Az ősz folyamán ismerkedtem meg Dr. Fülöp Lajos irodalmárral. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelent meg emlékkönyve, amit tanítványai, tisztelői állítottak össze és adtak ki. Az egri könyvtárban volt a bemutató, amin előadást is tartott, verseiből is szavalt. Sajnos nem lehettem ott, mégis találkoztam vele. Így aztán ajándékba megkaptam én is az Emlékkönyvet, méghozzá tőle, személyesen. Megtisztelő.
A könyv hátán Fülöp Lajos verse, a Szülőföldünk olvasható, amit természetesen Gyöngyösről írt, hiszen ott élt és alkotott évtizedeken keresztül:
“Látod ezt a fényben fürdő várost?
Körötte kéklő, méla hegykaréj:
déli derűben hosszan álmodó,
de éber, hogyha jön a hűvös éj.
Akik élünk-halunk e hegy tövén,
szülőföldnek becézzük a tájat:
esszük kenyerét, kortyoljuk borát,
és itt minket mindig hazavárnak.”
Az emlékkönyvből kiderül az is, hogy miért kellett Budapestre költöznie (valamikor a 70-es években). Részleteket nem árulok el, de ez a momentum felhívta a figyelmemet ismét Németh Lászlóra. A halálának évfordulója alkalmából rendezett gyöngyösi konferenciából adódott a bonyodalom. Holott Németh méltán élvezhette az irodalomtanárok, kutatók elismerését, hiszen nagyot alkotott. Magam is olvastam tőle (Gyász), amiről a későbbiekben beszámolok majd egy bejegyzésben.
A kötetben egyébként irodalmi, nyelvészeti és történelmi tanulmányok is olvashatók. Ezekből néhány érdekesség, csak villanásszerűen:
1. Fráter Zoltán: Gárdonyi novelláinak titkos világa
Nem tudtam, hogy Gárdonyinak ilyen mélylélektani mondanivalója is van. Az elemzés Az én falummal indít, aztán részletesen beszél a Két katicabogár c. műről, melyben az állatok életén keresztül az emberiség, emberek életének nagy kérdéseit feszegeti, thériomorf ábrázolással. A Magyar Elektronikus Könyvtárban Gárdonyitól sok minden olvasható.
2. Egy cikk a könyvben Tormay Cécile villájával foglalkozik (Nagy Gyula: A Meseház lakója). Az épület szép, de az írónő írásaival annyira nem nyerte el a tetszésemet. Bár csak egyetlen könyvével próbálkoztam (Az ősi küldött), beletört a bicskám, egyszerűen nem ragadott magával, leraktam 60 oldal után. De a háza remek helyen van és abban a gyönyörű környezetben biztosan nyugodt körülmények között alkothatott, fent, a Mátrában.
3. (Fülöp Zsuzsanna: Szerb Antal és a brit irodalom) Az Emlékkönyv felhívta a figyelmemet Szerb Antal: A világirodalom története c. művére, ami Fülöp Lajosra is nagy hatással volt. Lehet, hogy el kéne olvasni? Hátha egyszer egy karácsonyra megkapom, vagy marad a könyvtár… Állítólag nagyon olvasmányos, nem pedig száraz tankönyv. (Szerb Antalról írtam már itt.)
Folyt. következő bejegyzésben.
A hétköznapok fogságában 