Ő lehet, hogy szabad volt, amikor építették “magos Gyivó vaaraat“, de a feleségét rabul ejtette az építkezés. Több volt az neki, mint a hétköznapok fogsága. Szó szerint “meg volt kötve a keze”, cémentbe (cément=cement bükkszéki tájszólásban). Bár akkor még nem volt cement, hanem más hasonló kötőanyagot alkalmaztak. A ballada szomorú:
Kőmives Kelemen mikor hazamene,
Az ő kicsiny fia elejébe jöve:
– Apám, édesapám, mondja meg igazán,
Hogy hol van s merre ment az én édesanyám!
– Ne sírj, fiam, ne sírj, hazajő estére.
Ha estére nem jő, hazajő reggelre…
– Istenem, istenem, reggel is eljöve,
Az én édesanyám még haza nem jöve!
– Menj el, fiam, menj el magas Déva várra,
Ott van a te anyád, kőfalba van rakva…
A történetben az a legfájóbb, hogy az egész egy súlyosan babonás eseményt mond el. A Bibliában, a Szentírásban egyértelmű tiltást olvasunk az emberáldozatokról. Isten nemhogy elutasítja, sőt, haragszik érte, mert nem más, mint gyilkosság. Szegény Kőmives gyerek, milyen szomorú lehetett. Hacsak nem kitalált az egész történet. Ebben reménykedem.
Ez a babonás kőművesség arról jutott eszembe, hogy a kezembe akadt egy dollár. Azon pedig azt olvassuk: “In God we trust”, ami azt jelenti, hogy “Istenben bízunk”.
Néhány hónappal ezelőtt olvastam H. Paul Jeffers könyvét, aminek címe: Az amerikai szabadkőművesek. Az Egyesült Államok történetét vizsgálja abból a szempontból, hogy hol és mikor tűntek fel a szabadkőművesek (freemasons).
Részlet a fülszövegből: “A szabadkőművesség George Washingtontól Dan Brown legújabb regényéig, Az elveszett jelképig sok alkalommal és meglepő módon befolyásolta az Egyesült Államok történelmét és gondolkozását. / Amerikában él a világ hatmillió szabadkőművesének csaknem fele, nem csoda, hogy az országra minden más államnál erősebben hatott a szervezet. Ez a könyv, mely megkísérli felderíteni azt az erőt, melyet a szabadkőművesség az USA-ban képvisel, betekintést nyújt a mozgalom amerikai történetébe a gyarmati időszaktól egészen máig, felfedve érdekes és sokszor félelmetes történelmét. […] A könyv régi anekdoták és elemzések segítségével különíti el a kőművességet körülvevő mítoszokat a tényektől, egyedülálló módon mutatva be az amerikai szabadkőművesség múltját, jelenét és jövőjét.”
(A könyvet a Gabo kiadó adta ki. Kiadnak ők mindent… például ezt is, meg A király beszéde könyv alakban.)
A könyvből kiderül, hogy miközben az amerikai dolláron Istenre hivatkoznak, akkor valamiféle ismeretlen istent emlegetnek, a szabadkőművesek furcsa istenét, nem pedig a Biblia Istenét, sajnos. S bár az evangéliumi kereszténység erős az Egyesült Államokban, mégsem ez a meghatározó erő.
A hétköznapok fogságában 