RSS

influenza címkéhez tartozó bejegyzések

Influenza trendek…

A 2013. februári állás, halványan a tavalyi (2011/2012) járványgörbe

A 2013. februári állás, halványan a tavalyi (2011/2012) járványgörbe

Ezt az érdekes weboldalt már évekkel ezelőtt fedeztem fel, és úgy tűnik, hogy fennmaradt az idő rostáján. Ami azt jelenti, hogy ma is működik és hasznos. Így gondoltam egy bejegyzés formájában megemlékezem róla.

A google.org úgy döntött, hogy legyűjti az “influenza” kereső szóra vonatkozó területi statisztikai adatokat és azt összehasonlítja a valódi járványügyi vizsgálatok mutatta eredményekkel. Nem meglepő, mégis mosolyra fakasztó, hogy a trendek megegyeznek, sőt valamivel hamarabb észleli a Google a járványt, mint ahogy az a hivatalos járványügyi elemzésekben megjelenne.

Azóta persze fejlesztettek és nem egyetlen kereső szót, hanem más paramétereket is vizsgálnak, modelleznek. De a végeredmény ugyanaz. Világszerte az emberek kereső használati szokásai a külvilág, való világ eseményeit tükrözik.

Így érdemes bekukkantani a http://www.google.org/flutrends weboldalra. Ki ki csemegézhet kedvére az országok és az USA államainak influenza trendjeit ábrázoló görbéi között.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/14 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Volt nagy sivalkodás

Fluval P, Fluval AB - saját fotó

Ez a fránya fluenzia ojtás már csak ilyen. Minden évben újra kell oltani vele az embereket. Így az infektológusnak a saját családját is össze-vissza kell szurkálnia. Kipakolunk a kredencre, aztán jön a sorbanállás. Mindenki visítozott: asszony, meg a gyerekek is. A legkisebb meg csak nézett, miféle processzus folyik itt a konyhában. Oda is szóltam: kérsz egyet te is? Hátrált is kifelé ijedten. “Neeem téjet!” – hangzott a bátor válasz.

Miért most? Mert november végén nem volt rá időm (lementem a térképről). De most pótoltuk. Még nem késő, hiszen január végén jön az influenza (fluenzia) járvány. Ha jön, megjósolni nem lehet, de megvan rá az esély.

Amikor feltöröm a Fluval AB ampullát, akkor mindig nosztalgiázom, bár csak pár éve éltük át a pánikot, a média vihart, meg a haláleseteket is. Micsoda idők voltak: 2009. Pontosan emlékszem arra a májusi napra, amikor a brazil fiatalember New Yorkból Magyarországra jött és beteg lett. Ő volt az első itt észlelt eset és éppen itt, éppen a HospInvest egri kórházában fordult meg. Ez volt a raritások raritása. Ma már történelem.

Miként történelem a képen látható vakcina is, a Fluval P, a pandémiás törzset tartalmazó védőoltás. Magyar termék.

Akkor, 2009-ben is volt nagy sivalkodás, de nem itthon a konyhában, hanem az egész országban, különösképpen pedig a médiában. De sokáig rágták a csontot!

 
 

Címkék: , , , , , , , , ,

Ojtás

Nem sajtóhiba! Régen az oltást ojtásnak nevezték. A régi orvosi könyvekben is ez szerepel. Szinte már közhelynek számít, hogy: az első védőoltást Edward Jenner fedezte fel és alkalmazta, amikor a tehénhimlő vírusát emberekbe oltva, megvédte őket a variola verától, vagyis a fekete himlőtől. Az oltás is a vacca=tehén szó miatt kapta: vakcináció. (A fekete himlő az emberiség történelmében fontos szerepet játszott, írtam róla itt: A végzet katonái – Poxvirus…)

Mint infektológus, a védőoltásokkal hivatalból szükséges foglalkoznom. Most mégis megmosolyogtak, hogy “a hóhért akasztják”. Úgy gondoltam ugyanis, hogy ha már lúd, legyen kövér, illetve inkább egyszer fájjon a sok szuri, mint apránként. Esedékes volt már néhány védőoltás felvétele, hát inkább egyszerre beadattam Nagy Róbert orvoskollégámmal.

Minden felnőtt számára esedékes lenne a tetanusz elleni tízévenkénti védőoltás. Ha ezt mindenki szépen felvenné, akkor a traumatológiákon sebellátáskor nem kellene osztogatni a “tetanuszt”. Annak ugyanis, akit 10 évente beoltanak ellene, annak nem szükséges az akut oltás, mert teljes védelemmel rendelkezik. Sőt, mivel van néhány olyan vakcina, amiben a diphtheria (torokgyík) és a pertussis (szamárköhögés) elleni komponens is van, érdemes ilyet választani (pl. Adacel). Miért? Azért, mert a szamárköhögés elleni gyermekkori védőoltás hatása felnőttkorban már jelentősen csökken és bizony felnőttben is tud hetekig tartó köhécselést okozni a pertussis baktériuma (Bordetella pertussis). Így aztán egyetlen szúrással három baktérium elleni védelem lesz erősebb az emberben.

A másik szuri a typhus (vagy magyarul hastífiusz) ellen véd. Ez a typhus nem keverendő össze a kiütéses tífusszal, amit teljesen más baktérium terjeszt és szóltam róla itt: A végzet katonái – 2! Szóval a hastífusz elleni védőoltást annak, aki fertőző osztályon dolgozik, öt évente fel kellene vennie, s bár ritkán látunk ilyen beteget, akkor is jó, ha az ember olyan vidékre utazik, ahol még előfordul a betegség. Magyarországon néhány hordozó talán még van, de a betegség szinte eltűnt, inkább a trópusokon meg Indiában jellemző. A typhus ellen két vakcinánk is van: Typherix és Typhim Vi. Hát az előbbivel szúrtak meg.

Ha pedig lúd, akkor legyen kövér – ahogy fentebb írtam -, ezért, mivel úgyis jön az influenza szezon, felvettem még az idei szezonális influenza elleni védőoltást, a Fluval AB-t. Az idén is három törzs darabjait tették bele: van egy H1N1 (hágyegyenegy almát!), aztán egy H3N2 – ezek “A” influenza törzsekből készült anyagok; és van egy influenza B törzsből készült összetevője is.

Az influenza elleni védőoltás felvételét minden kedves olvasónak ajánlom, s ha lejárt a 10 év, akkor egy diphtheria-tetanusz-pertussis sem árt! A typhus elleni nem olyan fontos.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/11/12 hüvelyk Kórház és a szakma, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,