Maszárovics Zoltán blogja
Az ember folyamatosan olvas – jobb esetben -, ennek kapcsán találhat érdekes dolgokat, vagy egyszerűen csak valamit, ami megragadja, megszólítja. No, ezek a bejegyzések tartoznak ide.
A főszereplő, aki egyes szám első személyben meséli el történetét, elveszíti feleségét. Egyszerűen eltűnik az asszony, akit aztán elkezd keresni. A fonál megvan, de miközben felgöngyölíti, sok nehézséggel kerül szembe, közben pedig remekül ragadja meg egy XXI. századi sikeres író lelki vívódását. Amiért azonban nem tetszett a könyv, annak két oka van. Az egyik, hogy … Bővebben: Koeljo és a rögeszme
Színes szezon köszöntött be családunk olvasási szokásaiba. Néhány éve el sem tudtam volna képzelni ezt a kavalkádot. De ez is mutatja, hogy gyermekeink nőnek, mint a gomba. Mondás lett ugyanis nálunk: "Tudja, volt nálunk Budejovicében egy ember..." Igen, nem más mondta ezt, mint Svejk, a derék katona. A filmet néhány hete kaptuk kölcsön sógornőmtől (Lempergerné … Bővebben: Tudja, volt nálunk Budejovicében egy ember
Amikor először megláttam a reklámját valamelyik internetes könyváruházban, akkor elcsodálkoztam. Azonnal beugrott, hogy Flautner Lajos volt az intézetvezető professzor az I. Sebészeti Klinikán (Semmelweis Egyetem) akkor, amikor medikusként oda jártam gyakorlatokra. Azóta a sebészkollégák is emlegették a professzort, megjegyezve, hogy milyen elbűvölően szép felesége van. Magam sosem láttam. De a könyv bevezetőjében utalás van rá. A könyv … Bővebben: A sebészprofesszor regényt írt
Der Kamin – németül azt jelenti, hogy kandalló. Sajnos, mindössze ez jutott eszembe, amikor a "camino" kifejezést először hallottam. Sőt, a "kaminofen" méginkább hasonlít hozzá. Aztán láttam az óriásposzter kampányt évekkel ezelőtt. Ide nem messze, két utcával odébb is volt egy nagy kék poszter, rajta a kagylóval. Sárga kagyló, talán valami ősi Shell reklám (Go … Bővebben: Der Kamin – El Camino
Nemrégiben, az egyik csütörtök esti bibliaórán szóba kerültek a habánok. A Jeremiás siralmai c. bibliai könyv első néhány versének az olvasása közben került elő a keresztényüldözések kérdése. Megemlítettük, hogy bizony a 16-17. és 18. században ez a különleges anabaptista, evangéliumi csoport - akiket másnéven haushabeneknek neveztek - nemkívánatos volt a Monarchia területén. Ekkor szólt hozzá … Bővebben: Haushaben…
Már kisgyermek koromban láttam édesapám bélyeggyűjteményének egyik darabján az arcképét, aztán valamikor a 90-es években a hatvani kórház felvette a nevét: Albert Schweizer. Most olvastam afrikai működésének első néhány évéről szóló visszaemlékezését. Nem térek ki a könyv tartalmára részletesen, mert akit bővebben érdekel, az olvassa el, használtan egészen olcsón kapható (pl. itt). Rövid, velős és érdekes. De … Bővebben: Svájcer Albert
A közelmúltban megpróbáltam összeszedni azokat a szépirodalmi, történelmi regényeket, amelyek Egerben játszódnak. Be kellett látnom, hogy nem sok van, vagy legalábbis nem sokról tudok. Meglepő, hiszen itt a barokk, történelmi, nagyon szép város, adva van a romantika. Íme a lista: - Itt játszódik az Egri csillagok (Gárdonyi Géza tollából). Ha csak ez az egy volna, … Bővebben: A megszállott
Ritkán tesszük meg, pedig megváltozna a világ, ha minden keresztény feltenné a kérdést: "Mit tenne Jézus?" A regény szerint Raymond városában megváltozott. Henry Maxwell tiszteletes kampányt indított, amiben fogadalomra hívta fel gyülekezetének tagjait, hogy a hétköznapokban (a hétköznapok fogságában) tegyék fel minden egyes döntés során a kérdést: Mit tenne Jézus? Mit tenne ott, akkor, az ő … Bővebben: Az Ő nyomdokain…
Amikor az ember hosszabb időt tölt külföldön, méghozzá nem olyan formában, ahogy a túristákat körbehurcolják a híres helyeken, hanem együtt él az emberekkel, akkor nemcsak belelát más népek életébe, kultúrájába, hanem a saját hazáját is máshogyan szemléli. Magam fél évet tölthettem külföldön, ami valódi szemléletváltozást hozott. De több külföldre szakadt barátom, rokonom is van. Érdekes … Bővebben: Szabadon, örömmel, szeretettel
Több bejegyzésben utaltam rá, hogy Bora László kollégám és barátom rendszeresen ír novellákat, kisregényeket a science-fiction témakörében. Nem szokásos űrhajós, lövöldözős, vagyis nem sablonos írások, hanem mindegyik bemutat valami újszerű, jövőbe datált újdonságot. Természesen fikciók, de a fikció is csak akkor jó, ha annak tudományos, technikai hátterét az író jól körbejárja. Ezt teszi ő is … Bővebben: Holdkő
A hétköznapok fogságában 