hanem rossz kipárolgásokat, effluviumokat és miazmákat tettek felelőssé az állapotromlásért, halálozásért. Még a XVIII. század nagyobbik fele is ebben a sötétségben, téves gondolkodásban telt el.
Semmelweis Ignác (1818-1865) neve méltán cseng jó világszerte. Az első igazán nagy, tudományosan jól mérhető lépést ő tette meg azért, hogy a gyógyítás során szenvedett fertőzéseket megelőzzük. Fertőtlenítő kézmosása egyszerre jelentett áttörést és megoldást, de magával hozta a megütközést és az elutasítást is. Ugyanebben az időben Joseph Lister (1927-1912) tette meg a másik fontos lépést, amikor a sebészetben feltételezte a fertőtlenítés zsükségességét. Majd az eljárások bevezetését követően tapasztalta azok fertőzést megelőző szerepét. Éppen abban az évben fejezte be igen fontos vizsgálatát, amelyik évben Semmelweis meghalt. A mikrobiológia fejlődésével ekkor már megállíthatatlanná vált az infekciókról, fertőtlenítésről alkotott korszerű nézet. A sterilizálási eljárások gyors fejlődésnek indultak.
Az egri kórház története lassan háromszáz évre nyúlik vissza. Bár betegeket korábban is gyógyítottak valamilyen formában, az 1728-ra elkészült Irgalmasrendi Kórház mégis mérföldkövet jelentett. A misericordiánusok “u” alakú rendházában kialakították az első kórtermet, amit még néhány követett. Sőt, 20 évvel később az első elmebeteg elhelyezésére használatos helyiséget is kijelölték. A műtéteket, operációkat sebészmesterek végezték, az előkészítés pedig általában mosásból, lemosásból állt.
Az 1990-as évek elejére datálható a nemzetközileg is elterjedt, korszerű higiénés szemlélet Magyarországi elterjedése. A baktériumok felfedezését követte a megsemmisítésükre kifejlesztett eljárások kifejlesztése. Ismerték már a klór fertőtleítő szerepét, tudtak a hő ilyen hatásáról is, így a főzés, gőzölés, izzítás és néhány vegyszer megjelent. Az első egri röntgengép (1920) megérkezésével a diagnosztika is nagyot ugrott. A két terület pedig megalapozta a korszerű sebészet lehetőségét. Így a két világháború között mindkét egri kórházban sokat fejlődött a betegellátás. …”—a teljes írás elolvasható a brossúrában, ami a jobb oldali képre vagy az alábbiakban megjelölt linkre kattintva letölthető.

Néhány egyéb információ:
Az évfordulóra készült brossúra letölthető innen.
Az emlékülés első előadásának diasorozata letölthető innen.
A helyi sajtó is megemlékezett az eseményről: cikk a heol.hu-n.
Sőt, a helyi televízió is részben a híradóban (5:02-től) közölt beszámolóval, részben pedig egy stúdióbeszélgetés által járult hozzá a hírveréshez.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/05 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Németh László és a streptococcus

Általános iskolában volt egy osztálytársam, akit Németh Lászlónak hívtak, sőt, édesapja édesapám kollégája volt, akinek szintén ez a neve. Mégsem róluk van szó ebben a bejegyzésben, hanem egy olyan orvoskollégáról, aki fogorvosként és iskolaorvosként dolgozott, közben pedig szépirodalommal is foglalkozott a XX. században.

Mivel nászajándékba megkaptunk tizenegy kötetet a Milleniumi Könyvtárból (Osiris kiadás – a kiadó és Gyurgyák János megérne egy bejegyzést), megtaláltam közte Németh László Gyász c. regényét. Évekkel ezelőtt vettem először a kezembe és olvastam el, már akkor magával ragadott. Most, hogy a Fülöp Lajos Emlékkönyvben emlegették a híres írót, újra elővettem.

Amiért bejegyzésben emlékezem meg a műről és írójáról, annak oka egy érdekesség. Amikor először olvastam a könyvet, akkor még nem tudtam, hogy a szerző orvos volt. Ennek ellenére feltűnt, hogy milyen plasztikusan és milyen precízen szemlélteti Sanyika, a kisfiú betegségét.

Osiris kiadás (1999)

Osiris kiadás (1999)

A történetben megjelenik egy fiatal, rátermett, felvilágosult gondolkodású orvos (akit egyébként szembenállít egy tudatlan, maradi, öreg orvossal), aki elvégzi a vér, vizeletvizsgálatokat, sőt lumbálpunkcióra is sor kerül. A mű 1931-ben született meg, amikor komoly változáson esett át az orvostudomány. A bakteriológia elérte egyik csúcspontját, és éppen az ilyen fertőzések hátterét ismerték meg jobban. Íme egy részlet:

“Aztán meztelenre vetkőztette a Sanyikát, végigtapogatta, végigkopogtatta, végighallgatta. A gyerek eleinte félig bódultan tűrte a szertartást, aztán a szeme kinyílt, s mélységes irtózással fordult az arcába szuszogó férfiarcra; s keservesen elsírta magát. Az orvos azonban nem tartóztatta magát. Miután elvégezte a fizikai vizsgálatokat, egy kis szerszámmal a gyerek ujjába bökött, s egy üvegcsőbe szívta a vért; aztán a gyerek karját szorította le egy gumicsővel, s míg Kiszeláné a gumit tartotta, ő három-négyszer a karjába bökött. Végre kapott annyi vért, hogy egy üvegcső tele lett vele. Aztán megkatéterezte, s végül kiültette az ágy szélére, s egy hosszú tűvel kétszer-háromszor a derekába bökött… […] Az egész szervezete meg van fertőzve; talán, ha előbb hívnak, bár akkor sem tudom. A légszomj arra vall, hogy most már a tüdő nagy része is beteg…”

Ahogy a szerző taglalja a tüneteket, leginkább pneumococcusra gondol az ember (Streptococcus pneumoniae), mert a meningococcus (Neisseria meningitidis) ennél gyorsabb lefolyású lett volna. Mindenesetre a septicus (lázas, baktériumfertőzés jelei) tünetek elhúzódása jól fel tudja felkorbácsolni a főszereplő és az anyósa közti ellentétet. Ami az író nem titkolt szándéka a mű során.

Ajánlom mindenkinek elolvasásra. Időtlen és időtálló mondanivalója van. Egyszerre szomorú és egyszerre megdöbbentő a történet.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Kreatív

Kiss Györgyi kolléganőm az osztályt (Markot Ferenc Kórház, Higiéniai Osztály) meglepte saját készítésű karácsonyfa díszeivel. Kreativitása úgy tűnik nem ismer határokat. Százféle anyagot, ezerféle színben és árnyalatban néhány tucat technikával egyesít, aminek eredményei az alább látható gyönyörűségek. Ezúton gratulálok neki és köszönöm a díszeket, amelyek a karácsonyfánkat ékesíthetik. Nem is kommentálom tovább, nézze meg mindenki!

Angyalka sorozat:

Négy angyalka csüng a fán, a jobb szélső csupa flitterben (na ezt macerás lehetett teletüzdelni)

Négy angyalka csüng a fán, a jobb szélső csupa flitterben (na ezt macerás lehetett teletüzdelni)

Néhány gömb:

Könnyed hógolyók feldíszítve (nem olvadnak!)

Könnyed hógolyók feldíszítve (nem olvadnak!)

Végül egy édi-bédi rénszarvas:

A nagy sál jogos a nyakában: nagy hidegek vannak decemberben!

A nagy sál jogos a nyakában: nagy hidegek vannak decemberben!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/03 hüvelyk Emberek, Vélemény

 

Címkék: , , , , , ,

Fülöp Emlékkönyv 2.

