Maszárovics Zoltán blogja
Emberek között élünk, egymásra hatással vagyunk. Minden ember életében vannak meghatározó személyek, ezekről véleményt alkotunk. Ezek a gondolatok jelennek meg ezekben a bejegyzésekben.
... ellepték még a könyvesboltokat is. Nem új a téma, de azt gondoltam: lassan ideje, hogy lecsengjen ez a divat is. De még mindig virágzik. Néhány napja tévedtem be egy könyvesboltba, ahol ismét szembe jött velem egy raklapnyi fekete borítós, ezüst feliratos, piros rózsával vagy valami más, de piros cuccal illusztrált könyvborító. A téma ősrégi. … Bővebben: Már megint ezek a vámpírok…
Walter Fisher 1865-ben született. Nem most volt, hanem lassan 150 éve. Mégis megemlékezem róla. Ennek oka, hogy átrajzolta a világtérképet. Vagyis inkább nem ő, hanem Isten különös kegyelme, aki misszionáriusként elküldte Afrikába, hogy útjára indítson egy ma is működő keresztyén missziót. A testvérgyülekezeti mozgalom (brethren movement) több száz éve indult útjára. Isten különös kegyelme folytán … Bővebben: Ndotolu – az orvos
Az O. R. Tambo (nemzetközi repülőtér, Johannesburg) tranzitjában olyan székek is vannak, aminek magas a támlája, kicsit meg van dőltve és lábtartó is segít az alvásban. Kényelmes. Főleg akkor, ha az ember tudja, hogy órák hosszat kell várni a következő járat indulására. Így tengettem én is a cammogó perceket, órákat, amikor egy alacsony és sovány … Bővebben: Halmozottan hátrányos helyzetű
Ennek a bejegyzésnek azt a címet is adhattam volna, hogy "A néger, akit úgy hívnak, mint engem". AIDS szűrésre mentünk ki a kórházból a falvakba. Az autót Justin Phiri vezette, aki Lusakában végzett a pénzügyi főiskolán és könyvelőként dolgozik az AIDS-esek gyógyítását végző szervezetnél. Most éppen sofőrködött. Nagydarab ember és igen jókedvű. Szóba került, hogy … Bővebben: Hangérien szoszidzs
Lehet-e katonai bakancsban vizitelni? Lehet. Lehet-e sírni egy orvosnak a viziten? Lehet, de csak titokban. No comment.
A tömegközlekedésben többféle szinten is lehet utazni, mint arról beszámoltam A burzsuj c. írásban néhány hónappal ezelőtt. Most további szinteket véltem felfedezni a korábban már megismertek mellett, nem csak első és másodosztály létezik: A srác angolul beszél, csontos arca van és tarra van nyírva a feje, vastag a szemüvege - tényleg divat még ez, vagy már divat újra? … Bővebben: A burzsuj és a félburzsuj esete
Madarász Tamás (Miskolc) barátomat több, mint 20 éve ismerem. Annak idején abban a Tóalmási táborban ismertem meg, amiről már meséltem a nyáron itt: 20 év múlva az ifjú vándor megpihen. Ha akkor valaki azt mondta volna, hogy Madarász Tamás és Maszárovics Zoltán 20 év múlva ugyanazon a trombitás találkozón fog zenélni, akkor egyszerűen kinevettem volna. Micsoda badarságokat … Bővebben: Annak idején jót nevettem volna…
Számomra mindig rejtély volt Jugoszlávia. Halvány emlékeimben élnek a nagy hajók Rijekában (Fiume) és a narancssárga játék-markoló, amit 4-5 éves koromban vásároltak a szüleim, amikor ott jártunk (1970-es évek vége). Aztán filmszakadás és jött a balkáni háború. Komolyan el kell gondolkodnunk, hogy hogyan történhetett. Ahhoz, hogy megfejtsük, ismernünk kell Tito életét. Bár túl sok időt … Bővebben: Kalandos kommenista
Újra Tennessee Ernie Ford, akiről a Tizenhat tonna c. bejegyzésben írtam: nemcsak egyedül énekelt! Volt, hogy egész kórussal, de volt, hogy egy-egy híres énekessel duettet. Egyik ilyen közös éneklés során Odettával mutatja meg a hangját, olyan dallal, ami hozzám is nagyon közel áll. "Ó, mily hű barátunk Jézus, Hordja bűnünk, bánatunk. Mily dicsőség, hogy nevében Istenhez … Bővebben: Hű barátunk Krisztus Jézus
Ő lehet, hogy szabad volt, amikor építették "magos Gyivó vaaraat", de a feleségét rabul ejtette az építkezés. Több volt az neki, mint a hétköznapok fogsága. Szó szerint "meg volt kötve a keze", cémentbe (cément=cement bükkszéki tájszólásban). Bár akkor még nem volt cement, hanem más hasonló kötőanyagot alkalmaztak. A ballada szomorú: Kőmives Kelemen mikor hazamene, Az … Bővebben: Szabad Kőmíjes Kelemen
A hétköznapok fogságában 