RSS

február 2012 havi bejegyzések

Thompson is kihasználta a margót

1934-es kiadás címlapja

…hasonlóan Mr. Gildersonhoz, akiről néhány bejegyzéssel korábban írtam (Ki volt Mr. Gilderson?).

Dr. F. C. Thompson kézírásos jegyzetei

De Mr. Thompson (teljes nevén Frank C. Thompson 1858-1940) jegyzetei nyomtatásban is megjelentek. Akkora sikere volt, hogy az első megjelenés óta (1908 – több mint száz éve) több százezer példányban adták el és használják azokat a bibliákat, amelyek margójára eleve oda nyomtatják a Szentírás tanulmányozását segítő referenciákat (kb. 8000-et).

A kezembe egy 1934-es kiadás került. Hasonlóan Mr. Gilderson bibliájához, ezt is Jim Drydentől kaptam, aki szintén megörökölte egy elhunyt keresztyéntől, Angliában.

A referenciák lényege, hogy a biblia-versek, igehelyek olvasásakor, a margón látjuk azt a kulcsszót és hivatkozási számot, ami alapján a Biblia hátsó részében megkereshetjük az adott témát. Ott találjuk a biblia-versek láncolatát kiírva. Vagyis, egyszerre elolvashatjuk, hogy mit mond a Szentírás az adott témáról. Nem mást, mint Isten gondolatait, sőt gondolkodásmódját olvashatjuk össze.

Illusztrációként a hétvégén megkeresett Kolossébeliekhez írt első levél 1. fejezetéhez tartozó oldalakat mutatom be (a képre kattintva nagyfelbontásban olvashatjuk az 1934-es kiadásból):

A Kolossé levél (Colossians) első fejezete, a margón a kulcsszavak és hivatkozó számok

Néhány referencia a könyv végéről

Ahogy fentebb említettem, a köny végén felkereshetők a kulcsszavak. De ott találhatók térképek, táblázatok és ábrák is, amelyek segítik a Biblia jobb megismerését. Bal oldalt, a képre kattintva nagyfelbontásban beleolvashatunk ezekbe is.

Thompson Chain Ref. Bible

Természetesen ma is lehet kapni, méghozzá vadonás új kiadásban. Egy Kirkbride nevű kiadó továbbra is megjelenteti. Új nyomtatásban (Kirkbride Bible), csili-vili külsővel, modern, jól olvasható betűformákkal és színes térképekkel, rajzokkal. Nem olcsó, hiszen 80-90 dollárt is elkérnek érte, ami 20 ezer forint, ha jól számolom.

Akit érdekel, egy Kirkbride bemutató található (angol nyelven) a YouTube-on:

http://www.youtube.com/watch?v=uh-ZhcmldW8&feature=related

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/28 hüvelyk Biblia, Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , ,

X, Y, Z és alfa

A bejegyzésnek azt a címet is adhattam volna, hogy Tari Annamária ismét belecsap a lecsóba. Gondolatai elgondolkodtatnak, felkavarnak. Éleslátású és széleslátókörű pszichológus, aki a legkülönfélébb mindennapi cselekvéseink vagy éppen az internet működése mögött is meglátja a lelki működéseinket.

Korábban ajánlottam már az Y generáció című könyvét, melyben a mai huszonévesek gondolkodásáról, nehézségeiről ír. Ami pedig nekünk, negyveneseknek (X generáció) is fontos: megírja, mitől mások és miben mások a mai fiatalok.

Tari Annamária Z generáció

Z generáció c. könyvéből nemcsak újabb korosztályt, a mai tinik, kamaszok, kiskamaszok problémáit ismerjük meg, hanem a generációk közötti falakról, kialakítandó hidakról is beszél. Ezért az olvasása – bár nem könnyű a könyv – nagy élményt nyújtott.

Néhány érdekes részlettel szeretnék érdeklődést ébreszteni a könyv iránt. Többek között sokat foglalkozik az interneten történő megnyilatkozásokkal. Miközben a “törölhetetlen” információkról ír, tökéletesen fogalmazza meg azt, ami engem is foglalkoztatott az elmúlt év során:

“…az internet vált azzá a felületté, ahol már semmi nem tűnik el.
‘Figyelj arra, hogy mit teszel közzé Facebookon – figyelmeztetett minket Barack Obama 2010 szeptemberében. – Bármit csinálsz, a jövőben bármikor elővehetik  és felhasználhatják ellened.’
Valójában ezt mind megtanuljuk, a saját hibánkból: a digitális információ szinte sosem tűnik el, még ha szeretnénk is. Ennek eredményeképpen a múlt mindig jelen van. Ez az egyik legnagyobb kihívás, amivel a társadalomnak szembe kell néznie most, hogy a számítógépek egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak. Viktor Mayer-Schönberger, az Információs és Innovációs Kutatóintézet igazgatója, a Delete: The Virtue of Forgetting in the Digital Age (Törlés: A felejtés értéke a virtuális korban) című kötet szerzője írja, hogy évezredekig az emlékezés kötség- és időigényes volt, a felejtés pedig az emberi lét természetes része. A digitális korban ez pont fordítva van: az olcsó számítógépes tárhelynek, a nagy teljesítményű processzoroknak és a mindenütt elérhető internethozzáférésnek köszönhetően az emlékek bármikor elérhetőek lettek. Gondoljunk arra, hogy hajlamosak vagyunk megtartani az évek alatt felhalmozódott e-maileket és több ezer digitélis képet a merevlemezünkön, nem azért, mert édemesnek tartjuk erre, hanem mert ezek megtartása az alapértelmezett (default) mód. Ténylegesen sokkal több időre és energiára van szükség az adatok törlésére, mint azok megtartására. Pedig a felejtés értékes…” —azon gondolkodtam el, hogy ezek szerint ma már az embernek a halálos ágyán nemcsak a való élet dolgait kell elrendeznie, hanem időt kellene töltenie a delete gombbal és rendezni az online-offlint életét, file-tömegeit is.

Tari Annamária külön fejezetet szentel az oktatásnak, ami nagyon hasznos a tanárok számára. Szívből ajánlom minden tanár közeli és távoli ismerősömnek. Ebben a fejezetben érinti az egészségügyi képzés kérdését is:

“Ma az interneten elérhető tartalmak használatakor hasonló a helyzet, a rövidített anyag nem biztosítja, hogy a megértés folyamata illeszkedik a már megtanultak rendszeréhez, vagyis erősen kérdéses, mennyire lesz ebből  használható, elmélyült tudás. A tanulási folyamat egyik lényege éppen az lenne, hogy az információkat minél tágabb kontextusba tudja helyezni valaki, nem pedig az ellenkezője. A rövid tartalom és az összefüggések láncolata olyan masszává állhat össze, amely viszont már egyáltalán nem vonzó. Általában igaz, hogy a nehéz tanulmányok elsajátításában mindig sokat segített az ajánlott irodalom, egy-egy példa, vagy olyan asszociatív információ, ami oldja és érthetőbbé, valamint felidézhetőbbé teszi a lényeget. Nem véletlenül tanulnak az egészségügyi szakmákban nehéz tárgyakat úgy, hogy egy idő után a tanultakhoz az élő beteg tüneteit is társítják, hiszen akkor áll össze teljessé a kép, vagyis válik a megtanult ismeret használható tudássá, ami bármikor előhívható, akár a beteg nevét felidézve.
Ennek az asszociatív tanulásnak komoly szerepe van. A Z generáció nyilván a fokozott médiahasználat következtében nagyon sok olyan tartalommal is találkozik, amit aztán még nincs mihez illeszteni…” 

A könyv nagyon jó, ajánlom mindenkinek. A saját példányom is kölcsönadom szívesen, de már alakul a várólista, úgyhogy sorba kell állni érte.

Utóirat: Mi a bejegyzés címében az “alfa”? Nos, az írónő szerint a Z generáció után az alfa következik majd, ők  az elmúlt pár évben születettek. Mivel kell majd nekik szembenézni? Meglátjuk.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/27 hüvelyk Emberek, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Tanulságos történetet olvastam

A legnagyobb bűnös (ismeretlen szerző)

Minden gyermekóra (értsd: gyermek-bibliaóra) után kaptak a gyerekek egy cédulát, amin mindig volt valamilyen házi feladat. Marcsi utánanézett a Bibliájában, és általában rögtön meg tudta válaszolni az összes kérdést. Hamar megtalálta Jézus tizenkét tanítványának nevét, a legöregebb emberek életkorát, és megállapította, hány ember menekült meg a bárkában (Noé bárkájában).

Ez alkalommal így szólt a feladat: “Írd le a legnagyobb bűnös nevét, akit ismersz!” Újra meg újra elolvasta a különös kérdést. Vajon hol találhatná meg a feleletet? Iskolába menet látott egy részeg embert. Ez a férfi biztosan nagy bűnös volt, de nem tudta a nevét. Az iskolatársairól is tudta Marcsi, hogy elkövettek egy-egy tiltott dolgot. De ki volt a legnagyobb bűnös? Vagy talán a Bibliában kell keresni a választ? Az előző héten Marcsi édesapja egy férfiról olvasott a Bibliában, aki a legnagyobb bűnösnek nevezte magát.

– Apa! – kiáltotta Marcsi már elég türelmetlenül, mivel végre le akarta zárni ezt a dolgot. Hol van az a történet, amit a múlt héten olvastál nekünk? A következő gyerekórára szükségem van a legnagyobb bűnös nevére, akit ismerek.

Édesapja barátságosan magyarázta:

– Nos, a Timóteushoz írt első levél első fejezetében olvashatod, hogy Pál így nevezte magát. – De – fűzte hozzá elgondolkodva egy kis szünet után – gondolod, hogy tényleg jól értetted a kérdést? Olvasd csak el gondosan még egyszer!

Marcsi most már tényleg nagyon izgatott lett. Végül is már hosszú ideje gondolkozott a kérdésen. Kelletlenül engedelmeskedett édesapjának. “Írd le a legnagyobb bűnös nevét, akit ismersz!” – volt olvasható a kis cédulán.

Végül a szívében támadt csendes hangra hallgatott, és egy pillantást vetve édesapjára, határozottan a saját nevét írta a cédulára. Marcsi édesapja örült, hiszen a kislánya megértette, hogy ő maga ez a bűnös. Lefekvéskor ezt suttogta Marcsi fülébe:

– Az Úr Jézus szereti a bűnösöket, Marcsi. Kérd az Ő bocsánatát!

János apostol első levele 1. rész, 9. verse: “Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Isten; megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.”

Forrás: Útmutató gyermekeknek az örök élethez (Evangéliumi Kiadó)

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2012/02/25 hüvelyk Emberek

 

Címkék: , , , , , ,

Amit minden egrinek el kell olvasnia…

Egri csillagok (mai kiadás)

Van néhány ilyen könyv. Természetesen az Egri csillagok a nambör van. Akár többször is el lehet olvasni. Vagy inkább úgy fogalmaznék: ha lehet, akkor többször is olvassuk el! Ravasz figura volt ez a Gárdonyi, nagyon tudott írni (még titkosírással is). De nemcsak író, hanem történész, sőt természettudós is volt egyben (ahogy arról beszámoltam korábban, a Mai csodák… c. bejegyzésekben).

Most viszont egy másik könyvet szeretnék ajánlani. Eredetileg egy interaktív film készült a történetről. Azt nem láttam még, talán arra is sor kerül, de a könyvet megvettem.

A regény fordulatos, izgalmas. A helyszínek pedig ismerősek. Jó olvasni Egerről úgy, hogy az olvasás közben a valós képek kerülnek elénk. S bár nem más a Jumurdzsák gyűrűje, mint egy történelmi sci-fi, közben mégis elbűvölő az eseményekkel és a helyszínekkel.

alexandra.hu

Elsőre fenntartásokkal fogadtam a megjelenését, mégis levett a lábamról. Annak idején azt gondoltam, hogy az Egri csillagok népszerűségét kihasználva szeretnének valami “gagyit” ránklőcsölni. Sok híres művel eljátszották már ugyanezt.

Ez a könyv azonban jól mutatja, hogy az írója jól utánanézett mindennek. A helyszinek hű leírása, a Gárdonyi Géza életéből vett részletek és a könyv kifogástalan helyesírása, szedése első osztályú. Összesen találtam benne vagy két-három elgépelést és egyetlen helyen csuklott meg az író, amikor a főszereplő egy mondat erejéig magázza Juli édesapját, holott már tegeződő viszonyban voltak. De ez csak apróság.

Ajánlom mindenkinek, egrieknek és nem egrieknek egyaránt. Aranyos történet. Gyorsan olvasható, nem kell seprűnyéllel lenyomni az olvasó torkán.

Egrieknek kötelezővé tenném még Mikszáth Különös házasság c. regényét (a Magyar Elektronikus Könyvtárból letölthető – itt), meg néhány egyéb helyi írást, de ezekről majd egyszer, egy későbbi bejegyzésben beszámolok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/22 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , ,

Ki volt Mister Gilderson?

Nem tudom. Soha nem találkoztam vele, de szerintem még Jim Dryden (emlegettem itt) sem, akitől az 1890-es kiadású Bibliát kaptam, a Gilderson poszesszori bejegyzéssel.

Mi az amit mégis tudok Mr. D. J. Gildersonról?

A bejegyzés alapján Hoveban lakott (itt: 21 Park View Rd Brighton and Hove, Hove, The City of Brighton and Hove BN3 7BF, Egyesült Királyság), ez a cím szerepel a Bibliájában.

Mi az ami még kiderül róla?

Mr. Gilderson Bibliája

Nagyon apró betűvel tudott írni, és ezekkel a csöpp betűkkel teleírta a Bibliája margóját. A sok-sok bejegyzésből látható, hogy tudta, ismerte, amit olvas. Feltételezem, a keresztény gyülekezetükben igehirdető is lehetett, mert vázlatszerű, igazi bibliatanulmányozó jegyzetek ezek. Szerencsére olyan kiadást vásárolt, aminek éppen emiatt nagyon széles a margója, volt hova írni. Tudta jól a kiadó, hogy van igény arra, hogy akik szeretnék jobban megismerni a Szentírást, azok jegyzetelhessenek a biblia-versek mellé.

Kiadás: The Holy BIible containing the Old and New Testaments, according to the Authorised Version – tehát a King James -: being The English Version of “Bagster’s Polyglot Bible” with references, maps, and a number of valuable aids to the study of the Bible – The London Bible Warehouse. A kulcskifejezés: “study of the Bible”. Igen, Mr. Gilderson nemcsak egyszerűen olvasta, hanem kutatta, tanulmányozta is.

Azért került ismét a kezembe a könyv, mert az elmúlt vasárnap a gyülekezetünkben (Egri Belvárosi Gyülekezet) Ézsaiás könyve 53. fejezetéből olvastunk. Kíváncsi voltam, hogy Mr. Gilderson foglalkozott-e a fejezettel? A válasz kiderül a Bibliája bejegyzéseiből.

Nem is kommentálom, nagyfelbontásban megtekinthető a képre kattintva (hogy kézírása betűinek méretét érzékeltessem, a scannerre tettem egy 5 forintos érmét):

Igazi bibliatanulmányozást folytatott - számítógép nélkül!

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2012/02/18 hüvelyk Biblia, Emberek, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Lenyomtam a torkomon…

…pár könyvet.

Minden ember életében előfordul, hogy el kell olvasnia egy könyvet azért, mert muszáj. Sőt, ha az iskolai kötelező olvasmányokra gondolok, akkor nem is egyet, hanem sokat. Kicsit így voltam most is. Néhány könyvet újra elő kellett vennem egy tervezett előadás miatt. De ezekről később.

izgalmas könyv

Karácsonyra az egyik rokonomtól éppen a témához kapcsolódó regényt kaptam. Nem sejthette, hogy foglalkoztat a téma, de bejött. Eleinte kerülgettem is, mint macska a forró kását, aztán mégis kézbevettem.

A téma az egyesített tér-idő elmélet és az azt leíró egyenlet, ami még nem létezik. Régi álma a fizikusoknak, hogy Einstein relativitáselméletét és a kvantummechanika törvényeit leíró törvényeket egyetlen elméletben, egyetlen egyenletben egyesítsék. A könyv azt a fikciót vetíti elénk, hogy Einstein mégiscsak megtalálta a megoldást, de elrejtette, mert az eredmények egy nagy hatékonyságú pusztító fegyver elkészítését segítenék, ami katasztrofális lenne. Az FBI és az orosz terrorista harca, a titkot feltáró tudósok és főszereplő között nagyon izgalmassá teszi az egészet. Kár, hogy a könyvben elég sok az elgépelés (még egyszer valaki végigfuthatta volna, mielőtt megjelenik) és néhol izzadságszagúak a fordulatok. Ezeket nyilván azért tette bele az író, hogy végig izgalmas legyen. Nincs is benne üresjárat, végig fenntartja az olvasó figyelmét. Természetesen magával a tudományos kérdésekkel nem foglalkozik, ezért csak azt hozza lázba a könyv igazán, akinek valami homály legalább dereng a kérdésről. Magam is így vagyok vele, mert roppant távol vagyok attól, hogy az elméleti fizika bonyolult kérdéseiből igazából átlássak akár néhányat is, de van olyan, amit ismerek. Ez elég a könyvhöz.

A könyv írója Mark Alpert, a könyv címe: A végső elmélet (kapható pl. itt), és a Gabo adta ki.

Az olvasáskor volt bennem egy kis nosztalgia. Annak idején, a középiskola vége felé Czuczor László barátommal és osztálytársammal sokat agyaltunk ezeken a kérdéseken. A többi osztálytársunkat bosszantottuk, hogy állandóan a tér-idő görbületről és hasonszőrű dolgokról beszélgettünk. Tényleg érdekelt az elméleti fizika, de aztán szétváltak az útjaink, ő környezetvédelmi mérnök lett, én meg a gyógyításra adtam a fejemet.

(A témával már foglalkoztam egy bejegyzésben: Időkép – időgép, és fogok is egy későbbiben, ahol a többi “torkon lenyomott” könyvről számolok be.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/17 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Orvos az országúton 4.

Rembrandt: Tulp doktor anatómiája

Arthur Hertzler jól átlátta az orvosegyetemi képzés buktatóit és visszásságait is. Száz évvel ezelőtti helyzetet mutat be, de néha úgy tűnik, mintha ma élne.

“Az előadásokat ampfiteátrum-szerű termekben tartották. A padsorok felkörben s mintegy negyvenöt fokos szögben emelkedve helyezkedtek el egymás mögött. Így azután unalmas órák alatt az úgynevezett “adogató-játék”-kal szórakoztunk. Ennek a technikája a következő volt: kiválasztottunk egy áldozatot az alsó padokban, annak azután két háta mögötti kolléga gyorsan a hóna alá nyúlt, kiemelte a padból és felhúzta magához; a felettük lévő padban ülő másik két diák menten átvette a terhet és ez így ment tovább, míg szerencsétlen flótás egyszerre csak az amfiteátrum legfelső sorában, leghátul találta magát, persze kissé ütődötten a “strapától” … A tanév vége felé már olyan gyakorlatunk volt az adogatásban, hogy a tanár csak egy pillanatra fordult el s az alsó padban ülő, áhítatosan figyelő stréber máris fenn csücsült a kakasülőn.
Tantárgyaink száma sokkal kisebb volt, mint ma. Akkoriban (1800-as évek legvége) összesen tizenhat előadó működött a Northwesternen (Northwestern University, School of Medicine), ma pedig négyszáz (1940-ben). Úgy látom, egyes tanszakok oszlás útján szaporodnak. Az én időmbena sebészt egyszerűen sebésznek hívták, ma már külön tanára van a fülsebészetnek, szájsebészetnek, agysebészetnek, szemészeti sebészetnek, orr- és gégesebészetnek, plasztikai sebészetnek, hogy csak a szegény páciens fejét összeszabdaló specialistákat sorolja fel… Lassanként a fáktól nem látni az erdőt, a testrészektől a szervezetet – és a specialistáktól az orvost… Nem sok ez a jóból? S mennyi fölösleges, úgynevezett “kulturális tárggyal” tömik meg a mai orvostanhallgató fejét! Van már tanszéke az orvosi közrendészetnek, az orvosi jognak, az orvosi szociológiának s ha ez így megy tovább, akkor nemsokára orvosi gyors- és gépírást, meg orvosi tálcakendő horgolást is fognak tanítani – doktorkisasszonyaink legnagyobb örömére…”

Ezzel a bejegyzéssel zárom beszámolóimat Arthur Hertzler könyvéről, aminek címe: Orvos az országúton (The Horse and Buggy Doctor). Igazi élmény az egész könyvet végigolvasni, ezért ajánlom mindenkinek. Antikváriumokban még kapható magyarul. Angol nyelven újabb kiadásokat is megért.

Korábbi bejegyzések:
Orvos az országúton 1.
Orvos az országúton 2.
Orvos az országúton 3.

 

Címkék: , , , , , , ,