RSS

H1N1 címkéhez tartozó bejegyzések

Nem várta meg a századik évfordulót…

Már régen nem ünnepeljük a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját. Jól emlékszem, hogy élveztük annak idején az 1980-as években a márciust, nemcsak a 15-i szünet, hanem a március 21. programok miatt is. Nem kellett tanulni! Ha jól számolom, akkor idén volt a 95. évforduló (1919. március 21. az eredeti dátum). Sajnos az idei március 21-e is bevonul valamilyen szinten a történelembe, legalábbis a járványok történelmébe. Hiszen idén is kitört valami, nem várva meg a magyar munkásmozgalmi történelem híres vagy éppen hírhedt nagy napjának 100. évfordulóját, 2014. március 21-én Guinea Egészségügyi Minisztériuma jelentette az ebola járvány kitörését.

Bár jelenleg magam és családom Afrikában tartózkodom (Zambia), majdnem olyan messze vagyunk az ebolás góctól, mint Magyarország (kb. 4500km), mégis talán könnyebben szembejön itt ennek a vírusnak a lehetősége. Ennek az oka az, hogy az egyik szomszédos országban is kitört egy ebola járvány, aminek nincs összefüggése a nyugat-afrikai esetekkel. A Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC – Democratic Republic of Congo) felkészültebben várták az eseteket. Nem véletlenül, hiszen 1976-ban éppen Zaire (ma DRC) területén írták le először a betegséget és fedezték fel a vírust. A július 26-án kitört járvány pedig már a 7. ebben az országban. Ezek közül az egyik – évekkel ezelőtt – az ország déli részében jelentkezett, ami ide (Zambia észak-nyugati csücskéhez) mindössze kétszáz kilométer.

Ezért aztán a Zambiai egészségügyi kormányzat is készül. Másfél hónappal ezelőtt Lusakában vette elő a témát egy professzor, amikor elmondta, hogy 5 különböző teszt áll rendelkezésre ott, a fővárosban. Néhány nappal ezelőtt pedig a telefonszámmal regisztrált orvosok kaptak a minisztériumból sms-t, hogy ha lázas, véres hasmenéses eset hátterében felmerül az ebola, akkor azonnal jelenteni kell. Itt, Kalene Hillben is előkerült a kérdés, mi van, ha Jimbe (határátkelőhely) felől megjelenne egy beteg? Fejvesztve menekülne mindenki, vagy a hivatásunknak megfelelően folytatnánk-e a munkát? Persze a kérdés nem ilyen éles, hiszen a kongói góc is több mint 1000 km ide, ami Afrikában, szárazföldön óriási távolság. Ennél most Dallasban is könnyebb elkapni az ebolát, mint itt, Afrika szívében.

A CDC, vagyis az USA népegészségügyi-járványügyi hivatalának honlapján jól követik az eseményeket

A CDC (Center for Disease Control and Prevention), vagyis az USA népegészségügyi-járványügyi hivatalának honlapján jól követik az eseményeket

Még augusztusban azt mondták a szakemberek, hogy az ebola kórházi, vagyis nosocomialis terjedésének esélye minimális az USA kórházaiban (cikk olvasható itt), vagyis “The risk for nosocomial transmission is also low because of high infection control standards in US hospitals.” Ennek ellenére a szeptember 28-án megbetegedett, aztán október 8-án elhunyt ebolás beteg környezetében úgy tűnik, már a második egészségügyi dolgozó kapta el a megbetegedést (Index cikk itt). Be kell vallanunk, ennek az oka mondjuk tényleg nem az USA szigorú szabályainak be nem tartásában keresendő, hanem egyszerűen benézték az esetet akkor, szeptember 26-án. Hiszen amikor az a bizonyos beteg először ment kórházba a láz miatt, akkor szépen hazaküldték és csak 28-án vették komolyan a panaszait, az utazási anamnézisét és különítették el, vagyis két nappal később. Általában egyébként ez okozza a bajt a fejlett egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban: bár a szabályok jók, ha az ember nem gondol egy betegségre az első ellátás szintjén, akkor hiába a szabályok. Emlékezetes számomra, annak idején, amikor a brazil fiatalember jelentkezett az egri kórházban… ő lett az első igazolt H1N1 Magyarországon 2009. májusának végén. Ott sem sokon múlott a dolog, gyakorlatilag a sürgősségin (SBO) dolgozó kiváló kollégában merült fel a lehetőség és indultak el a vizsgálatok. Ezért jó, ha a sürgősségi osztályokon dolgozó szakemberek széleskörű ismeretekkel bírnak.

Visszatérve a fekete kontinensre: Afrika már csak ilyen ország. Számtalan fertőző betegség olvasztótégelye. Hiszen a nyugat-nílusi vírus (WNV – West Nile Virus 1999-2000 tájékán került New Yorkba) is erről a kontinensről került át: sosem felejtem el a továbbképzést Ausztriában, 2002-ben, amin az amerikai professzor elmesélte, hogyan döbbentek rá, hogy mitől szaporodnak az agyvelőgyulladásos esetek (azóta persze Magyarországon is rendszeresen előfordul). Vagy éppen újabban a Chikungunya vírus okozza emberek halálát, szintén az Egyesült Államokban, vagyis távol Afrikától. Nem véletlenül adta a Medscape c. orvosi online szaklap az “Out of Africa, at Our Front Door” (Afrikán kívül, a bejárati ajtónk előtt) címet a késő nyári-őszi szezonban jelentkező vírusfertőzésről szóló cikkének. A vírus először Dél- és Közép-Amerikába került át és onnan hurcolják be az USA-ba. Így aztán az utazóknál láz esetén a malária és a dengue (ejtsd: dengi) mellett most már ennek is fel kell merülnie. Aki pedig Nyugat-Afrikában jár, annál az ebola is kérdéses. Nem véletlenül vezetik be először a Heathrown (London) a szűrést, majd kiterjesztek valószínűleg a Gatwickre is. Egyébként a Lusakai reptéren szeptember elején is hőkamerával nézték a Zambiába belépő utasok testhőmérsékletét… nem akadtunk fel a szűrőn.

A misszionáriusok egyébként, akikről korábban megemlékeztem (Igen, ez az a bizonyos vírus), mindketten meggyógyultak, de sajnos a spanyolok elhunytak és legutóbb Lipcsében az 56 éves ENSZ alkalmazott életét sem sikerült megmenteni. Ennek oka, hogy bár korszerű intenzív ellátással csökkenthető a halálozási arány, de sok múlik azon, időben kap-e kezelést a beteg és alapvetően milyen állapotban van. Gyógyszer sajnos van is, meg nincs is. Mert létezik ugyan nukleozid-analóg, ami egy bizonyos enzimet (S-adenozilhomocisztein hidroláz) gátolva hatékony, de jó lenne 2-3 napon belül megkapnia a betegnek, hogy hasson, meg talán az interferon-béta, hyperimmunglobulin, monoklonális antitest hatékony és még egy-két egyéb gyógyszer kipróbálás alatt van, de ezek nem olyanok, hogy az ember bekapja mint az aszpirint és aztán “kiizzad az éjszaka” és meggyógyul. Az ebola ebben az esetben nem az a bizonyos vírus… mint a nátha.

Nyilván, sokat fog dobni a járvány elleni küzdelemben, ha jól működő vakcina lesz a szakemberek kezében. Az események ekörül is felgyorsultak, hiszen tesztelik az USA-ban, Nagy Britanniában, Gambiában, Maliban és talán Nigériában is (cikk az oltással kapcsolatban). De nem csak a kutatókon és a hatóságokon fog múlni a dolog, hanem azon is, hogy mennyire sikerül meggyőzni az embereket ott, Nyugat-Afrikában az alkalmazásáról. Valószínűsítem, hogy ennél a vírus gyorsabb lesz, így az esetek még jó darabig szaporodni fognak.

Reklámok
 
3 hozzászólás

Szerző: be 2014/10/16 hüvelyk Afrika, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Volt nagy sivalkodás

Fluval P, Fluval AB - saját fotó

Ez a fránya fluenzia ojtás már csak ilyen. Minden évben újra kell oltani vele az embereket. Így az infektológusnak a saját családját is össze-vissza kell szurkálnia. Kipakolunk a kredencre, aztán jön a sorbanállás. Mindenki visítozott: asszony, meg a gyerekek is. A legkisebb meg csak nézett, miféle processzus folyik itt a konyhában. Oda is szóltam: kérsz egyet te is? Hátrált is kifelé ijedten. “Neeem téjet!” – hangzott a bátor válasz.

Miért most? Mert november végén nem volt rá időm (lementem a térképről). De most pótoltuk. Még nem késő, hiszen január végén jön az influenza (fluenzia) járvány. Ha jön, megjósolni nem lehet, de megvan rá az esély.

Amikor feltöröm a Fluval AB ampullát, akkor mindig nosztalgiázom, bár csak pár éve éltük át a pánikot, a média vihart, meg a haláleseteket is. Micsoda idők voltak: 2009. Pontosan emlékszem arra a májusi napra, amikor a brazil fiatalember New Yorkból Magyarországra jött és beteg lett. Ő volt az első itt észlelt eset és éppen itt, éppen a HospInvest egri kórházában fordult meg. Ez volt a raritások raritása. Ma már történelem.

Miként történelem a képen látható vakcina is, a Fluval P, a pandémiás törzset tartalmazó védőoltás. Magyar termék.

Akkor, 2009-ben is volt nagy sivalkodás, de nem itthon a konyhában, hanem az egész országban, különösképpen pedig a médiában. De sokáig rágták a csontot!

 
 

Címkék: , , , , , , , , ,

Ojtás

Nem sajtóhiba! Régen az oltást ojtásnak nevezték. A régi orvosi könyvekben is ez szerepel. Szinte már közhelynek számít, hogy: az első védőoltást Edward Jenner fedezte fel és alkalmazta, amikor a tehénhimlő vírusát emberekbe oltva, megvédte őket a variola verától, vagyis a fekete himlőtől. Az oltás is a vacca=tehén szó miatt kapta: vakcináció. (A fekete himlő az emberiség történelmében fontos szerepet játszott, írtam róla itt: A végzet katonái – Poxvirus…)

Mint infektológus, a védőoltásokkal hivatalból szükséges foglalkoznom. Most mégis megmosolyogtak, hogy “a hóhért akasztják”. Úgy gondoltam ugyanis, hogy ha már lúd, legyen kövér, illetve inkább egyszer fájjon a sok szuri, mint apránként. Esedékes volt már néhány védőoltás felvétele, hát inkább egyszerre beadattam Nagy Róbert orvoskollégámmal.

Minden felnőtt számára esedékes lenne a tetanusz elleni tízévenkénti védőoltás. Ha ezt mindenki szépen felvenné, akkor a traumatológiákon sebellátáskor nem kellene osztogatni a “tetanuszt”. Annak ugyanis, akit 10 évente beoltanak ellene, annak nem szükséges az akut oltás, mert teljes védelemmel rendelkezik. Sőt, mivel van néhány olyan vakcina, amiben a diphtheria (torokgyík) és a pertussis (szamárköhögés) elleni komponens is van, érdemes ilyet választani (pl. Adacel). Miért? Azért, mert a szamárköhögés elleni gyermekkori védőoltás hatása felnőttkorban már jelentősen csökken és bizony felnőttben is tud hetekig tartó köhécselést okozni a pertussis baktériuma (Bordetella pertussis). Így aztán egyetlen szúrással három baktérium elleni védelem lesz erősebb az emberben.

A másik szuri a typhus (vagy magyarul hastífiusz) ellen véd. Ez a typhus nem keverendő össze a kiütéses tífusszal, amit teljesen más baktérium terjeszt és szóltam róla itt: A végzet katonái – 2! Szóval a hastífusz elleni védőoltást annak, aki fertőző osztályon dolgozik, öt évente fel kellene vennie, s bár ritkán látunk ilyen beteget, akkor is jó, ha az ember olyan vidékre utazik, ahol még előfordul a betegség. Magyarországon néhány hordozó talán még van, de a betegség szinte eltűnt, inkább a trópusokon meg Indiában jellemző. A typhus ellen két vakcinánk is van: Typherix és Typhim Vi. Hát az előbbivel szúrtak meg.

Ha pedig lúd, akkor legyen kövér – ahogy fentebb írtam -, ezért, mivel úgyis jön az influenza szezon, felvettem még az idei szezonális influenza elleni védőoltást, a Fluval AB-t. Az idén is három törzs darabjait tették bele: van egy H1N1 (hágyegyenegy almát!), aztán egy H3N2 – ezek “A” influenza törzsekből készült anyagok; és van egy influenza B törzsből készült összetevője is.

Az influenza elleni védőoltás felvételét minden kedves olvasónak ajánlom, s ha lejárt a 10 év, akkor egy diphtheria-tetanusz-pertussis sem árt! A typhus elleni nem olyan fontos.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/11/12 hüvelyk Kórház és a szakma, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,