Amikor először megláttam a reklámját valamelyik internetes könyváruházban, akkor elcsodálkoztam. Azonnal beugrott, hogy Flautner Lajos volt az intézetvezető professzor az I. Sebészeti Klinikán (Semmelweis Egyetem) akkor, amikor medikusként oda jártam gyakorlatokra. Azóta a sebészkollégák is emlegették a professzort, megjegyezve, hogy milyen elbűvölően szép felesége van. Magam sosem láttam. De a könyv bevezetőjében utalás van rá.
A könyv címe azért keltette fel érdeklődésemet, mert Édesanyám, gödöllői születésűként nagy rajongója a Sisinek, vagyis a körülötte kialakult kultusznak. A kastélyban (Grassalkovich) gyakran megfordult a királyné, több, mint 120 évvel ezelőtt. Mivel a magyarok patrónusa volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, ezért hazánkban mindenki ismeri.
Gondoltam meglepem a könyvvel Édesanyámat, közeledő születésnapja alkalmából. De előtte el kell olvasnom! Ez egy aranyszabály: ne ajándékozz könyvet másnak anélkül, hogy ne olvasnád el! Nagyot koppanhatsz, ha az ajándékkönyv gyenge, vagy éppen az ajándékozott gondokodásával teljesen ellentétes. El kell olvasni és kész.
A könyv rövid. A fejezetek kronologikusan, ezért logikusan követik Erzsébet életét, de egy egy momentumnál: pl. az Andrássy Gyulával való kapcsolatánál a fejezet végén néhány mondatban előre ugrik és néhány évet összefoglal. Ez kicsit zavaró. Nehéz kritikát megfogalmazni, mert könnyen mondhatja bárki: csináljam utána.
Inkább úgy mondnám, hogy amiért nekem nem tetszett, az a következő: elnézést a kifejezésért, de az jött le a könyvből, hogy Sisi, Ferenc József szeretete és rajongása ellenére nekiindult cédáskodni. Jól körvonalazódik, hogy a császárnét nemi ösztöne elég meredek helyzetekbe viszi bele, amiket az író részletesen ecsetel, néhol pornográf, de többnyire Románába illő érzéki momentumokkal (bár Románát nem olvastam soha, mégis ez ugrott be).
Minden esetre meglepő és kétségkívül értékelendő, hogy valaki a sebészeti szakma csúcsát elérve, nyugdíjazását követően nem a múlt dicsőségből él, hanem valami egészen másba, történelmi regény írásába fogott. Ehhez gratulálok és várom a következő könyvet. De ezt a mostanit inkább nem adom oda Édesanyámnak, kipróbálom előbb valamelyik másik művet (itt egy lista) a Sisiről szóló regények közül.
A hétköznapok fogságában 