RSS

Lenyomtam a torkomon…

17 feb

…pár könyvet.

Minden ember életében előfordul, hogy el kell olvasnia egy könyvet azért, mert muszáj. Sőt, ha az iskolai kötelező olvasmányokra gondolok, akkor nem is egyet, hanem sokat. Kicsit így voltam most is. Néhány könyvet újra elő kellett vennem egy tervezett előadás miatt. De ezekről később.

izgalmas könyv

Karácsonyra az egyik rokonomtól éppen a témához kapcsolódó regényt kaptam. Nem sejthette, hogy foglalkoztat a téma, de bejött. Eleinte kerülgettem is, mint macska a forró kását, aztán mégis kézbevettem.

A téma az egyesített tér-idő elmélet és az azt leíró egyenlet, ami még nem létezik. Régi álma a fizikusoknak, hogy Einstein relativitáselméletét és a kvantummechanika törvényeit leíró törvényeket egyetlen elméletben, egyetlen egyenletben egyesítsék. A könyv azt a fikciót vetíti elénk, hogy Einstein mégiscsak megtalálta a megoldást, de elrejtette, mert az eredmények egy nagy hatékonyságú pusztító fegyver elkészítését segítenék, ami katasztrofális lenne. Az FBI és az orosz terrorista harca, a titkot feltáró tudósok és főszereplő között nagyon izgalmassá teszi az egészet. Kár, hogy a könyvben elég sok az elgépelés (még egyszer valaki végigfuthatta volna, mielőtt megjelenik) és néhol izzadságszagúak a fordulatok. Ezeket nyilván azért tette bele az író, hogy végig izgalmas legyen. Nincs is benne üresjárat, végig fenntartja az olvasó figyelmét. Természetesen magával a tudományos kérdésekkel nem foglalkozik, ezért csak azt hozza lázba a könyv igazán, akinek valami homály legalább dereng a kérdésről. Magam is így vagyok vele, mert roppant távol vagyok attól, hogy az elméleti fizika bonyolult kérdéseiből igazából átlássak akár néhányat is, de van olyan, amit ismerek. Ez elég a könyvhöz.

A könyv írója Mark Alpert, a könyv címe: A végső elmélet (kapható pl. itt), és a Gabo adta ki.

Az olvasáskor volt bennem egy kis nosztalgia. Annak idején, a középiskola vége felé Czuczor László barátommal és osztálytársammal sokat agyaltunk ezeken a kérdéseken. A többi osztálytársunkat bosszantottuk, hogy állandóan a tér-idő görbületről és hasonszőrű dolgokról beszélgettünk. Tényleg érdekelt az elméleti fizika, de aztán szétváltak az útjaink, ő környezetvédelmi mérnök lett, én meg a gyógyításra adtam a fejemet.

(A témával már foglalkoztam egy bejegyzésben: Időkép – időgép, és fogok is egy későbbiben, ahol a többi “torkon lenyomott” könyvről számolok be.)

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/17 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: