Ez a fránya fluenzia ojtás már csak ilyen. Minden évben újra kell oltani vele az embereket. Így az infektológusnak a saját családját is össze-vissza kell szurkálnia. Kipakolunk a kredencre, aztán jön a sorbanállás. Mindenki visítozott: asszony, meg a gyerekek is. A legkisebb meg csak nézett, miféle processzus folyik itt a konyhában. Oda is szóltam: kérsz egyet te is? Hátrált is kifelé ijedten. “Neeem téjet!” – hangzott a bátor válasz.
Miért most? Mert november végén nem volt rá időm (lementem a térképről). De most pótoltuk. Még nem késő, hiszen január végén jön az influenza (fluenzia) járvány. Ha jön, megjósolni nem lehet, de megvan rá az esély.
Amikor feltöröm a Fluval AB ampullát, akkor mindig nosztalgiázom, bár csak pár éve éltük át a pánikot, a média vihart, meg a haláleseteket is. Micsoda idők voltak: 2009. Pontosan emlékszem arra a májusi napra, amikor a brazil fiatalember New Yorkból Magyarországra jött és beteg lett. Ő volt az első itt észlelt eset és éppen itt, éppen a HospInvest egri kórházában fordult meg. Ez volt a raritások raritása. Ma már történelem.
Miként történelem a képen látható vakcina is, a Fluval P, a pandémiás törzset tartalmazó védőoltás. Magyar termék.
Akkor, 2009-ben is volt nagy sivalkodás, de nem itthon a konyhában, hanem az egész országban, különösképpen pedig a médiában. De sokáig rágták a csontot!
A hétköznapok fogságában 