RSS

A megszállott

08 ápr

A közelmúltban megpróbáltam összeszedni azokat a szépirodalmi, történelmi regényeket, amelyek Egerben játszódnak. Be kellett látnom, hogy nem sok van, vagy legalábbis nem sokról tudok. Meglepő, hiszen itt a barokk, történelmi, nagyon szép város, adva van a romantika.

Íme a lista:
– Itt játszódik az Egri csillagok (Gárdonyi Géza tollából). Ha csak ez az egy volna, már akkor fantasztikus!
– Ehhez kapcsolódik az a 2010-es sci-fi (hiszen időutazás szerepel benne), ami érinti Gárdonyit, a várat. Bájos egy történet és mindenkinek ajánlottam már itt: Jumurdzsák gyűrűje. Egyben számítógépes játék és interaktív film is.
– Teljes egészében itt játszódó regény még Bródy Sándor Az egri diákok c. műve (.pdf-ként letölthető).
– Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regényének egy részletében megjelenik Eger és a püspöki palota, mert Buttler János pöre itt zajlik, a püspök, illetve akkor már érsek Pyrker előtt (20. fejezet: A kedves Pyrker érsek).

Egyelőre nem találtam mást: kommentekben várom a további ötleteket. De!

Puha borító, ragasztás, Népszava kiadás

Amikor a listát próbáltam összállítani, akkor hívta fel a figyelmemet Ruzicska Sándor egy másik olyan regényre, aminek egy-két részlete Egert idézi meg. Mivel kölcsön adta, el is olvastam. Ezúton köszönöm!

A könyv Fazola Henrikről szól, arról a kovácsmesterről, aki az egri Vármegyeház híres vaskapuit készítette. A mester megszállott volt. Minden bizonnyal teljes átéléssel készítette remekeit. De megszállottan dolgozott azon is, hogy Miskolc közelében, a Bükk egyik völgyében vasgyár jöhessen létre az 1770-es években. Létre is jött, de megálmodója – Fazola – belerokkant.

A történetet regényes stílusban meséli el az író. Vannak benne fordulatok, izgalmak is (bár nem sok). Akit érdekel a történelmi időszak és egy vasmű keletkezésének hiteles története, pontos történelmi utalásokkal, annak nagyon ajánlom.

A könyv címe: A megszállott, szerzője Kriston Béla (kapható pl. itt, vagy az antikvarium.hu-n).

Egy érdekes részletet szeretnék csak belőle az olvasó számára idézni.

“A kincstári vállalatoknál a testi fenyítést gyakran alkalmazták II. József 1785. évi tiltó rendeletéig. A botozást a kincstári hajdú végezte, általában a hivatali épület előtt felállított deresen a sáfár parancsára, akinek ilyen és hasonló büntetések kiszabása szuverén joga volt.
Egger élt is ezzel a jogával. Általában akkor rendelt el botozást, amikor a gyárvezető távol volt, mert Fazola nem nézte jó szemmel, ellene volt minden testi fenyítésnek.
A deresen kívül Egger előszeretettel alkalmazta az útépítésre küldést csökkentett munkadíjjal vagy bér nélkül, valamint útjavítást vasban…”

Meglepő, hogy micsoda szigor volt akkoriban. Elgondolkodtam rajta, mi lenne, ha a mai munkahelyeken így dolgoztatnának. Van ahol így dolgoztatnak? Talán testi fenyítést nem alkalmaznak, de lelkit annál inkább.

*****

A könyv olvasása közben azon morfondíroztam, hogy miért nem vált ez a regény híressé, maradandóvá és ma is eladhatóvá? Rájöttem. A szereplők érdekes személyiségek, de a történet során alig változnak, a több mint 10 év alatt nem sokat formálódnak: a jók jók maradnak, a rosszak rosszak maradnak. Hiányzik a feszültség. Már a történet elején tudni lehet, hogy mi lesz a regény kimenetele. Néha olyan momentumok, kifejezések keverednek bele, amelyek nem illenek a korhoz, túl modernek. Ráadásul a Népszava kiadó gondozta 1983-ban, ezért a vasmű munkásainak életét egy kis szocialista ideológia is meglegyinti.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: