RSS

február 2013 havi bejegyzések

A kismaci és én…

A kismackók...

A kismackók…

Annak idején, amikor a 90-es évek végén, az ezredfordulón megjelent a linezolid, akkor egy új antibiotikumcsoport hajnalát jelentette. Ezek az oxazolidinonok. Akkor nagy jövőt jósolt nekik mindenki, hiszen MRSA vagyis meticillin rezisztens Staphylococcus aureus elleni, hatékony gyógyszernek bizonyult. Aztán megjelent nálunk is, Magyarországon. Csak az ára… hát az elviselhetetlenül magas lett, így aztán a kórházak kellő kritikával, szinte alig kezdték el alkalmazni. De hát… “Az egészség nem üzlet…” hangzott a szlogen akkoriban – meg van aki azóta is ezt mondja, pedig nyilvánvaló, hogy nem igaz. Szóval, ahogy a szer nem fogyott, meg is szűnt a forgalmazása, egyszerűen nem lehet kapni. Pedig a poént minden antibiotikumokról szóló előadásomban elsütöttem: “Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, a csoportot nem rólam nevezték el: oxa-Zoli-dinonok!” Na, persze, ha rólam nevezik el, akkor sem futott volna be a gyógyszer, mert az egészség és egészségügy mégiscsak üzlet és az árát megfizetni képtelenség. A 10 tabletta költségét bárki megnézheti ezen a linken.

Most, hogy újabb oxazolidinont fedeztek fel, sőt már be is bizonyosodott, hogy hatásos: MRSA: Tedizolid, a New Antibiotic, Proves Effective (http://www.medscape.com/viewarticle/779288), csendben mosolygok, hogy bizony a Teddy maci, meg a Zoli milyen jól megfér együtt, de sajnos nem sok remény van rá, hogy bevezetésre kerül. Ez sem fog az olcsó antibiotikumok közé tartozni.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/28 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Egy Heinz ketchup tanulságai

Buffet megveszi a Heinzet – szól az egyik hírportál cikke: “A mai napon a H.J. Heinz bejelentette, hogy elfogadja Warren Buffett vállalatának, a Berkshire Hathawaynek és a 3G-nek a vételi ajánlatát, az üzlet értéke 28 milliárd dollár. Ez minden idők legnagyobb felvásárlása az élelmiszeriparban.” —kit érdekel? Pláne egy orvost…

Mr. Heinz minden családban megfordul egyszer...

Mr. Heinz minden családban megfordul egyszer…

Nem, nem. Ennek a hírnek semmiféle egészséggel kapcsolatos hírértéke számomra nincs. A Heinz termékek – szerény tapasztalatom szerint – jó minőségűek, csak éppen drágábbak, mint az egyéb tucattermékek. Amiért mégis elővettem a kérdést, az az, hogy a cég alapítója (már 144 éve működik a vállalat) és így egyben a neve is minden egyes ketchupon, mustáron stb. hordoz üzenetet, de csak annak a számára, aki ismeri a hátteret.

Az alapító hívő keresztyén ember volt: Heinz was a devout Methodist. At the beginning of his will he wrote: “I desire to set forth, at the very beginning of this Will, as the most important item in it, a confession of my faith in Jesus Christ as my Savior.” When he visited England, his “tourist stops” included the grave of John BunyanIsaac Watts, and John Wesley. He visited a chapel that John Wesley founded, where he later wrote, “I felt I was upon holy ground.”—elkötelezett metodistaként élt. A történetírók megjegyzik, hogy a vállalkozása működtetésében is ezáltal nagyot alkotott. A munkavállalók körülményeit jelentősen javította.

Részlet a Mai Ige c. mindennapi áhítatos füzetből: “Hatéves korában Henry John Heinz elkezdett segíteni édesanyjának a házuk mögötti kert gondozásában. Tizenkét éves korában három és fél holdnyi földet művelt meg, és háromszor egy héten zöldségféléket szállított lovas kocsijával Pittsburg boltjaiba. Nemsokára saját vállalatot alapított “57 áru” néven. 1905-ben megalapította a Henry John Heinz Company-t, amely ma, több mint száz évvel később, több mint ezerháromszáz féle terméket forgalmaz szerte a világon a ketchuptól a bébiételekig. Mást is érdemes azonban tudni róla: Henry John Heinz szerette Jézust, és nagy mértékben támogatta a vasárnapi iskolákat Pittsburgben és szerte a világon. Vállalata úttörő volt a biztonságos és higiénikus tápszerek gyártásában, és messze meghaladta korát az alkalmazottaival való bánásmódban. Ingyenes egészségügyi ellátást biztosított, uszodákat és tornatermeket bocsátott dolgozói rendelkezésére, és nőket is előléptetett felelős pozíciókba. Jó hírnevet szerzett azzal is, hogy javította alkalmazottainak munka- és életkörülményeit. Végrendeletében ezt írta: ‘Kívánom, hogy eme végakarat legelején, mint legfontosabb tétel szerepeljen hitvallásom: hiszek Jézus Krisztusban, mint Megváltómban. Kívánom továbbá, hogy eme végakarat tanúja legyen a ténynek, hogy egész életemben, melyben rendkívüli örömök és rendkívüli fájdalmak is értek, csodálatos módon megtartott Istenbe vetett hitem, Jézus Krisztus által. Ezt a hagyatékot hagyta rám az én szent életű édesanyám, egy erős hitű asszony, és én ennek tulajdonítom minden elért sikeremet.'”

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/27 hüvelyk Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Ebbe a játszmába nem megyek bele… 1.

Eric Berne, a pszichiáter

Eric Berne, a pszichiáter

Kocság Előd doktor, aki a Marosvásárhelyi Egyetem I. Gyermekklinikáján dolgozott és jelenleg Székelyudvarhelyen orvos, az interneten blogot vezet: Lapocska címmel. Ebben találtam rá egy érdekes könyvajánlóra. Két művet ajánl a nagyérdemű olvasótábor figyelmébe. Mindkettő Eric Berne pszichiáter szakkönyve (de laikus olvasóknak is hallatlanul érdekes!): az egyik címe Emberi játszmák, a másik pedig Sorskönyv.

Három idézet az első könyvből, amiért érdemes elolvasni:

“Az autonómia akkor valósul meg, ha valakiben mozgásba lendül vagy újra működni kezd a következő három képesség: tudatosság, spontaneitás és intimitás.” —igen, erre törekszik az ember, de nem könnyű megvalósítani.

“A játszmák nemzedékről nemzedékre szállnak. Figyeljük meg valakinek a kedvenc játszmáját: gyakran visszavezethetjük a szülőkig, sőt a nagyszülőkig. Előre pedig, a gyerekek irányába, még az unokák is továbbadhatják – hacsak nem történik valamilyen sikeres közbelépés… A gyermek “nevelése” elsősorban abban áll, hogy megtanítják nekik, milyen játszmákat játsszanak…” —elgondolkodtató, milyen irányban terelgetjük gyermekeinket.

“Szerencsére a játszmamentes intimitás, amely az emberi életvezetés legtökéletesebb formája (vagy legalábbis kellene hogy legyen), olyan nagyszerű ellenszolgáltatásokat nyújt, hogy kiegyensúlyozatlan személyiségek is biztonsággal és jókedvűen válhatnak meg játszmáiktól, ha a jobb kapcsolathoz megfelelő partnert találhatnak.” —ezért adta Isten a házasságot, játszmamentes intimitás, hogy aztán a hétköznapok harcait, játszmáit sikeresen játsszuk.

Fenti idézetek az Emberi játszmákból vannak, egy következő bejegyzésben a Sorskönyvből hozok néhány sort.
Dr. Koncság ajánlója: http://koncsag.wordpress.com/2013/01/02/sorskonyv/

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2013/02/26 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Bugát Pál a nyelvújító

Ez meg hogy lehet? Hát nem orvos volt? Hát nem róla nevezték el a gyöngyösi kórházat? De igen, ez így van rendjén, mert korának valóban az egyik legnagyobb kaliberű, meghatározó orvosa, orvostanára volt. Gyöngyöshöz több szálon is kötődött, többek között ott született. Rokonai is ott éltek:
“Bugátnak éppen nem volt kedve a vitatkozást folytatni, mert nagyon sok dolga volt. Megunta a vándorló életet, melyben bőséges része volt, felesége hazavágyott, az a hír pedig, hogy itthon, Gyöngyösön két hét alatt 400 ember halt meg kolerában, elkedvetlenítette. Aggódott szüleiért, nénjéért, kinek öt gyermeke volt, hogy ily veszedelmes időben szükséget látnak. Sietett is támogatásukra huszonöt forinttal. Szeptemberben megszűnt végre a kolera, s ő visszatérhetett Pestre, az Orvosi Tár (orvosi, nyelvi folyóirat) szerkesztésére. A folyóirat szerkesztése azonban sok bajjal járt…”

Tudós tanárok a gyöngyösi gimnáziumból - Fülöp Lajos és Lisztóczky László szerkesztésében

Tudós tanárok a gyöngyösi gimnáziumból – Fülöp Lajos és Lisztóczky László szerkesztésében

Ezt a részletet egy nagyon érdekes és értékes tanulmányban olvastam, amit egy remek könyvben találtam. Fülöp Lajos nyelvészt, néprajzkutatót, irodalmárt már emlegettem több bejegyzésben is. Tőle kaptam az értékes kötetet, melynek címe: Tudós tanárok a gyöngyösi gimnáziumból. Szerkesztője: Fülöp Lajos és Lisztóczky László.

Ebben a kötetben található egy rövid megemlékezés Stiller Kálmánról, aki Gyöngyös és a gyöngyösi oktatás meghatározó személyisége volt a múlt század elején. Ő kutatta Bugát Pál életének momentumait és egy igen kiváló dolgozatban összegezte. Ez olvasható a fenti könyvben. Ebből szeretnék néhány érdekes részletet a becses olvasó elé tárni:

“A szépirodalom terén már eredménnyel lehetett felvenni a harcot a magyar nyelv gáncsolóival. Bugát feltette magában, hogy a magyar nyelv használhatóságát az orvosi irodalomban is bebizonyítja. Nagy gondolat volt ez, mert az egyetemen eddig latinul folyt az oktatás… […]
Ilyen előzmények után fogott Bugát tervének keresztülviteléhez. Az egyetemen magyarul kezdett tanítani, s a hazafiság szent érzésére hivatkozva társait is kérte, buzdította, hogy segítsenek a kezdet nehézségeinek legyőzésében. Fiatalos hevének, önérzetes szavainak meglett a hatása. […]
Némely ismert szót, esetleg új jelentéssel felruházva, műszóvá tett, pl.: sérv, bonc, hagymáz, mirigy, senyv, heveny, agy, ideg, higany, lob, lobos, lobláz stb., ragály, tanár. Ez utolsó tulajdonképp Fogarasinak köszönheti születését, amikor azonban még doktort jelentett. Bugát adta neki mai jelentését…
(megdöbbentő, nem is gondoltam volna, hogy ennyi szót köszönhetünk Bugát Pálnak – MZ megjegyz.)
A nyelvújításnak és Bugátnak is egyik fő szókészítő módja a gyökelvonás volt, ami abban állott, hogy látszólag vagy valóban képzett szókból a képzőt elhagyták, s egy gyökszót kaptak. Ez az eljárás külsőleg úgy tűnik fel, mintha a szavakat elmetszenék. Ilyen szavak Bugátnál […] dudor…, foncsor, gyógyszer, gyógyfű, gyógytan, gyógytudomány, gyógyszer, gyógyszertár, gyógyszerész… kór, kórjel, kórtünet, kukucs, kandika… szörp=szirup (a szörpölni-ből)… bonctan, vegytan… tápanyag, tápszer… kórisme… tetszhalál, halottkém, műt, műtét, műtő.
(nehéz felocsúdni, mennyi szavunkat köszönhetjük Bugát Pálnak, még a szörpöt is – MZ megjegyz.)
Képzett szavai közt akadnak a nyelv szabályai szerint alakultak is pl. kélekedik, sebész, mozzanat, ízület, kísérlet, nyomat, nyomatos, fogékony, ennek mintájára hullékony, engedékeny, izzadmány, eredmény… mozgékony… […] hozam… gyurma, elnök, elnökség, tanonc… […]
Összetételei közt szintén vannak jók, pl.: árjegyzék, csillagkép, éggömb, földgömb, hőmérséklet, hőfok, dögvész (azelőtt döghalál)… közélet, légcső… látlelet… visszér, ellenszenv… távcső… delej… górcső… […]
Furcsa eredetű szava a rovar is, melyet ő mindig robarnak írt és mondott. Szerinte a bar állatot jelent, pl.: barom bárány, és így a latin insectum-ot szó szerint lefordítva kapta a rovott bar-t, azaz a robart, mit azonban a közhasználat a szó eredetével és Bugát intelmeivel nem törődve, rovarnak mondott. S éppen ez a körülmény, hogy a szó rosszul van csinálva, hogy már akkor sem értették mit jelent, biztosít neki halhatatlanságot. […]
Végül Bugát szava még a bálna…”

Bugát egyik fordítása (Adolf Hempel magyarul)

Bugát egyik fordítása (Adolf Hempel magyarul)

Még egy érdekesség Bugát Pál életéből:
“De elég lesz már ezekből, minthogy Bugát is megelégelte egy időre a szógyártást! Nagy munkája után pár évi pihenőt tartott. Eközben kitört a szabadságharc, s őt az első felelős kormány Magyarország főorvosának nevezte ki. De rövid ideig tartott e pünkösdi királysága, mert fegyvereink szerencséjének hanyatlásával neki is menekülnie, bujdosnia kellett. E szomorú időszakban szülőföldjét kereste fel, tőle várta, hogy üldözői elől elrejtse. S az el is rejtette. Hét álló hétig az itteni zárda első emeleti gvardianátusában tartózkodott, hogy megvárja, míg a vihar egy kissé kitombolja magát, aztán előjött odújából. Kegyelmet kapott ugyan, de rangjától s egyetemi tanárságától egyszer s mindenkorra megfosztották.
Az elnyomatás unalmas napjaiban a finn nyelv tanulányozására fordította idejét…”

Elég kalandos és színes élete volt!

Akit még érdekel a nyelvújítás a vegytanban (vegytan is Bugát szó), akkor nézze meg és olvassa el erről írt bejegyzésemet: Kirándulás a kémiai elemek világában 1847-ben

 

Címkék: , , , , , , ,

Influenza trendek…

A 2013. februári állás, halványan a tavalyi (2011/2012) járványgörbe

A 2013. februári állás, halványan a tavalyi (2011/2012) járványgörbe

Ezt az érdekes weboldalt már évekkel ezelőtt fedeztem fel, és úgy tűnik, hogy fennmaradt az idő rostáján. Ami azt jelenti, hogy ma is működik és hasznos. Így gondoltam egy bejegyzés formájában megemlékezem róla.

A google.org úgy döntött, hogy legyűjti az “influenza” kereső szóra vonatkozó területi statisztikai adatokat és azt összehasonlítja a valódi járványügyi vizsgálatok mutatta eredményekkel. Nem meglepő, mégis mosolyra fakasztó, hogy a trendek megegyeznek, sőt valamivel hamarabb észleli a Google a járványt, mint ahogy az a hivatalos járványügyi elemzésekben megjelenne.

Azóta persze fejlesztettek és nem egyetlen kereső szót, hanem más paramétereket is vizsgálnak, modelleznek. De a végeredmény ugyanaz. Világszerte az emberek kereső használati szokásai a külvilág, való világ eseményeit tükrözik.

Így érdemes bekukkantani a http://www.google.org/flutrends weboldalra. Ki ki csemegézhet kedvére az országok és az USA államainak influenza trendjeit ábrázoló görbéi között.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/14 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , ,

A Dumás Sanyi és a Balzsamos Jóska – II. kötet

Alexandre Dumas méretes műve a Joseph Balsamo. Az alcíme az, hogy Egy orvos feljegyzései. Már korábban jeleztem, hogy ez egy átverés. Az öreg Sanyi, vagyis Dumás Sanyi (csak így hívjuk a családunkban; Balsamót, meg Balzsamos Jóskának) fantáziája elszabadult. De hát ez már csak így van a történelmi regényeknél, a történelmi tényekkel elég lazán bánik. Ráadásul a könyvben szereplő orvos igazából egy spiritiszta mágus, aki a szabadkőművesek egyik pillére – persze az író szerint.

Az Európa Könyvkiadó reprezentatív kiadása kb. ötezer forint, ajándéknak szép, bár kevéssé praktikus. Az összesen több mint 1500 oldal még ketté választva is súlyos, nehéz. Ennél sokkal olcsóbb és könnyebben kezelhető, ha valakinek van egy eBook olvasója és a Magyar Elektronikus Könyvtárból egyszerűen letölti (letölthető itt). Ahol egyébként 23 műve fenn van!

Korábbi bejegyzésekben néhány érdekességet felvillantottam a könyv első kötetéből. Most, a másodiknak mindössze ezt az egy bejegyzést szánom, két aprósággal:

1. Csetepaté a Falkland szigetek körül

Fotó a Falkland szigetekről (forrás: Wikipedia)

Fotó a Falkland szigetekről (forrás: Wikipedia)

Hát ezek a nagyhatalmak már akkor sem bírtak magukkal az Atlanti óceán déli részén. Gyermekkorom emléke, hogy a hírekben állandóan emlegették ezt a szigetcsoportot. Ráadásul egy ismerősöm – nemrégiben halt meg (Ernő bácsi) –, akkor Angliában élt és szolgált a brit hadseregben, tengeralattjárón pedig dolgozott is abban harcban. Szóval a feszültség már akkor, a XVIII. század második felében elkezdődött:

“- De az angolokkal… az ördög vigye el!
– Felséged talán fél az angoloktól?
– Hát, a tengeren…
– Legyen nyugodt felséged: unokabátyám, de Praslin herceg, a tengerészeti miniszter megmondhatja, hogy hatvannégy hadihajója van, nem számítva a sólyán lévőket; továbbá megvan az anyag, hogy egy éven belül még tizenkettőt építsünk… Végül, ötven elsőrendű fregatt, ami tengeri háborúban félelmetes erő. A szárazföldön még jobban állunk, ott van Fontenoy.
– Jó, jó; de miért verekedjem én az angolokkal, kedves herceg? A Dubois-kormány, mely korántsem volt olyan ügyes, mint az öné, mindig elkerülte a háborút Angliával.
– Meghiszem azt, felség! Dubois abbé havi hatszázezer fontot kapott az angoloktól.
– Na de herceg!
– Bizonyítékom van rá, felség.
– Elhiszem; de mi okát látja a háborúnak?
– Anglia egész Indiát akarja; a tisztjeinknek kénytelen voltam parancsot adni a legkeményebb, a legellenségesebb magatartásra. Az első összetűzésre Anglia tiltakozni fog; határozott véleményem az, hogy ne adjunk helyt a tiltakozásnak. Hadd tiszteljék felséged kormányát erejéért, mint ahogy valamikor pénzéért tisztelték.
– Ej, lassan a testtel! India, ki tudja? Olyan messze van az!
A herceg az ajkába harapott.
– Van ennél közelebbi casus belli is, felség – mondta.
– Még nincs vége! Mi a fene?
– A spanyolok ragaszkodnak a Falkland-szigetek birtokához… Az angolok önkényesen elfoglalták Egmont kikötőjét, a spanyolok kiűzték őket onnét; Anglia dühöng, megfenyegeti a spanyolokat: a legvégső eszköztől sem riad vissza, ha nem kap elégtételt.
– Hát aztán! Ha a spanyoloknak még sincs igazuk, hadd marakodjanak.”

A Wikipedia így foglalja össze a szigetek történelmét, megvilágítva a fenti párbeszéd hátterét:
“Felfedezése óta mozgalmas a Falkland-szigetek története. Egyaránt birtokának nyilvánította Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolországés Argentína. Településeket létesítettek és hagytak el a szigeteken. Az 1770. évi falklandi válság a háború szélére sodorta a francia-spanyol szövetséget Nagy-Britanniával. A spanyol igényt örökölte Argentína. 1831. december 28-án Lexington amerikai hadivitorlás elpusztította Puerto Luis argentin települést. 1833-ban Nagy-Britannia vette birtokába a szigeteket. Argentína továbbra is saját területének tekintette őket. Ezt a vitát használta fel az argentin katonai junta arra, hogy 1982-ben megtámadja és rövid időre megszállja a szigeteket. A brit expedíciós csapatok a két hónapig tartó falklandi háborúban visszafoglalták a Falkland-szigeteket.”

2. Versailles, Nagy Trianon, Kis Trianon

Nagy Trianon (méretben Versailles és Kis Trianon között)

Nagy Trianon (méretben Versailles és Kis Trianon között)

“XIV. Lajos, miután megépíttette Versailles-t, s megismerte a nagyság hátrányait, és látta a testőrökkel zsúfolt tágas termeket, az udvaroncokkal tömött előszobákat, a lakájokkal, apródokkal és léhűtőkkel teli folyosókat és félemeleteket, azt gondolta magában, hogy Versailles pontosan olyan, amilyennek XIV. Lajos akarta, s amilyennek Mansard, Le Brun és Le Nôtre megalkotta: Istennek való szállás, de nem emberi lakóhely.
Ekkor a nagy király, aki ember is volt szabad idejében, megépíttette magának Trianont, hogy ott szabadon lélegezzék, s egy kicsit elbújjon a világ szeme elől. De Achilles kardja, amely kifárasztotta Achillest is, elviselhetetlen teherré vált a törpe utód számára.
XV. Lajosnak még Trianon, ez a fiók Versailles is túlságosan pompás volt, s ezért építészével, Gabriellel, megépíttette magának a kis Trianont, ezt a hatvan négyzetlábnyi házacskát.
A háztól balra egy jellegtelen és dísztelen, tégla alakú épületet emeltek: ez lett a szolgák és a vendégek lakóhelye. Mintegy tíz vendégre számítottak s vagy ötven szolgára. Ez az épület sértetlenül áll ma is. Földszintje, emelete és manzárdja van. A földszintet kikövezett árok veszi körül s választja el a cserjéstől; minden ablaka rácsos, csakúgy, mint az első emeleten. A trianoni oldal felől az ablakok egy kolostori kerengőre emlékeztető hosszú folyosót világítanak meg.
A folyosóról nyíló nyolc vagy kilenc ajtó a lakásokba vezet; előszobából, jobbra és balra egy-egy szobácskából, valamint az épület belső udvarára néző egy vagy két hálófülkéből áll mindegyik.
A földszinten konyhák vannak.
A padláson a cselédség szobái.
Ebből áll a kis Trianon.”

Most már legalább képben vagyok, hol írták alá a békeszerződést. Hány millió ember élete dőlt el, ott, akkor abban a teremben a hosszú asztalnál…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/12 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Gárdonyi: A bor – reloaded

Az ülő sorban jobbról a második, fejdíszes fruska a nagymamám (Bankó Erzsébet). Mellette Édes Albin tanító ül. A földön a három ülő közül a jobb szélső suhanc pedig az öccse, Bankó Sándor (hegedűvel a kezében)

Gárdonyi Géza: A bor – Az ülő sorban jobbról a második, fejdíszes fruska a nagymamám (Bankó Erzsébet). Mellette Édes Albin tanító ül. A földön a három ülő közül a jobb szélső srác pedig nagymamám öccse, Bankó Sándor (hegedűvel a kezében)

Gárdonyi Géza 1901-ben írta színműírói munkásságának legjelentősebb darabját, aminek a címe: A bor. A Wikipedia információi szerint a színikritikusok néhány kivételtől eltekintve kedvezőtlenül fogadták, a közönség azonban szerette a darabot. Olyannyira megszerették, hogy még falusi színjátszókörben is játszották.

Ezt első kézből tudom, ugyanis nagymamám emlegette. Ő Galgahévízen született (1917-ben) és élt, majd miután feleségül ment Antók Józsefhez (nagyapámhoz) költözött csak el Máriabesnyőre. Emlékezéseiben gyakran előkerült a jeles alkalom: a falu híres tanítója – Édes Albin – irányításával előadták a színdarabot Galgahévízen. A jobb oldali fotón látható a “rögtönzött” társulat.

Azért jutott eszembe ez a kis megemlékezés, mert most kezdődött a Gárdonyi év: ugyanis az író Gárdonyi Géza (szül. Ziegler Géza) 150 évvel ezelőtt született. Ebből az alkalomból az Adáshiba Színjátszó Csoport  is előadta. Sajnálom, hogy lemaradtam róla: mindkettőről. Szívesen megnéztem volna nagymamámat 1933-ban és az egri színjátszókat is 2013-ban.

A 2013-as előadás plakátja - Adáshiba

A 2013-as előadás plakátja – Adáshiba

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/07 hüvelyk Magyar nyelv és irodalom, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,