RSS

április 2012 havi bejegyzések

Haushaben…

Nemrégiben, az egyik csütörtök esti bibliaórán szóba kerültek a habánok. A Jeremiás siralmai c. bibliai könyv első néhány versének az olvasása közben került elő a keresztényüldözések kérdése. Megemlítettük, hogy bizony a 16-17. és 18. században ez a különleges anabaptista, evangéliumi csoport – akiket másnéven haushabeneknek neveztek – nemkívánatos volt a Monarchia területén.

Ekkor szólt hozzá Boros Lajos (Vác), aki vendégként volt jelen. Ő most kerámiázást, fazekasságot tanul. A képzésükön kerültek szóba a habánok, mint olyan népcsoport, akik gyönyörű kerámiákat készítettek és a fajanszok mázazásának új technikáját vezették be.De kik voltak ezek az emberek?

KATONA IMRE: Habánok Magyarországon

KATONA IMRE könyve: Habánok Magyarországon

Svájcból indultak el, majd Csehországban, és az Osztrák-Magyar Monarchia más részein is letelepedtek, kelet felé húzódtak. Magyarországon a Felvidéken és Erdélyben találtak otthonra. Sárospatakon jött létre kolónia, akikből talán Egerbe is jutott néhány család 1687-ben, Eger visszafoglalásakor.

Kerámiáztak és vallási értelemben szigorú hitéletet folytattak. A bibliai őskeresztény gyülekezetek életformáját próbálták követni.

Később az üldözésük folytatódott, előbb Oroszországba: Visenka, Radicsev, Molocsna vidékére kerültek. Majd amikor ott is fegyverfogásra, katonai szolgálatra kezdték őket bevonni, akkor tovább költöztek az Egyesült Államokba. Most ott élnek kolóniáik, ma hutteritáknak nevezik őket. A Wikipedián gazdag szócikk számol be róluk.

Katona Imre művészettörténész (szül. 1927-ben) írt róluk bővebben. Könyve, amit 2001-ben adtak ki, részletes és bőséges információval szolgál. Súlyos irodalomjegyzékkel és hivatkozásokkal. Jól látható, hogy a témakör igen kiváló ismerőjének könyvét tartjuk a kezünkben. Többször is olvastam.

Katona Imre szerepel a Wikipedia Magyar művészettörténészek listájában, de önálló szócikke nincs. Írt a miskolci kőedénygyárakról (könyvtári link itt) és a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztályán előadóként is dolgozott.

A könyv fülszövege a bookline-on: Bár ez a könyv címe szerint az egykori történelmi Magyarország területén megtelepedett habánokról szól, egyben leírást ad egy egész, hitelveik miatt üdlözött népcsoportról, az anabaptistákról – újkeresztényekről – , akiknek kiűzetéséről Európa szinte minden országában törvények, királyi parancsok intézkedtek. A habánok sokáig keresett és megbecsült iparosemberek voltak ott, ahol befogadták őket. A könyv szerzője művészettörténész, a habán kerámikák múltját kutatva több évtizedes munkával tárta fel a magyarországi anabaptisták életének, tevékenységének emlékekben és dokumentumokban megőrzött teljes körét, s vállalkozott a gazdag ismeretanyag közérthető és szakmailag igényes bemutatására.

(Katona Imre számos más publikációja megtalálható a könyvtárakban: Bruegel és a BatthyányiakAz első magyar porcelángyár : TelkibányaGorka GézaA habán kerámia MagyarországonHabán művészeti emlékek MagyarországonA magyar kerámia és porcelánNémeth JánosPoharak, kupák, serlegek : XIX. századi üvegtárgyak a budapesti Iparművészeti MúzeumbanTelkibánya : Bányászfalutól a mezővárosig : Kőedény- és porcelángyártól a kistelepülésigZsolnay Vilmos)

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/04/25 hüvelyk Olvasónapló, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Vaporizál?

A betegektől meg szoktuk kérdezni, hogy dohányoznak-e. Van, hogy azonnal látszik, ha belépnek a rendelőbe: gyűrött arc, sárgás ujjak, sárgás bőr. A füstöt is megérezni ruhán, bőrön. De olyan is előfordul, hogy amikor a tüdejét hallgatom és hallom a csengés-bongást, akkor kérdezek rá. Általában el is találom, kivéve, ha nem mondta előre, hogy kicsit megfázott a múlt héten. Ebből is látszik, hogy a dohányzás olyan, mint egy állandó megfázás… krónikus gyulladást csinál a füst a hörgőkben.

Arra is rákérdezünk, hogy alkoholt fogyasztanak-e. De arra is, hogy kávét isznak-e. Ez utóbbi azért érdekes, mert hol károsnak állítják be a kávé fogyasztást, hol hasznosnak. Szerintem egyénenként változik. Azt viszont a tudományos vizsgálatok is valószínűsítik, hogy aki napi 4-5 kávét megiszik, abban a májrák kialakulásának az esélye csökken. Jó hír.

De ma már a dohányzás kérdése nem is olyan egyszerű. Terjedőben vannak ugyanis az elektromos cigaretták (e-cigaretta, e-cigarette, e-cigar, e-pipe). Ezek a kisméretű elektronikai eszközök, készülékek teljesen másként működnek, mint a hagyományos dohánytermékek. Utánanéztem és kipróbáltam.

Mivel égés nem történik benne, ezért korom, valódi füst nem képződik, így káros anyagot nem tartalmaz. Persze úgy kell fogalmaznunk, hogy valószínűleg nem tartalmaz, mert attól függ, hogy mit tesznek bele a gyárban. A minőség biztosan változik. De talán éppen ez az, ami az elkövetkező években, évtizedekben sikeressé teheti. A füst hiánya miatt nem veszi át a ruha, a bútorok a füstszagot. Sőt, az ember szájában nemhogy bűz nem marad, de még egy rágózás utóhatását is imitálja.

Egész ízkavalkád kapható. Listával had illusztráljam: 18 féle dohányíz mellett, Real Capuccino, Cappuccino Tiramisu, Cappuccino Choco, Cappuccino Mogyoró, Banán-Csoki, Erdei gyümölcs, Banán, Sárgadinnye, Eper, Málna, Cseresznye, Feketeribizli, Mandarin, Lime, Jeges Maci, Szilva, Gyümölcstea vaníliával, Gyümölcstea, Mentolos zöldtea, Mogyoró, Bounty, Epres vattacukor, Mézes-mandulás csemege, Mézeskalács, Szezámmagos snack, Mentolos rágógumi, E-Pina Colada, E-Mojito, E-Magic Malibu, Füstös pirítós, Mesés rókagomba…

Micsoda, mézeskalács? – igen. Olyan ízt kevernek az aromákból, amit csak akarnak. Ne lepődjünk meg, mert az élelmiszerek nagy részét is ilyen aromák felhasználásával készítik. Sajnos. Most ezt dobták be az inhalációba. Vagyis belélegeztetik és éreztetik az ízét.

Hol tart már a tudomány! Itt… (forrás: eliquid.hu) Még az is elképzelhető, hogy egyszer belélegzésre szánt gyógyszereket tesznek bizonyos patronokba és ezáltal épp egy korábbi hagyományos dohányzással tönkretett tüdejű beteg a hörgtágítóját lélegezheti be. Néhány év múlva kiderül, merre fejlődik az iparág.

A fenti lista egyszerre vicces és egyszerre komoly. Elsőre talán viccesnek tűnik az ízkavalkád, de azért komoly az egész kérdéskörrel együtt, mert azok az emberek, akik a hagyományos cigaretta helyett erre állnak rá, azok nagyon sok kellemetlenségtől őrzik meg magukat, mint pl. tüdő és egyéb daganatok előfordulása, krónikus légúti betegségek, állandó köhécselés. Mindez pedig azért lehetséges, mert mint fentebb írtam, ezekben a készülékekben nem égés történik, hanem párologtatás, párásítás, vaporizálás.

El is gondolkodtam: a beteg kórtörténetének felvételekor a kérdések között lesz az is, hogy vaporizál-e? A lista így fog kinézni: – Kábítószert használ? Alkoholt fogyaszt? Dohányzik? Kávézik? Vaporizál?

Még néhány gondolat:

A dohányos betegeimet meg szoktam kérdezni, hogy próbálták-e már az e-cigarettát a leszokásban. Többeknek bejött, de volt, akinek nem. Volt, aki azzal védekezett: a TV bemondta, hogy felrobbanhat. Kár, hiszen minden felrobbanhat a lakásban, ami elektromos árammal vagy éppen gázzal működik. De annak az esélye, hogy egy ilyen kis kütyü felrobbanjon, annyi, mintha egy mobiltelefon felrobban az ember kezében. Ez pedig gyakorlatilag nulla. Nem lehet kifogás a dohányzásról való leszokás megpróbálásában.

De azt is látom, hogy mivel ez a készülék matatást, gondokodást, készülést igényel (akkutöltés, patrontöltés stb.), az emberek egy része lusta, hogy ezt megtegye. Pedig megéri. Milliók pusztulnak el a hagyományos dohányzás ártalmai miatt.

Arra természetesen vigyázni kell, hogy a töltőanyagokban nikotin van (különböző dozisúakkal lehet rendelni), ezért nem szabad megenni, meginni a folyadékokat. De ez a hagyományos cigarettára is igaz, ha beáztatnák alkoholba és a kivonatot bárki meginná, mérgezés léphetne fel. De a leszokásban éppen az segít, hogy lehet erős, aztán gyenge nikotintartalommal rendelni, végül pedig nikotinmentesen is lehet vele pöfékelni. Egyszerűen rendeltetésszerűen kell használni.

Még egy érdekes link: Az e-dohányosoknak már egyesületük is van, amit VillAnyPára Egyesületnek hívnak (rövidítve VAPE), első lapjuk nemrégiben jelent meg: .pdf itt. A lap egyszerre vicces és egyszerre komoly, ahogy az egész téma… annak, aki nem dohányzik és kipróbálja: bohóckodás és szórakozás, aki pedig hagyományos dohányos, annak ez az új kütyü az életét mentheti meg.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/04/23 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,

Lámpázás

Lámpa… fény az éjszakában. Régen gyertya, fáklya, később petróleum, majd gázlámpák. Most aztán itt a villany (emlékszünk a jó öreg Edisonra), meg a volfrám szálas izzó (magyar találmány). Aztán töltöttek bele kriptont, a csövekbe neont. Higany gőzös erős fénnyel, lassan melegedve. Xenont kaptak az autók fényszórói. Itt vannak a takarékos izzók (mini fénycsövek), halogének. Néhány LED-es lámpánk nekünk is van. Hol tart már a tudomány: leutóbbi hír 50 dollárért még újabb, 25 évig is működő LED-es izzót (már nem is izzik) lehet venni (a hír olvasható itt).

Elgondolkodtatott, hogy milyen fontos a fény számunkra. Elgondolkodtatott, hogy gyakran lámpázunk. Lámpázás – mire használjuk a kifejezést?

Tojáslámpázás a 70-es években

Már gyermekkoromban láttam, hogy a tojásokat ellenőrzik erős fénnyel. Tojáslámpázásnak hívják (metap). Érdekes, hogy az angolban ezt gyertyázásnak hívják (candling). Azt vizsgálják, hogy az adott tojásban van-e embrió, vagyis lesz-e belőle csirke.

Falun még sokan foglalkoznak baromfival, saját fiaimnak is nagy élmény volt, amikor Takács Gyuri bácsinál a kikelő kiscsirkéket nézegették. Saját szemükkel látták, hogyan kelnek ki a parányi, sárga, tollas-szőrös madárkák.

Szintén lámpázásnak hívjuk, de nevezzük solluxozásnak is, amikor légúti fertőzésben, arcüreg gyulladásban infralámpát használunk az arc melegítésére. Hasznos dolog. El is szoktam mondani a betegeimnek: “Ha visszatérő légúti fertőzése, elhúzódó köhögése van, akkor le kell költözni néhány hétre a Földközi tenger partjára. 🙂 De ha ezt nem tudja megtenni… akkor solluxozni kell az arcot, ami helyettesíti a napfényt; és porlasztott Salvus vizet kell inhalálni, ami a sós tenger páráját imitálja. Ezek segítenek a gyógyulásban.”

Ha sötét marad, akkor nem elég hatékonyan fertőtlenítenek kezet.

Még valamire használjuk a lámpázás kifejezést.

Ahhoz, hogy a kézfertőtlenítés hatékonyságát ellenőrizni tudjuk, meg kell nézni, hogy a fertőtlenítő szert megfelelően szétosztja-e az egészségügyi dolgozó a kezein. Ezt úgy lehet vizsgálni, hogy UV fényre foszforeszkáló fertőtlenítő szert adunk, elvégzi a procedúrát, aztán beteszi a lámpa alá a kezét (mint a bankjegy ellenőrzéskor). Akkor az UV fényben látszik, hogy hova nem kent belőle. Pedig lényeges, hogy korrektül végezzék a kézfertőtlenítést a kórházakban, mert különben terjednek a fertőzések (írtam róla itt – plakáttal)

Ha már emlegettük az infravörös és ibolyán túli (UV) sugarakat – mint a látható fény tartományának két végén álló spektrumot, megemlítem, hogy van egy olyan sugárzás, amit intenzíven kutatnak azért, hogy a hétköznapi felhasználását is lehetővé tegyék: ezek a terahertz tartományban lévő sugarak.

Arra szeretnék felhasználni, hogy tárgyak, falak mögé lássanak: cikk olvasható itt – izgalmas és egyben ijesztő. Angol nyelvű cikk itt, a Dallasi Egyetem honlapján.

J. F. Lövgren: ...és lámpásaik kialusznak

J. F. Lövgren: ...és lámpásaik kialusznak

Ha már lámpás, akkor egy évtizedekkel ezelőtti történet jut eszembe anyai nagyapám öccséről. Éppen nagyszüleimnél töltöttem pár napot, amikor ő is ott járt. Mondta neki a nagyapám: “Sötétedik, nehogy valami bajod essen az úton hazafelé!” Erre Gazsi bácsi azt válaszolta: “Van nálam lámpás!” – azzal a zsebére mutatott, amiből egy borosüveg vége kukucskált ki. Közben persze nevetett.

Itt hadd ajánljak egy könyvet, aminek címe: “…és lámpásaik kialusznak”. (Kapható a bookline-on itt vagy éppen az Evangéliumi Kiadónál az Ó utca 16-ban.) A könyv arról szól, hogy sajnos egy keresztény közösség is elveszítheti fényét. Sugárzása megszűnik, ha nem Krisztust és az evangélium üzenetét adja tovább az embereknek, hanem a pénz és a földi élvezetek kerülnek a középpontba.

Ha már LED-del és villanykörtékkel kezdtem, akkor had fejezzem be LED-del.

Van egy keresztény ifjúsági konferencia, amit évről évre megrendeznek, a címe: Légy LED! Nem másra utal a cím, mint arra, amiről a fenti könyv is szól. A keresztény hívő embernek világítania kell a környezetében. Fényt kell sugároznia, amit az emberek meglátnak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/04/21 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Ne féljünk a fától!

A bal oldali vaku nélkül, a jobb oldali fénykép vaku használata által készült

Eltunyultunk. Mindent fröccsöntött műanyagból készen kapunk. Ha pedig szükség van egy szekrényre, polcra, átalakításra, akkor keressük a mestereket. Ezekből azonban egyre kevesebb van. Sok a vállalkozó, de kevés az igazi mester.

Elgondolkoztam, hogy régen mindenkinek valamilyen szinten értenie kellett a fához. Minden háznál volt egy fejsze, szekerce, fűrész és kalapács, meg szeg.

A március 15-i kiránduláson elővettem a bicskámat és az út közben talált fát elkezdtem kapirgálni. Ábrándoztam, milyen lehet a fafaragóknak, akik ezt profi módon csinálják (pl. Urbánszky László, aki egyben író is – ld. Historium Kiadó). A néhány órás úton menetközben, megálláskor mindig vettem le egy kicsit a fadarabból a bicskával. Aztán tekintettel a közeledő Húsvétra, végül egy Húsvét szigeteki szobor sült ki belőle. Ezek a legprimitívebb formákat rejtik, nem nehéz valami hasonlót alkotni. Nem hiszem, hogy valaha is komoly fafaragásba kezdek, de jelzi, hogy nem szabad félnünk a fától. Kár, hogy elszakadtunk ezektől az anyagoktól.

A komposztáló... mérete megítélhető egy 11 éves gyermekhez viszonyítva (segítségem)

Másik példa arra, hogy a hulladékfát nem szabad eldobni. Találtam néhány deszkát, maradék OSB lapot. Fűrész, meg szög is akadt a kezembe. A kertben úgyis sok a szerves hulladék, lehulló levél, levágott fű, érdemes komposztálni. Ez is jó móka, ez is fából van. Örülök, hogy hasznos dolgot építettünk a fiammal. Ugyan pár év múlva nyilván szétrohad, hiába a favédelem, de addig hasznosíthatjuk a hulladékot és a kert közepén sem áll hegyekben az égetnivaló levágott fű, levelek.

Bátran vedd kezedbe a fát Te is kedves olvasó! Akár kicsiben, akár nagyban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/04/12 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Megrövidítettem a fákat…

Igazi, veretes Kunde metszőolló (örökség édesapámtól)

Túl kell esni rajta minden évben. Kis segítséggel most is sikerült. Ketten szálltak be a munkába. Apósom (Lemperger János) a két kezével, édesapám pedig (2009-ben hunyt el) a metszőollójával, amit megörököltem tőle.

Nagy kincs a jó minőségű szerszám. Ő is évekig használta, most pedig én használom már évek óta. Egyszerű szerkezet, primitívebbnek néz ki a hatszázforintos “OBI-gazdaságos” ollóknál. Mérete kisebb, szíjjal kell lezárni a fogóit, ha nem használjuk. Mégis tud valamit. Ez pedig a vágási képessége. A fent említett “gazdaságos” olló már tört szét a kezemben. Nagyobb ágat próbáltam vágni és egyszerűen feladta. Nem így ez a Kunde. Mert ez a neve. Valami német figura lehetett aki alapította (Karl-Jung), a cég ma is virágzik.

Kunde logók

Kunde logók

Aztán amikor utánanéztem, hogy mibe kerül egy ilyen műszer, meglepődtem: 14 ezer forint. Drágább, mint a puccos Fiskars ollók. Kapható például a Gazdaboltban a gazdabolt.hu-n.

Az ok nyilván az, hogy valami félelmetes jó minőségű acélból készült, az élek pedig jól illeszkednek. Emellett “egyszerű”, akár egy régi BMW motorja vagy a jó öreg Commodore 64.

Visszatérve a metszésre: szőlő nem terem megkurtítás nélkül rendesen, ezért nem maradhat el a munka. A rózsák is ész nélkül burjánzanak, ha magára hagyjuk. A gyümölcsfák pedig terméssel hálálják meg, ha időnként alakítunk a koronájukon. A szilvát és bizonyos cseresznyéket kevéssé, a meggyet, kajszit jobban át kell alakítani. De az idei meneten már túl vagyunk. Ez az egy-két hónap gyorsan eltelt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/04/10 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , ,

Svájcer Albert

Albert Schweizer képe bélyegen

Már kisgyermek koromban láttam édesapám bélyeggyűjteményének egyik darabján az arcképét, aztán valamikor a 90-es években a hatvani kórház felvette a nevét: Albert Schweizer. Most olvastam afrikai működésének első néhány évéről szóló visszaemlékezését. Nem térek ki a könyv tartalmára részletesen, mert akit bővebben érdekel, az olvassa el, használtan egészen olcsón kapható (pl. itt). Rövid, velős és érdekes.

De van benne néhány érdekesség (Orvos az őserdőben):

*****

“Megérkezésem előtt egy évvel N’Zeng néger tanító, aki az amerikai missziós iskolában működött, tolmácsnak és ápolónak ajánlkozott az orvos mellé. Megüzentettem neki, hogy mihelyt Lambarenébe érkezem, rögtön beállhat. Mégsem jött el, mert szülőfalujában, amely körül-belül száz kilométerre van ide, valami örökség ügyében egy palavert* kellett elintéznie.

*Palaver a portugál palavra szóból származik és ünnepélyes tárgyalást jelent.”

paláver — hogy ezt pont ebből a könyvből kellett megtudnom! Megnéztem azért a “nagy” szótáramban, vagyis A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában, de nincs benne. A Magyar értelmező kéziszótár is csak annyit mond: 1. Népr Afrikai négerek tanácskozása. 2. tréf Tárgyalás. biz v. gúny Kellemetlen, hosszadalmas vita. Nagy ~ volt? [nk: ang<afr<port]… szóval mégiscsak a portugálból jött!

*****

“A dohány levélalakban kerül forgalomba és bizonyos mértékben helyettesíti az aprópénzt. Körülbelül öt fillér értékű dohánylevélért például két ananászt lehet vásárolni. Minden kisebb szolgálatot dohánylevéllel jutalmaznak. Szörnyen komisz dohány járja errefelé. Hét dohánylevelet egy fej dohánnyá kötnek össze. Ennek körülbelül fél frank az értéke. Így érkezik a dohány Amerikából nagy ládákban Egyenlítői-Afrikába. Utazásra senki sem visz magával pénzt, hogy útközben élelmiszert vásárolhasson az evezősöknek, hanem egy láda dohánylevelet. A csónakon aztán ráül, nehogy a négerek útközben kifosszák az értékes ládát. A csereüzleti dohány sokkal erősebb, mint az, amelyet a fehér emberek szívnak.
A legtöbb nikotinmérgezés nőknél fordul elő.” —érdekes megközelítés.

*****

“Hogy Afrikában megálljuk a helyünket, szellemi munkára van szükségünk. Művelt ember, ha még oly különösen hangzik is, jobban bírja az őserdőben az életet, mint a műveletlen, mert olyan pihenésre van alkalma, amely amaz előtt ismeretlen. Ha elolvasunk egy komoly könyvet, megszűnik az azonosságunk azzal, aki naphosszat felőrlődik abban a küzdelemben, amelyet a bennszülöttek megbízhatatlansága és az állatok tolakodása ellen folytatunk, és ismét emberré leszünk. Jaj annak, aki ily módon nem találja meg ismét önmagát, és nem tud újabb erőt gyűjteni. Tönkremegy a szörnyű afrikai mindennapokon.” —vagyis a hétköznapok fogságában.

*****

Ja, és most tudtam meg, hogy Strasbourgban született. Abban a városban, amiről írtam már korábban itt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/04/09 hüvelyk Afrika, Emberek, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , ,

A megszállott

A közelmúltban megpróbáltam összeszedni azokat a szépirodalmi, történelmi regényeket, amelyek Egerben játszódnak. Be kellett látnom, hogy nem sok van, vagy legalábbis nem sokról tudok. Meglepő, hiszen itt a barokk, történelmi, nagyon szép város, adva van a romantika.

Íme a lista:
– Itt játszódik az Egri csillagok (Gárdonyi Géza tollából). Ha csak ez az egy volna, már akkor fantasztikus!
– Ehhez kapcsolódik az a 2010-es sci-fi (hiszen időutazás szerepel benne), ami érinti Gárdonyit, a várat. Bájos egy történet és mindenkinek ajánlottam már itt: Jumurdzsák gyűrűje. Egyben számítógépes játék és interaktív film is.
– Teljes egészében itt játszódó regény még Bródy Sándor Az egri diákok c. műve (.pdf-ként letölthető).
– Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regényének egy részletében megjelenik Eger és a püspöki palota, mert Buttler János pöre itt zajlik, a püspök, illetve akkor már érsek Pyrker előtt (20. fejezet: A kedves Pyrker érsek).

Egyelőre nem találtam mást: kommentekben várom a további ötleteket. De!

Puha borító, ragasztás, Népszava kiadás

Amikor a listát próbáltam összállítani, akkor hívta fel a figyelmemet Ruzicska Sándor egy másik olyan regényre, aminek egy-két részlete Egert idézi meg. Mivel kölcsön adta, el is olvastam. Ezúton köszönöm!

A könyv Fazola Henrikről szól, arról a kovácsmesterről, aki az egri Vármegyeház híres vaskapuit készítette. A mester megszállott volt. Minden bizonnyal teljes átéléssel készítette remekeit. De megszállottan dolgozott azon is, hogy Miskolc közelében, a Bükk egyik völgyében vasgyár jöhessen létre az 1770-es években. Létre is jött, de megálmodója – Fazola – belerokkant.

A történetet regényes stílusban meséli el az író. Vannak benne fordulatok, izgalmak is (bár nem sok). Akit érdekel a történelmi időszak és egy vasmű keletkezésének hiteles története, pontos történelmi utalásokkal, annak nagyon ajánlom.

A könyv címe: A megszállott, szerzője Kriston Béla (kapható pl. itt, vagy az antikvarium.hu-n).

Egy érdekes részletet szeretnék csak belőle az olvasó számára idézni.

“A kincstári vállalatoknál a testi fenyítést gyakran alkalmazták II. József 1785. évi tiltó rendeletéig. A botozást a kincstári hajdú végezte, általában a hivatali épület előtt felállított deresen a sáfár parancsára, akinek ilyen és hasonló büntetések kiszabása szuverén joga volt.
Egger élt is ezzel a jogával. Általában akkor rendelt el botozást, amikor a gyárvezető távol volt, mert Fazola nem nézte jó szemmel, ellene volt minden testi fenyítésnek.
A deresen kívül Egger előszeretettel alkalmazta az útépítésre küldést csökkentett munkadíjjal vagy bér nélkül, valamint útjavítást vasban…”

Meglepő, hogy micsoda szigor volt akkoriban. Elgondolkodtam rajta, mi lenne, ha a mai munkahelyeken így dolgoztatnának. Van ahol így dolgoztatnak? Talán testi fenyítést nem alkalmaznak, de lelkit annál inkább.

*****

A könyv olvasása közben azon morfondíroztam, hogy miért nem vált ez a regény híressé, maradandóvá és ma is eladhatóvá? Rájöttem. A szereplők érdekes személyiségek, de a történet során alig változnak, a több mint 10 év alatt nem sokat formálódnak: a jók jók maradnak, a rosszak rosszak maradnak. Hiányzik a feszültség. Már a történet elején tudni lehet, hogy mi lesz a regény kimenetele. Néha olyan momentumok, kifejezések keverednek bele, amelyek nem illenek a korhoz, túl modernek. Ráadásul a Népszava kiadó gondozta 1983-ban, ezért a vasmű munkásainak életét egy kis szocialista ideológia is meglegyinti.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , ,