...hasonlóan Mr. Gildersonhoz, akiről néhány bejegyzéssel korábban írtam (Ki volt Mr. Gilderson?). De Mr. Thompson (teljes nevén Frank C. Thompson 1858-1940) jegyzetei nyomtatásban is megjelentek. Akkora sikere volt, hogy az első megjelenés óta (1908 - több mint száz éve) több százezer példányban adták el és használják azokat a bibliákat, amelyek margójára eleve oda nyomtatják a Szentírás … Bővebben: Thompson is kihasználta a margót
Hónap: 2012 február
X, Y, Z és alfa
A bejegyzésnek azt a címet is adhattam volna, hogy Tari Annamária ismét belecsap a lecsóba. Gondolatai elgondolkodtatnak, felkavarnak. Éleslátású és széleslátókörű pszichológus, aki a legkülönfélébb mindennapi cselekvéseink vagy éppen az internet működése mögött is meglátja a lelki működéseinket. Korábban ajánlottam már az Y generáció című könyvét, melyben a mai huszonévesek gondolkodásáról, nehézségeiről ír. Ami pedig … Bővebben: X, Y, Z és alfa
Tanulságos történetet olvastam
A legnagyobb bűnös (ismeretlen szerző) Minden gyermekóra (értsd: gyermek-bibliaóra) után kaptak a gyerekek egy cédulát, amin mindig volt valamilyen házi feladat. Marcsi utánanézett a Bibliájában, és általában rögtön meg tudta válaszolni az összes kérdést. Hamar megtalálta Jézus tizenkét tanítványának nevét, a legöregebb emberek életkorát, és megállapította, hány ember menekült meg a bárkában (Noé bárkájában). Ez … Bővebben: Tanulságos történetet olvastam
Amit minden egrinek el kell olvasnia…
Van néhány ilyen könyv. Természetesen az Egri csillagok a nambör van. Akár többször is el lehet olvasni. Vagy inkább úgy fogalmaznék: ha lehet, akkor többször is olvassuk el! Ravasz figura volt ez a Gárdonyi, nagyon tudott írni (még titkosírással is). De nemcsak író, hanem történész, sőt természettudós is volt egyben (ahogy arról beszámoltam korábban, a Mai … Bővebben: Amit minden egrinek el kell olvasnia…
Ki volt Mister Gilderson?
Nem tudom. Soha nem találkoztam vele, de szerintem még Jim Dryden (emlegettem itt) sem, akitől az 1890-es kiadású Bibliát kaptam, a Gilderson poszesszori bejegyzéssel. Mi az amit mégis tudok Mr. D. J. Gildersonról? A bejegyzés alapján Hoveban lakott (itt: 21 Park View Rd Brighton and Hove, Hove, The City of Brighton and Hove BN3 7BF, … Bővebben: Ki volt Mister Gilderson?
Lenyomtam a torkomon…
...pár könyvet. Minden ember életében előfordul, hogy el kell olvasnia egy könyvet azért, mert muszáj. Sőt, ha az iskolai kötelező olvasmányokra gondolok, akkor nem is egyet, hanem sokat. Kicsit így voltam most is. Néhány könyvet újra elő kellett vennem egy tervezett előadás miatt. De ezekről később. Karácsonyra az egyik rokonomtól éppen a témához kapcsolódó regényt … Bővebben: Lenyomtam a torkomon…
Orvos az országúton 4.
Arthur Hertzler jól átlátta az orvosegyetemi képzés buktatóit és visszásságait is. Száz évvel ezelőtti helyzetet mutat be, de néha úgy tűnik, mintha ma élne. "Az előadásokat ampfiteátrum-szerű termekben tartották. A padsorok felkörben s mintegy negyvenöt fokos szögben emelkedve helyezkedtek el egymás mögött. Így azután unalmas órák alatt az úgynevezett "adogató-játék"-kal szórakoztunk. Ennek a technikája a … Bővebben: Orvos az országúton 4.
Orvos az országúton 3.
Arthur Hertzlerből, a falusi orvoskodás után egyetemi professzor lett. Kansas állam híres orvosa. A hírnévért meg kellett dolgoznia, keményen dolgozott, mint körorvos. Könyve, az Orvos az országúton, jól bemutatja szemléletét. De hogyan lett belőle orvos? A választ saját maga adja meg könyvében: "Nehéz elképzelni, milyen különös helyzetben találta magát ötven évvel ezelőtt (az 1800-as … Bővebben: Orvos az országúton 3.
Kéz – kezi (käsi)
Sokan esküsznek a finn-magyar nyelvrokonságra. Biztosan úgy van. De az is igaz, hogy beszélgetni nem tudunk. Sőt, még azt a pár hasonló szót sem vesszük észre a hétköznapi beszédjükben. Gyakorlatilag a rokonság jelentősége elenyészett. De a kéz - käsi kapcsolat és az előző bejegyzés (Orvos az országúton 2.) sebgennyedései eszembe juttatták, hogy nem csak az … Bővebben: Kéz – kezi (käsi)
Orvos az országúton 2.
"Falusi körzetekben még a legegyszerűbb sérüléseknél sem végeztek műtétet. Jó oka volt ennek, hiszen abban az időben minden seb elgenyedt, s így a beteg is jobban járt, ha a természetre bízták sebe gyógyulását. Minden seb elgenyedt, mondom, s ez nem túlzás, sőt, mai szemmel nézve igen érthető. Hiszen az akkori sebészek közt az volt a … Bővebben: Orvos az országúton 2.