RSS

március 2012 havi bejegyzések

Előadás fiataloknak

Az előadás első diája, melyre klikkelve a teljes sor .pdf-ként letölthető

Több, mint öt évvel ezelőtt tartottam előadás ezen a címen a Katolikus Ifjúsági Klubban Dr. Kovács Kázmérbarátom és kollégám felkérésére. Akkor a sorozatban ő is tartott egy előadást, természetesen a várandóssággal kapcsolatban, nekem pedig a fertőzések, járványok témakör jutott. A sorozat így nézett ki: 2006. november 15. „Beteg voltam és meglátogattatok…” – Egri évszázadok (N. Lutter Katalin), november 22. Áldott állapot – Advent (Kovács Kázmér), november 29. Fertőző betegségek és a Biblia (Maszárovics Zoltán), december 6. Szenvedélybetegségből szabadultam (Tóth Valéria), december 13. Isten érintései az elhagyatottságban (Sztancsik Tamás). Izgalmas volt, valami kis média visszhangot is kapott.

Ugyanezzel a címmel tartottam előadást tegnap, pénteken (2012.03.30-án) középiskolásoknak. Igen megtisztelő volt a felkérés, mert a Sancta Maria iskolában, az ún. Humán tudományok napja keretében (Fodor és Szabó tanárnő szervezésében) a diákok olyan előadókat hallgathattak, mint: Berecz Mátyás történész, Lisztóczky László irodalomtudós, Löffler Erzsébet – a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója és Nemes Lajos, a levéltár igazgatója.

Az előadásom természetesen itt nem rekonstruálható, de a vázlata, vagyis a diasorozat .pdf-ként letölthető a fenti képre kattintva. Ha valakit érdekel…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/31 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Két jó barát kalandja

Úgy érzem fel kell hívnom a figyelmet valamire: Értékes rajzfilmsorozat született, és remélem nem is fejeződik be, vagyis folytatódik!

Tudom, kissé lemaradtam, mert 2010 óta több mint ötvenezer néző látta a mozikban, nem is beszélve az internetes rövid részletekről és a CD-ről, DVD-ről. De most eljutott az otthonunkba is ez az édi-bédi sorozat. Ezért megemlékezem róla.

A zenéje figyelemfelhívó, dallama egyszerű és fülbemászó, ezért pillanatok alatt akaratlanul is elkezdi az ember énekelni dúdolni (velem is megtörténik, ha a fiúk nézik).

Az egész kitalálója Bartos Erika, aki igen kreatív szerző. Azt írja: “A Bogyó és Babóca történeteknek kifogyhatatlan tárháza van a fejemben. Tengernyi ötlet van már előkészületben, ha rajtam múlik, sosem lesz vége a sorozatnak.” – reméljük így is történik majd. Munkatársaival együtt valami olyan maradandót alkottak, mint Zdenek Miler, a Kisvakondról szóló sorozat megalkotója.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2012/03/25 hüvelyk Filmnézőnapló

 

Címkék: , , , ,

Jó barátom jó barátja elhunyt…

Mezey István könyve, tele grafikáival (szép)

Meghalt Mezey István grafikus (hvg.hu hír itt). Miért emlékezem meg róla, ha nem is ismertem személyesen? Azért, mert egy jó barátom és kollégám, Nagy Róbert főorvoshoz nagyon közel állt. Több évtizedes barátság kötötte őket össze. Amikor Nagy főorvos könyvet írt (ahogy beszámoltam róla), akkor Mezey István készítette el a borítóját.

Most, hogy a művész meghalt, én is részesülhettem az élményben, hogy grafikáit kezembe vehettem, méghozzá könyv formában. Nagy főorvos a barátsága révén dedikált példányokkal büszkélkedhet, amiből eggyel megajándékozott (borítója látható jobb oldalt). Értékes darab számomra, mert a szerző saját kézjegye található benne, de azért is, mert könyvesboltokban nem kapható. Leginkább pedig azért, mert több tucat gyönyörű grafika, általában tusrajz található benne.

Mezey István megfogja a pillanatot, rátapint a lényegre, a lényeges vonásokra, legyen az emberi arc, táj vagy éppen egy épület.

Néhány grafika az interneten is látható, melyek jól tükrözik a művész képességeit és tudását. Google keresés itt.

Mezey István, a grafikus

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/24 hüvelyk Emberek

 

Címkék: , , ,

Szabadon, örömmel, szeretettel

Nemes Ödönnel Naszádi Krisztina beszélget

Amikor az ember hosszabb időt tölt külföldön, méghozzá nem olyan formában, ahogy a túristákat körbehurcolják a híres helyeken, hanem együtt él az emberekkel, akkor nemcsak belelát más népek életébe, kultúrájába, hanem a saját hazáját is máshogyan szemléli.
Magam fél évet tölthettem külföldön, ami valódi szemléletváltozást hozott. De több külföldre szakadt barátom, rokonom is van. Érdekes velük beszélgetni.
Már önmagában egy idegen nyelv megismerése, beszélése, adott esetben az ottani művek, irodalom, szakirodalom olvasása formálja a gondolkodásunkat, közte azt is, ahogyan saját nyelvünket beszéljük, saját hazánkra tekintünk.

Így volt ezzel Nemes Ödön, jezsuita szerzetes is, aki több évtizedet töltött Japánban. Megtanulta a nyelvet, köztük élt és csak hosszú idő után jött haza Magyarországra. Az ő jelmondata a bejegyzés címadója. A könyv, ami nem más, mint egy riport, beszélgetés közte és a Harmat Kiadó szerkesztője között, feleleveníti az elmúlt néhány évtized eseményeit és magyarként, de mégis nagyobb távlatból szemlélve beszélgetnek hitről, világról, emberekről és a mai korról.

Nemes Ödön egy fél éve halt meg (hír itt), de ez a könyv, amit mindenkinek szívesen ajánlok, megőrzi az emlékét.

Még egy-két élmény:

Csíkszentmihályi Mihály könyvei számomra is sokat jelentettek, a fenti könyvből kiderül, hogy Nemes Ödön is foglalkozott Csíkszentmihályi témáival. Bár ateista pszichológus, több ponton nem értek vele egyet, mégis például a Flow vagy a Kreativitás c. könyvében számtalan értékes gondolat engem is megfogott. Évekkel ezelőtt olvastam ezeket. Ha majd újra olvasom, ígérem beszámolok róla ezen a fórumon.

Végül egy idézet a könyvből. Nem Nemes Ödön gondolatai, de örülök neki, hogy megtalálta és idézte a riport során:

Weöres Sándor írja: “Ne mondj le semmiről: mert ki amiről lemondott, abban elszáradt. De kívánságaid rabja se legyél. Visszafolytott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves, mint szabadjára eresztett szenvedélyek közt morzsolódni. Ha vágyaidat kényezteted: párzanak és fiadzanak. Ha vágyaidat megölöd: kísértetként visszajárnak. Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod őket, és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, mint a tökéletes hatalom maga.”

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/23 hüvelyk Emberek, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , ,

A nevem Holmes, Sherlock Holmes

John Watson és Sherlock Holmes

Sherlock Holmes kalandjai a XXI. századi Angliában. Nem mindennapi TV sorozat (ide klikk). A klasszikus detektívregényeket ültették át a mai Londonba. A szereplők a ma használatos technikát vonultatják fel, például mobiltelefont vagy éppen laptopot. Sőt a filmben blogot is vezetnek. Doctor Watson rendszeresen ír a kalandjaikról, melyet a munkatársaik követnek. Annak idején – több, mint egy éve – a sorozat része volt a Study in pink, ami engem is ihletett arra, hogy szülessen meg a masza.net és időnként írjak rá bejegyzéseket. A sorozat azóta is folyik, legutóbb alkalmam volt megnézni a Sátán kutyáját (The Hounds of Baskerwill). Benedict CumberbatchMartin Freeman szenzációsan alakít. Jól összeválogatott páros. Ajánlom a sorozatot mindenkinek és bárkinek, egy kis kikapcsolódás. A klasszikus Sherlock filmekről, amelyek mostanában a moziban megjelennek nem tudok semmit, de talán jobb is… nekem Sherlock Holmes már csak 2012. Londonjában nyomoz. Ráadásul nekem jobban tetszik, mint a Bond, James Bond.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/15 hüvelyk Filmnézőnapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Holdkő

Több bejegyzésben utaltam rá, hogy Bora László kollégám és barátom rendszeresen ír novellákat, kisregényeket a science-fiction témakörében. Nem szokásos űrhajós, lövöldözős, vagyis nem sablonos írások, hanem mindegyik bemutat valami újszerű, jövőbe datált újdonságot. Természesen fikciók, de a fikció is csak akkor jó, ha annak tudományos, technikai hátterét az író jól körbejárja. Ezt teszi ő is egyik legújabb írásában, a Holdkőben, amit szíves engedelmével .pdf-ként közzéteszek. Negyven oldal, héhány óra eseményei a Holdon, valamikor a jövőben. Jó olvasást (klikk a címre, alább).

Bora László: Holdkő letöltése

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/14 hüvelyk Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , ,

Sub rosa

Élvezetes olvasmány

Bájos egy könyv!

Bíró Szabolcs mindössze 24 éves, mégis befutott író. Megvan az oka: számtalan rövid regénye jelent már meg álnéven (Francis W. Scott). A stílusa izgalmas, mert a könnyed kikapcsolódás mellett hiteles történelmi hátteret is biztosít, jól utánanézett a dolgoknak. A karcolat.hu olvasása közben jutottam el a könyveihez (a karcolat.hu-n kollégámtól Dr. Bora Lászlótól is jelennek meg írások rendszeresen). Megvásároltam első – nem álnéven, hanem – saját nevén megjelent könyvét a Sub Rosát, ami már a harmadik kiadás.

A történet azért is áll különösen a szívemhez, mert régi könyvekről szól, az események pedig elvezetnek Léka várába, aminek a mai neve: Lockenhaus és Ausztriában található. Annak idején a Kőszegen töltött nászutunkon a feleségemmel átruccantunk megnézni a várat, aminek már egy tucat esztendeje. Felidézte az emlékeket.

A cselekmény fordulatos, Umberto Eco stílusában egyszerre hétköznapi és rendhagyó.

Még egy érdekes dolgot hadd említsek meg a könyből. Bíró Szabolcs, rejtetten utal Umberto Eco: A Foucault inga c. művére, ami szintén érdekes könyv. Abban szerepel a Manuzio és a Garamond kiadó kettőssége, ami minden könyvet megjelentetni szándékozó ember számára alapvető tanulságot hordoz. De nem árulom el, hogy mit, javaslom elolvasásra Eco könyvét is (pl. kapható a booklineon, de személy szerint egyszerűen kivettem a Bródy Sándor könyvtárból).

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/13 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , ,

Non of these diseases

Non of these diseases

Ha már itt duhajkodunk a fertőzések körül, akkor hadd ajánljak egy másik könyvet is. Sajnos csak angol nyelven lehet kapni, úgy is leginkább csak az Egyesült Államokban (pl. Amazon). Bár lenne magyar fordítása.

Évekkel ezelőtt olvastam, most újra elővettem az elmúlt hetekben, mert a témája nagyon izgalmas. Végig vizsgálja, hogy a Szentírás, vagyis a Biblia hogyan számol be a fertőző betegségekről valamint néhány, az ember egészségéhez elengedhetetlen lelki működésről, illetve ezeknek a zavaráról. Gyógymódokat is javasolt, amelyeket tudományos szempontból közelít meg elsősorban.

Illusztrációként alább közlöm a tartalomjegyzék magyar fordítását, hátha valaki rátalálva erre az oldalra kedvet kap és elkészíti, megjelenteti a könyv teljes magyar fordítását. Zárójelben a saját megjegyzéseimet írtam hozzá.

1. rész A teljesség forrása
— 1. fejezet: Angolna szemek és liba belek (egyes ókori iratok tévedései)
— 2. fejezet: Vissza az áttöréshez
— 3. fejezet: A szeretet munkája
— 4. fejezet: Csatornázni vagy nem csatornázni (az ürülék és szennyvízkezelés helyes módja)
— 5. fejezet: A temető terve
2. rész Fizikai teljesség
— 6. fejezet: Belzebub a palackban (az alkoholról)
— 7. fejezet: Rák a doboztól (a dohányzásról)
— 8. fejezet: Tortúra vagy gondosság? (a körülmetélésről)
— 9. fejezet: A nyolcadik nap rejtélye
3. rész Szexuális teljesség
— 10. fejezet: Homoszexuálisnak születve?
— 11. fejezet: Szexuális székfoglaló játék
— 12. fejezet: AIDS – mindenki problémája
— 13. fejezet: Amerika tapasztalatai a szexről
— 14. fejezet: A nők joga
— 15. fejezet: Az óvszer nemzete vagyunk?
— 16. fejezet: Szellemi szexualitás
— 17. fejezet: A nagyszerű szex titka
4. rész Emocionális teljesség
— 18. fejezet: A szellem-értelem-test kapcsolat
— 19. fejezet: Elsőszámú közellenség
— 20. fejezet: Stresszmentes élet
— 21. fejezet: A hit-tényező
— 22. fejezet: Veszélyes harag
— 23. fejezet: A “szemet szemért” ára
— 24. fejezet: Ésszel az őrültség fölött
5. rész Szellemi teljesség
— 25. fejezet: Könnyek, az örökkévalóság kontaktlencséi
— 26. fejezet: Gondolkozz reálisan!
— 27. fejezet: Van rajtad ejtőernyő?
— 28. fejezet: A lélek szabadsága
Függelék: Újszülöttek körülmetélése: Tanácsok szülők számára

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/12 hüvelyk Kórház és a szakma, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , ,

Ha valakit érdekel…

A hálózatok fellelhetők a fertőzésekkel kapcsolatos tudományokban is. A járványok komplex hálózatokban, az emberek között, élő szervezetekben terjednek. De a védekező rendszerünk és a bennünk élő baktériumok is hálózatokat alkotnak. Ezért került elő a kérdés a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság tudományos ülésén 2012. március 8-án (Nőnapon). Az előadás anyagát megosztom .pdf formátumban, ha valakit érdekel (klikk a képre):

Szintén a hét végén került megrendezésre a Semmelweis Egyetem V. antibiotikum továbbképző tanfolyama, melyet a Hotel Héliában rendeztek meg. Ezen került szóba a listeriosis, ami tavaly ősszel sárgadinnye által terjesztve járványként jelentkezett. Az erről elhangzott előadás anyagát is közzé teszem, ha valakinek az érdeklődésére számot tartana:

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/11 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , ,

Mit csinálsz? Fraktálok!

Egy kicsit giccses fraktál

Rosszul hangzik. Sőt, ijesztően. Benoit Mandelbrot bizonyos függvények, halmazok ábrázolása által gyönyörű képződményeket hozott létre. Nem mások ezek, mint önhasonló, egymásbaágyazott hálózatok a komplex rendszerekben. Amilyen csúnya a neve: fraktál, annyira szépek, ha ábrázoljuk. A természet tele van ilyen képződményekkel, fraktálok között élünk a levelek erezetétől kezdve a hópelyhekig.

Mi vitt arra, hogy ezt a témát elővegyem? Hát az, amit már emlegettem egy korábbi bejegyzésben: néhány könyvet le kellett nyomni a torkomon, azért, mert egy előadásra készültem a Magyar Infektológiai Társaság ülésére (programja itt). Nem azért volt nehéz elolvasni ezeket a könyveket, mert unalmasak lennének, hanem azért, mert néhány évvel ezelőtt végig rágtam rajtuk magamat, most pedig ezt néhány hónap alatt meg kellett ismételni. Így másodszorra már nem volt könnyű.

A könyvek – hangsúlyozom – nagyon jók. Sőt, azt kell hogy mondjam: aki bármiféle tudománnyal foglalkozik (a társadalomtudományoktól a fizikáig stb.), azoknak ezeket el kellene olvasnia. Íme a lista:

Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje

1. Csermely Péter biokémia professzor a Semmelweis Egyetemen és elég nagy koponya. Nemcsak szűken vett szakterületét látja át, hanem a tudomány számtalan ágában otthonosan mozog. Ezt jól mutatja éppen a hálózatokról szóló könyve, melynek címe: A rejtett hálózatok ereje.

Ebben a könyvben mutatja be többek között a hálózatok néhány olyan tulajdonságát, amelyek a neveiket a Bibliából kapták.

A komplex rendszerekben időnként megjelenik a József-hatás: “A skálafüggetlenség nemcsak térben, de időben is jelentkezik. Benoit Mandelbrot – a korábban említett Máté-hatáshoz hasonlóan – e hatást József-hatásnak nevezte el. A József-hatás elnevezés a bibliai hét szűk és hét bő esztendőre utal. A véletlenszerű események sokszor nem véletlenek. Az önszerveződő hálózatok, a természetes környezet véletlenjeinek eloszlása sokszor skálafüggetlen jellegű. Mit jelent ez? A földrengések a legtöbbször kicsik. Néha azonban nagyok. Nagyon ritkán pedig sajnos nagyon nagy baj van. Ugyanígy az eső. Sokszor csak csepereg. Ritkábban zuhog. Noé bárkájára pedig a Biblia szerint egyszer volt csupán szükség (eddig). Félreértés ne essék: soha nem fogjuk tudni megmondani pontosan, hogy mikor következik be egy nagy földrengés vagy özönvíz. De a skálafüggetlen eloszlásból az események bekövetkezésének valószínűsége megérezhető.” —és itt már a Noé hatást is megismerhettük. 

A következő ilyen tulajdonság a Máté-hatás: “Miért ilyen általános a skálafüggetlenség? A hálózati szomszédok számának skálafüggetlen eloszlása a hálózatok önszerveződéséből következik. Benoit Mandelbrot ezt a hatást Máté-hatásnak nevezte el. A Máté-hatás a Bibliára, Máté evangéliumának egy helyére utal: “a kinek van, annak adatik” (Máté 25:29). A skálafüggetlen eloszlás a preferált kapcsolódásból fakad. Aki előbb ott volt, annak jóval több esélye van arra, hogy szomszédjai legyenek, mint annak, aki később érkezett. Az önszerveződő hálózatokban mindig az elsők nyernek, és sokszor csak ők. Gondoljunk csak a pilótajátékokra. Ez az a pont, ahol a hálózatok megtanítottak minket a siker első titkára: ha tudunk, próbáljunk meg elsők lenni.”

De mik is azok a skálafüggetlen hálózatok? Olyan hálók, amelyekben a csomópontok száma fordított arányban áll a csomópont által birtokolt kapcsolatok számával. Vagyis a hálózatban néhány olyan csomópont van, aminek tengernyi kapcsolata van (pl. az interneten a google.com), több olyan, aminek már kevesebb, és a legtöbb olyan, aminek gyakorlatilag csak egyetlen (pl. az átlagfelhasználó számítógépe vagy személyes weboldala). Ilyen hálózatok találhatók a természetben és az emberi szervezetben is, például a sejt fehérjéinek hálózataiban. A részleteket nehéz lenne most elmagyarázni, de éppen ezért inkább ajánlanám a további könyveket is:

Meghatározó könyv, amit mi laikusok is olvashatunk

2. Barabási Albert László Erdélyben született és Bukarestben tanult, jelenleg pedig az Egyesült Államokban tanít és kutat professzorként. A hálózatkutatás egyik legjelesebb kutatója napjainkban. Nem csodálkoznék, ha egyszer a skálafüggetlen eloszlást éppen Barabási eloszlásnak neveznék (miként a random eloszlást Poisson eloszlásnak).

Könyve, a Behálózva (angol c. Wired) világszerte pozitív visszhangot kapott és a világ minden országában ismerik, számtalan nyelvre lefordították.

Aki a könyvet lusta elolvasni, vagy nem jut hozzá, annak ajánlom a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadását (megnézhető itt), de megjegyzem, ez egyáltalán nem pótolja a könyvet.

Közben jutott eszembe, hogy látszólag még egy bibliai utalás van a hálózatkutatásban: a Lévi utak… de nem, nem. Ez már nem a Bibliából van, hanem egy francia kutató nevéből, akit Lévynek hívtak (Paul Pierre Lévy, nagyon okos fickó lehetett). Az angol kifejezést egyébként “Lévy flight“-nak hívják. Érdemes utánanézni.

…..

A Villanások jól illusztrálja, hogy Barabási egy polihisztor agytröszt

3. Barabási legújabb könyve hasonlóképpen érdekes. Annál is inkább, mert a Villanások nagyon komoly történelmi fejtegetést is tartalmaz, méghozzá a Dózsa (vagyis Székely) György féle parasztháborúról.

A villanások hátterének bemutatása alapján jól érzékelteti, hogy az emberi viselkedés és sok egyéb természetben fellelhető folyamat megjósolható, kiszámítható.

A két könyv akkor “üt” a legnagyobbat, ha egymás után olvassuk, így az első könyvben már jónéhány olyan fogalommal megismerkedünk, ami még élvezetesebbé teszi a másodikat.

…..

Végül hadd utaljak arra, hogy előadásomra felkészülve még két könyvvel megküzdöttem. A Robert A Weinberg által írt Ha egy sejt megkergül, nem annyira jó, ráadásul régi (1999). De azért csak végig futottam rajta.

A másikba viszont beletört a bicskám. E. Szabó László roppant sokat tud, részben elméleti fizikából, részben filozófiából. Így írta meg A nyitott jövő problémája c. könyvét. A kérdés érdekes. A hálózatokkal kapcsolatos vizsgálódásom kapcsán jutottam el ehhez a műhöz, de a roppant képletek, melyekben a kvantummechanika, valószínűség elméletek területére evezett, már meghaladta szerény matematikai tudásomat. Csak szigorúan jól felkészült olvasónak ajánlom.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/10 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,