Amikor az ember hosszabb időt tölt külföldön, méghozzá nem olyan formában, ahogy a túristákat körbehurcolják a híres helyeken, hanem együtt él az emberekkel, akkor nemcsak belelát más népek életébe, kultúrájába, hanem a saját hazáját is máshogyan szemléli.
Magam fél évet tölthettem külföldön, ami valódi szemléletváltozást hozott. De több külföldre szakadt barátom, rokonom is van. Érdekes velük beszélgetni.
Már önmagában egy idegen nyelv megismerése, beszélése, adott esetben az ottani művek, irodalom, szakirodalom olvasása formálja a gondolkodásunkat, közte azt is, ahogyan saját nyelvünket beszéljük, saját hazánkra tekintünk.
Így volt ezzel Nemes Ödön, jezsuita szerzetes is, aki több évtizedet töltött Japánban. Megtanulta a nyelvet, köztük élt és csak hosszú idő után jött haza Magyarországra. Az ő jelmondata a bejegyzés címadója. A könyv, ami nem más, mint egy riport, beszélgetés közte és a Harmat Kiadó szerkesztője között, feleleveníti az elmúlt néhány évtized eseményeit és magyarként, de mégis nagyobb távlatból szemlélve beszélgetnek hitről, világról, emberekről és a mai korról.
Nemes Ödön egy fél éve halt meg (hír itt), de ez a könyv, amit mindenkinek szívesen ajánlok, megőrzi az emlékét.
Még egy-két élmény:
Csíkszentmihályi Mihály könyvei számomra is sokat jelentettek, a fenti könyvből kiderül, hogy Nemes Ödön is foglalkozott Csíkszentmihályi témáival. Bár ateista pszichológus, több ponton nem értek vele egyet, mégis például a Flow vagy a Kreativitás c. könyvében számtalan értékes gondolat engem is megfogott. Évekkel ezelőtt olvastam ezeket. Ha majd újra olvasom, ígérem beszámolok róla ezen a fórumon.
Végül egy idézet a könyvből. Nem Nemes Ödön gondolatai, de örülök neki, hogy megtalálta és idézte a riport során:
Weöres Sándor írja: “Ne mondj le semmiről: mert ki amiről lemondott, abban elszáradt. De kívánságaid rabja se legyél. Visszafolytott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves, mint szabadjára eresztett szenvedélyek közt morzsolódni. Ha vágyaidat kényezteted: párzanak és fiadzanak. Ha vágyaidat megölöd: kísértetként visszajárnak. Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod őket, és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, mint a tökéletes hatalom maga.”
A hétköznapok fogságában 