Az előző bejegyzés folytatása ez, amit a Fülöp Lajos 80. születésnapjára megjelent Emlékkönyv olvasása közben írok. Folytatom az érdekességek felsorolását a könyben található tanulmányokból:

4. (Dobóné Berencsi Margit: A Biblia hatása a beszélt nyelvre) Teljesen igaz, hogy a Biblia nagy hatással volt a nyelvekre, a beszélt magyar nyelvre is. Kölcsönhatás van Isten Igéje és a nyelv között. Hiszen pl. mi, akik rendszeresen olvassuk a régi és újabb bibliafordításokat, gyakran idézünk szófordulatokat, kifejezéseket. Ugyanakkor a modern fordítások pedig az élő nyelvből vesznek át, hogy érthetőbbé tegyék a Szentírást a ma embere számára. A tanulmány írója felsorol szavakat: “ádámkosztümben”, “békegalamb”, “bűnbak”, “farizeus”, “góliát”, “júdácsók”, “júdáspénz”, “kárhozott”, “manna”, “mózeskosár”, “pálfordulás” stb. Szószerkezetek: “áldozati bárány”, “angyali türelem”, “bábeli zűrzavar”, “tékozló fiú” stb. Szólások, közmondások, szállóigék: “Ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek…” (Máté 6,21), “Aki keres, az talál…” (Máté 7,7), “Aki másnak vermet ás, maga esik bele…” (Példabeszédek 25,27), “Az vesse rá az első követ, aki nem vétkes…” (János 8,7), “Kő kövön nem marad…” (Máté 24,2) stb.

Egy közmondást viszont a tanárnő helyében nem tettem volna a sorba, mert az idézet több, mint parafrázis, inkább egy olyan mondás, amiről tévesen terjedt el, hogy a Bibliában így szerepelne: “Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”, ami helyett: “Annak, aki megüti az egyik arcodat, tartsd oda másikat is! Annak, aki elveszi a kabátodat, add oda az ingedet is!” (Lukács 6,29).
Ezzel kapcsolatban kicsit elnosztalgiáztam: annak idején egy ifjúsági bibliaórán vetélkedő volt. Meg kellett keresni a bibliában igeverseket, mondatokat. A feladvány pedig ez volt: Ha megdobnak… Mindenki őrült módon kereste, aztán kiderült, hogy nincs is benne.

Köztársasági naptár (1792-93)

Köztársasági naptár (1792-93)

5. Horváth László: Adatok a nyelvújítás történetéből (119. oldal)… nem gondoltam volna, hogy ez a nyelvújítás ekkora mozgalom volt annakidején. Ráadásul ennyi gagyi önjelölt nyelvész lendült bele a munkába több-kevesebb sikerrel. A cikkből kiderült, hogy a magyar naptárat is át akarták nevezni, részben a francia “köztársasági naptár” mintájára (Vendémiaire – Szüret hava, Brumaire – Köd hava stb.), de elég érdekes lett, bár igen találó:
Jeges – január
Erős – február
Langyos – március
Vegyes – április
Szellős – május
Harmatos – június
Poros – július
Heves – augusztus
Deres – szeptember
Ködös – október
Fagyos – november
Havas – december.
Egyébként a kémiai nevek újításával már foglalkoztam korábbi bejegyzésekben: Kémiai elemek – nyelvújítás

6. Kicsinyítés: “anyuci” 130. oldal (Balázs Géza: Gyermekecske, gyermekcse, gyermecske). A remek cikk 35 féle kicsinyítést taglal. Van köztük meglepő, de a szerző éles szemére utal: -cs (uracs, kenőcs, kövecs), -us (anyus, cicus), -i (édi, mozi, Betti, Gyuri) vagy éppen -uci (anyuci).

7. Egyszer valamikor olvastam Wass Albertet, méghozzá a Kard és kaszát. Persze egyből lejött, hogy az író gyermekkorát meghatározta a vadászat. Szülei, nagyszülei vitték magukkal. Pedig akkoriban ez csak a nagyon gazdagok kiváltsága volt. Ma már sokan lövik a vadat… lehet, hogy túl sokan is. Még a kollégáim közül is jó páran vannak, akik kijárnak. De vajon meg tudnák-e olyan ízesen fogalmazni és olyan élő nyelven kifejezni, hogy milyen kalandokon mennek át? Mindenesetre figyelmemet felkeltette ez az emlékkönyv a vadászirodalom remekműveire: Áprily Lajos, Wass Albert, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Fekete István (írtam róla már egy korábbi bejegyzésben).

