RSS

járvány címkéhez tartozó bejegyzések

Nem várta meg a századik évfordulót…

Már régen nem ünnepeljük a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját. Jól emlékszem, hogy élveztük annak idején az 1980-as években a márciust, nemcsak a 15-i szünet, hanem a március 21. programok miatt is. Nem kellett tanulni! Ha jól számolom, akkor idén volt a 95. évforduló (1919. március 21. az eredeti dátum). Sajnos az idei március 21-e is bevonul valamilyen szinten a történelembe, legalábbis a járványok történelmébe. Hiszen idén is kitört valami, nem várva meg a magyar munkásmozgalmi történelem híres vagy éppen hírhedt nagy napjának 100. évfordulóját, 2014. március 21-én Guinea Egészségügyi Minisztériuma jelentette az ebola járvány kitörését.

Bár jelenleg magam és családom Afrikában tartózkodom (Zambia), majdnem olyan messze vagyunk az ebolás góctól, mint Magyarország (kb. 4500km), mégis talán könnyebben szembejön itt ennek a vírusnak a lehetősége. Ennek az oka az, hogy az egyik szomszédos országban is kitört egy ebola járvány, aminek nincs összefüggése a nyugat-afrikai esetekkel. A Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC – Democratic Republic of Congo) felkészültebben várták az eseteket. Nem véletlenül, hiszen 1976-ban éppen Zaire (ma DRC) területén írták le először a betegséget és fedezték fel a vírust. A július 26-án kitört járvány pedig már a 7. ebben az országban. Ezek közül az egyik – évekkel ezelőtt – az ország déli részében jelentkezett, ami ide (Zambia észak-nyugati csücskéhez) mindössze kétszáz kilométer.

Ezért aztán a Zambiai egészségügyi kormányzat is készül. Másfél hónappal ezelőtt Lusakában vette elő a témát egy professzor, amikor elmondta, hogy 5 különböző teszt áll rendelkezésre ott, a fővárosban. Néhány nappal ezelőtt pedig a telefonszámmal regisztrált orvosok kaptak a minisztériumból sms-t, hogy ha lázas, véres hasmenéses eset hátterében felmerül az ebola, akkor azonnal jelenteni kell. Itt, Kalene Hillben is előkerült a kérdés, mi van, ha Jimbe (határátkelőhely) felől megjelenne egy beteg? Fejvesztve menekülne mindenki, vagy a hivatásunknak megfelelően folytatnánk-e a munkát? Persze a kérdés nem ilyen éles, hiszen a kongói góc is több mint 1000 km ide, ami Afrikában, szárazföldön óriási távolság. Ennél most Dallasban is könnyebb elkapni az ebolát, mint itt, Afrika szívében.

A CDC, vagyis az USA népegészségügyi-járványügyi hivatalának honlapján jól követik az eseményeket

A CDC (Center for Disease Control and Prevention), vagyis az USA népegészségügyi-járványügyi hivatalának honlapján jól követik az eseményeket

Még augusztusban azt mondták a szakemberek, hogy az ebola kórházi, vagyis nosocomialis terjedésének esélye minimális az USA kórházaiban (cikk olvasható itt), vagyis “The risk for nosocomial transmission is also low because of high infection control standards in US hospitals.” Ennek ellenére a szeptember 28-án megbetegedett, aztán október 8-án elhunyt ebolás beteg környezetében úgy tűnik, már a második egészségügyi dolgozó kapta el a megbetegedést (Index cikk itt). Be kell vallanunk, ennek az oka mondjuk tényleg nem az USA szigorú szabályainak be nem tartásában keresendő, hanem egyszerűen benézték az esetet akkor, szeptember 26-án. Hiszen amikor az a bizonyos beteg először ment kórházba a láz miatt, akkor szépen hazaküldték és csak 28-án vették komolyan a panaszait, az utazási anamnézisét és különítették el, vagyis két nappal később. Általában egyébként ez okozza a bajt a fejlett egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban: bár a szabályok jók, ha az ember nem gondol egy betegségre az első ellátás szintjén, akkor hiába a szabályok. Emlékezetes számomra, annak idején, amikor a brazil fiatalember jelentkezett az egri kórházban… ő lett az első igazolt H1N1 Magyarországon 2009. májusának végén. Ott sem sokon múlott a dolog, gyakorlatilag a sürgősségin (SBO) dolgozó kiváló kollégában merült fel a lehetőség és indultak el a vizsgálatok. Ezért jó, ha a sürgősségi osztályokon dolgozó szakemberek széleskörű ismeretekkel bírnak.

Visszatérve a fekete kontinensre: Afrika már csak ilyen ország. Számtalan fertőző betegség olvasztótégelye. Hiszen a nyugat-nílusi vírus (WNV – West Nile Virus 1999-2000 tájékán került New Yorkba) is erről a kontinensről került át: sosem felejtem el a továbbképzést Ausztriában, 2002-ben, amin az amerikai professzor elmesélte, hogyan döbbentek rá, hogy mitől szaporodnak az agyvelőgyulladásos esetek (azóta persze Magyarországon is rendszeresen előfordul). Vagy éppen újabban a Chikungunya vírus okozza emberek halálát, szintén az Egyesült Államokban, vagyis távol Afrikától. Nem véletlenül adta a Medscape c. orvosi online szaklap az “Out of Africa, at Our Front Door” (Afrikán kívül, a bejárati ajtónk előtt) címet a késő nyári-őszi szezonban jelentkező vírusfertőzésről szóló cikkének. A vírus először Dél- és Közép-Amerikába került át és onnan hurcolják be az USA-ba. Így aztán az utazóknál láz esetén a malária és a dengue (ejtsd: dengi) mellett most már ennek is fel kell merülnie. Aki pedig Nyugat-Afrikában jár, annál az ebola is kérdéses. Nem véletlenül vezetik be először a Heathrown (London) a szűrést, majd kiterjesztek valószínűleg a Gatwickre is. Egyébként a Lusakai reptéren szeptember elején is hőkamerával nézték a Zambiába belépő utasok testhőmérsékletét… nem akadtunk fel a szűrőn.

A misszionáriusok egyébként, akikről korábban megemlékeztem (Igen, ez az a bizonyos vírus), mindketten meggyógyultak, de sajnos a spanyolok elhunytak és legutóbb Lipcsében az 56 éves ENSZ alkalmazott életét sem sikerült megmenteni. Ennek oka, hogy bár korszerű intenzív ellátással csökkenthető a halálozási arány, de sok múlik azon, időben kap-e kezelést a beteg és alapvetően milyen állapotban van. Gyógyszer sajnos van is, meg nincs is. Mert létezik ugyan nukleozid-analóg, ami egy bizonyos enzimet (S-adenozilhomocisztein hidroláz) gátolva hatékony, de jó lenne 2-3 napon belül megkapnia a betegnek, hogy hasson, meg talán az interferon-béta, hyperimmunglobulin, monoklonális antitest hatékony és még egy-két egyéb gyógyszer kipróbálás alatt van, de ezek nem olyanok, hogy az ember bekapja mint az aszpirint és aztán “kiizzad az éjszaka” és meggyógyul. Az ebola ebben az esetben nem az a bizonyos vírus… mint a nátha.

Nyilván, sokat fog dobni a járvány elleni küzdelemben, ha jól működő vakcina lesz a szakemberek kezében. Az események ekörül is felgyorsultak, hiszen tesztelik az USA-ban, Nagy Britanniában, Gambiában, Maliban és talán Nigériában is (cikk az oltással kapcsolatban). De nem csak a kutatókon és a hatóságokon fog múlni a dolog, hanem azon is, hogy mennyire sikerül meggyőzni az embereket ott, Nyugat-Afrikában az alkalmazásáról. Valószínűsítem, hogy ennél a vírus gyorsabb lesz, így az esetek még jó darabig szaporodni fognak.

Reklámok
 
3 hozzászólás

Szerző: be 2014/10/16 hüvelyk Afrika, Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Influenza trendek…

A 2013. februári állás, halványan a tavalyi (2011/2012) járványgörbe

A 2013. februári állás, halványan a tavalyi (2011/2012) járványgörbe

Ezt az érdekes weboldalt már évekkel ezelőtt fedeztem fel, és úgy tűnik, hogy fennmaradt az idő rostáján. Ami azt jelenti, hogy ma is működik és hasznos. Így gondoltam egy bejegyzés formájában megemlékezem róla.

A google.org úgy döntött, hogy legyűjti az “influenza” kereső szóra vonatkozó területi statisztikai adatokat és azt összehasonlítja a valódi járványügyi vizsgálatok mutatta eredményekkel. Nem meglepő, mégis mosolyra fakasztó, hogy a trendek megegyeznek, sőt valamivel hamarabb észleli a Google a járványt, mint ahogy az a hivatalos járványügyi elemzésekben megjelenne.

Azóta persze fejlesztettek és nem egyetlen kereső szót, hanem más paramétereket is vizsgálnak, modelleznek. De a végeredmény ugyanaz. Világszerte az emberek kereső használati szokásai a külvilág, való világ eseményeit tükrözik.

Így érdemes bekukkantani a http://www.google.org/flutrends weboldalra. Ki ki csemegézhet kedvére az országok és az USA államainak influenza trendjeit ábrázoló görbéi között.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/14 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Ha valakit érdekel…

A hálózatok fellelhetők a fertőzésekkel kapcsolatos tudományokban is. A járványok komplex hálózatokban, az emberek között, élő szervezetekben terjednek. De a védekező rendszerünk és a bennünk élő baktériumok is hálózatokat alkotnak. Ezért került elő a kérdés a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság tudományos ülésén 2012. március 8-án (Nőnapon). Az előadás anyagát megosztom .pdf formátumban, ha valakit érdekel (klikk a képre):

Szintén a hét végén került megrendezésre a Semmelweis Egyetem V. antibiotikum továbbképző tanfolyama, melyet a Hotel Héliában rendeztek meg. Ezen került szóba a listeriosis, ami tavaly ősszel sárgadinnye által terjesztve járványként jelentkezett. Az erről elhangzott előadás anyagát is közzé teszem, ha valakinek az érdeklődésére számot tartana:

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/11 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , ,

Kéz – kezi (käsi)

Sokan esküsznek a finn-magyar nyelvrokonságra. Biztosan úgy van. De az is igaz, hogy beszélgetni nem tudunk. Sőt, még azt a pár hasonló szót sem vesszük észre a hétköznapi beszédjükben. Gyakorlatilag a rokonság jelentősége elenyészett.

De a kéz – käsi kapcsolat és az előző bejegyzés (Orvos az országúton 2.) sebgennyedései eszembe juttatták, hogy nem csak az orvosok, hanem minden ember számára fontos, hogy tiszta kezeket emeljünk fel. Ez vonatkozik erkölcsi értelemben az életünkre (Biblia – Timóteushoz írt 1. levél), de jó, ha a kézmosás, kézfertőtlenítés értelemben is komolyan vesszük a tisztaságot.

Ezért hadd közöljek néhány posztert, ami az egészségügyben dolgozók kézhigiénéjére, kézfertőtlenítésére hívja fel a figyelmet:

Mit adsz tovább a kezeddel?

Mit viselsz fölöslegesen a kezeden?

Mit hurcolsz a kezeiden?

Nagyfelbontású .pdf file-okként letölthetők itt:

plakát 1.

plakát 2

plakát 3

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/02 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , ,

Volt nagy sivalkodás

Fluval P, Fluval AB - saját fotó

Ez a fránya fluenzia ojtás már csak ilyen. Minden évben újra kell oltani vele az embereket. Így az infektológusnak a saját családját is össze-vissza kell szurkálnia. Kipakolunk a kredencre, aztán jön a sorbanállás. Mindenki visítozott: asszony, meg a gyerekek is. A legkisebb meg csak nézett, miféle processzus folyik itt a konyhában. Oda is szóltam: kérsz egyet te is? Hátrált is kifelé ijedten. “Neeem téjet!” – hangzott a bátor válasz.

Miért most? Mert november végén nem volt rá időm (lementem a térképről). De most pótoltuk. Még nem késő, hiszen január végén jön az influenza (fluenzia) járvány. Ha jön, megjósolni nem lehet, de megvan rá az esély.

Amikor feltöröm a Fluval AB ampullát, akkor mindig nosztalgiázom, bár csak pár éve éltük át a pánikot, a média vihart, meg a haláleseteket is. Micsoda idők voltak: 2009. Pontosan emlékszem arra a májusi napra, amikor a brazil fiatalember New Yorkból Magyarországra jött és beteg lett. Ő volt az első itt észlelt eset és éppen itt, éppen a HospInvest egri kórházában fordult meg. Ez volt a raritások raritása. Ma már történelem.

Miként történelem a képen látható vakcina is, a Fluval P, a pandémiás törzset tartalmazó védőoltás. Magyar termék.

Akkor, 2009-ben is volt nagy sivalkodás, de nem itthon a konyhában, hanem az egész országban, különösképpen pedig a médiában. De sokáig rágták a csontot!

 
 

Címkék: , , , , , , , , ,

Hasmenés és a média, meg egy csipetnyi történelem

Kétségtelen, az egyébként egészséges embereket utolérő ételmérgezések remek sajtótémák. Bárki, bárhol vesz egy uborkát vagy szójacsírát vagy bármit (sokadik tettest gyanúsítják) és még bele is halhat. Ezért téma. A kórházi fertőzések nagyságrendekkel nagyobb problémát jelentenek: világszerte, a sajtó nehezen mozdul rá. A toxicus (méreganyagot termelő) Escherichia coli törzsek velünk élnek, s néha a virulensebbek járványt okoznak (az 1970-es években rengeteg csecsemő betegítettek meg, az 1990-es években hamburger terjesztette). Kétségtelen, fel kell deríteni a forrást és fel kell tartóztatni a járványt. És a médiát is! Láttuk már, mennyi kárt tud okozni a szenzáció hajhász sajtó. Emberek pánikolnak vagy éppen szakemberek bagatellizálnak súlyosnak ígérkező fertőzéseket (lásd hini). Mindkét hozzáállás hibás!

Érdekességképpen hadd idézzek egy száz évvel ezelőtti orvostörténész könyvéből, amit most kezdtem el olvasni (Ralph H. Major: A végzet katonái):

“A járványok mindig döntő jelentőségű szerepet játszottak az emberiség történetében. Kiirtottak elöregedett népeket és szabad utat nyitottak ezzel új, edzettebb, leleményesebb, tanulékonyabb fajták számára. Egy-egy járvány hadseregeket tett tönkre, elpusztított ipart és kereskedelmet, megváltoztatta egész nemzetek gazdasági életét. Kiirtott régi társadalmi osztályokat és újat teremtett helyettük. Kipusztított felfedezőket, gyarmatosokat, szétszórta telepeiket és megszabta a kontinensek birtoklását. Nagymértékben befolyásolták különböző járványos betegségek az emberiség nagyjainak életét, akik rajtahagyták kezük nyomát a történelmen. Hatottak gondolkozásukra, megváltoztatták hajlamaikat, irányították tetteiket. Nagy gondolkozókra tett befolyásuk megváltoztatta az emberi gondolat fejlődését, nagy államférfiakra való hatásuk átalakította népek történetét. Egy-egy nagy vezért sujtva drámai erejük hirtelen csapásával, hadseregek és népek futottak zátonyra, mint kormányosukat vesztett hajók.
Ha áttekintjük a különféle járványok történetét, uralkodó jelenségeket kell látnunk bennük, amint végigsöpörnek az évszázadokon, megváltoztatva a történelem menetét, részrehajlás nélkül sujtva fajtákat és vezetőiket. Egyik-másik betegség már eljátszotta a maga szerepét és végül is meghátrált áldozatainak nemzedékről nemzedékre növekvő tudása előtt. Van olyan is, amelyik már nem játssza azt a döntő szerepet, mint a múltban, de még mindig nem győzetett le véglegesen. S nem egyet ismerünk, amely ma is korlátok nélkül pusztít, mint a baljós végzet fegyvere; ezeknek a fontossága a jövőben éppen akkora lehet, mint a múltban volt.”

 

Címkék: , , ,