Az asszonyok sürögtek, forogtak, süteményt sütöttek, üdítőt osztottak. A vendégek pedig jól érezték magukat. Ilyen egy jubileumi ünnepség, amit egy kollektíva szervezett. Micsoda? Kollektíva, jubileum? Ez olyan “múlt rendszerbelien” hangzik. Nem számít, hogy ki mit gondol. Mi mégis így ünnepeltünk.
Negyven éves lett a központosított sterilizálás az intézményünkben, húsz éve pedig elindult a korszerű kórházi fertőzésekkel kapcsolatos személetet követő infekciókontroll. Előbbit H. Nagy Anna főorvosnő indította el, utóbbit pedig Dr. Szerdahelyi Ferenc főorvos (aki után a rendezvényt 2012. december 3-án, vagyis Ferenc napon tartottuk).
Részlet a Markhot Ferenc Kórház Higiéniai Osztályának történetéből:
“Minden orvosi szakma kénytelen szembenézni a fertőzésekkel. Vagy azért, mert a betegek hoznak magukkal infekciókat a rendelőbe, a kórházba, vagy azért, mert az egészségügyi ellátás során fertőződnek meg. Ez utóbbiak, vagyis a nozokómiális infekciók egyidősek a kórházakkal. Évszázadokon keresztül tizedelték a betegeket olyan betegségek, amelyeket éppen a kezelésük során kaptak meg. Néhol felfigyeltek a higiénia és a megbetegedések közötti összefüggésekre, ott megpróbáltak tenni ellene. De nagyrészt figyelmen kívül hagyták a kórokozókat, hiszen a létezésükről sem tudtak, hanem rossz kipárolgásokat, effluviumokat és miazmákat tettek felelőssé az állapotromlásért, halálozásért. Még a XVIII. század nagyobbik fele is ebben a sötétségben, téves gondolkodásban telt el.
Semmelweis Ignác (1818-1865) neve méltán cseng jó világszerte. Az első igazán nagy, tudományosan jól mérhető lépést ő tette meg azért, hogy a gyógyítás során szenvedett fertőzéseket megelőzzük. Fertőtlenítő kézmosása egyszerre jelentett áttörést és megoldást, de magával hozta a megütközést és az elutasítást is. Ugyanebben az időben Joseph Lister (1927-1912) tette meg a másik fontos lépést, amikor a sebészetben feltételezte a fertőtlenítés zsükségességét. Majd az eljárások bevezetését követően tapasztalta azok fertőzést megelőző szerepét. Éppen abban az évben fejezte be igen fontos vizsgálatát, amelyik évben Semmelweis meghalt. A mikrobiológia fejlődésével ekkor már megállíthatatlanná vált az infekciókról, fertőtlenítésről alkotott korszerű nézet. A sterilizálási eljárások gyors fejlődésnek indultak.
Az egri kórház története lassan háromszáz évre nyúlik vissza. Bár betegeket korábban is gyógyítottak valamilyen formában, az 1728-ra elkészült Irgalmasrendi Kórház mégis mérföldkövet jelentett. A misericordiánusok “u” alakú rendházában kialakították az első kórtermet, amit még néhány követett. Sőt, 20 évvel később az első elmebeteg elhelyezésére használatos helyiséget is kijelölték. A műtéteket, operációkat sebészmesterek végezték, az előkészítés pedig általában mosásból, lemosásból állt.
Az 1990-as évek elejére datálható a nemzetközileg is elterjedt, korszerű higiénés szemlélet Magyarországi elterjedése. A baktériumok felfedezését követte a megsemmisítésükre kifejlesztett eljárások kifejlesztése. Ismerték már a klór fertőtleítő szerepét, tudtak a hő ilyen hatásáról is, így a főzés, gőzölés, izzítás és néhány vegyszer megjelent. Az első egri röntgengép (1920) megérkezésével a diagnosztika is nagyot ugrott. A két terület pedig megalapozta a korszerű sebészet lehetőségét. Így a két világháború között mindkét egri kórházban sokat fejlődött a betegellátás. …”—a teljes írás elolvasható a brossúrában, ami a jobb oldali képre vagy az alábbiakban megjelölt linkre kattintva letölthető.
Néhány egyéb információ:
Az évfordulóra készült brossúra letölthető innen.
Az emlékülés első előadásának diasorozata letölthető innen.
A helyi sajtó is megemlékezett az eseményről: cikk a heol.hu-n.
Sőt, a helyi televízió is részben a híradóban (5:02-től) közölt beszámolóval, részben pedig egy stúdióbeszélgetés által járult hozzá a hírveréshez.
A hétköznapok fogságában 