Szóval jó kis könyv ez az Emlékkönyv, de egyelőre üzletben nem láttam, lehet, hogy nem is lehet kapni. Ezért külön öröm, hogy a birtokomban lehet egy példány.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/02 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Fülöp Emlékkönyv 1.

80 éves az irodalmár

80 éves az irodalmár

Az ősz folyamán ismerkedtem meg Dr. Fülöp Lajos irodalmárral. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelent meg emlékkönyve, amit tanítványai, tisztelői állítottak össze és adtak ki. Az egri könyvtárban volt a bemutató, amin előadást is tartott, verseiből is szavalt. Sajnos nem lehettem ott, mégis találkoztam vele. Így aztán ajándékba megkaptam én is az Emlékkönyvet, méghozzá tőle, személyesen. Megtisztelő.

A könyv hátán Fülöp Lajos verse, a Szülőföldünk olvasható, amit természetesen Gyöngyösről írt, hiszen ott élt és alkotott évtizedeken keresztül:

“Látod ezt a fényben fürdő várost?
Körötte kéklő, méla hegykaréj:
déli derűben hosszan álmodó,
de éber, hogyha jön a hűvös éj.

Akik élünk-halunk e hegy tövén,
szülőföldnek becézzük a tájat:
esszük kenyerét, kortyoljuk borát,
és itt minket mindig hazavárnak.”

Az emlékkönyvből kiderül az is, hogy miért kellett Budapestre költöznie (valamikor a 70-es években). Részleteket nem árulok el, de ez a momentum felhívta a figyelmemet ismét Németh Lászlóra. A halálának évfordulója alkalmából rendezett gyöngyösi konferenciából adódott a bonyodalom. Holott Németh méltán élvezhette az irodalomtanárok, kutatók elismerését, hiszen nagyot alkotott. Magam is olvastam tőle (Gyász), amiről a későbbiekben beszámolok majd egy bejegyzésben.

A kötetben egyébként irodalmi, nyelvészeti és történelmi tanulmányok is olvashatók. Ezekből néhány érdekesség, csak villanásszerűen:

1. Fráter Zoltán: Gárdonyi novelláinak titkos világa
Nem tudtam, hogy Gárdonyinak ilyen mélylélektani mondanivalója is van. Az elemzés Az én falummal indít, aztán részletesen beszél a Két katicabogár c. műről, melyben az állatok életén keresztül az emberiség, emberek életének nagy kérdéseit feszegeti, thériomorf ábrázolással. A Magyar Elektronikus Könyvtárban Gárdonyitól sok minden olvasható.

2. Egy cikk a könyvben Tormay Cécile villájával foglalkozik (Nagy Gyula: A Meseház lakója). Az épület szép, de az írónő írásaival annyira nem nyerte el a tetszésemet. Bár csak egyetlen könyvével próbálkoztam (Az ősi küldött), beletört a bicskám, egyszerűen nem ragadott magával, leraktam 60 oldal után. De a háza remek helyen van és abban a gyönyörű környezetben biztosan nyugodt körülmények között alkothatott, fent, a Mátrában.

3. (Fülöp Zsuzsanna: Szerb Antal és a brit irodalom) Az Emlékkönyv felhívta a figyelmemet Szerb Antal: A világirodalom története c. művére, ami Fülöp Lajosra is nagy hatással volt. Lehet, hogy el kéne olvasni? Hátha egyszer egy karácsonyra megkapom, vagy marad a könyvtár… Állítólag nagyon olvasmányos, nem pedig száraz tankönyv. (Szerb Antalról írtam már itt.)

Folyt. következő bejegyzésben.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/01 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , ,