Legalábbis ez derül ki a Heves Megyei Levéltár honlapjának tartalomjegyzékéből: Archívum (olyanok publikáltak benne, mint Sugár István, Nemes Lajos, Szabó Jolán, Csiffáry Gergely). 1973-ban jelent meg először, korábban mégsem hallottam róla, holott az idei a 20. szám. Tudatlanságom oka valószínűleg az, hogy az Archívum kis példányszámú, szűk olvasókörrel bíró szakmai lap, az orvostudománytól távol áll, de közel a történelemhez és a dokumentumok, levéltári anyagok történelméhez.
Most viszont megleptek vele (az Egy tucat esztendő kapcsán). A kiadványt Bozsik Zoltántól kaptam ajándékba, amiért ezúton is nagyon hálás vagyok. Ő a levéltárban dolgozik és többek között éppen ebben a lapszámban közölte az Archívum teljes repertóriumát, cikkeinek jegyzékét. Igazi helytörténeti kincsestár a folyóirat.
Ebben, a legújabb számban van szó az egri kórház 1700-as évekbeli történelméről. A cíkk címe: Művészek, patikusok, betegápolók: az egri miseriek a XVIII. században. Írója Lipp Mónika művészettörténész. Az írása jól összefoglalja, amit az irgalmasokról, különösképpen az egri irgalmasokról tudni kell. Néhány érdekességet is felvillant: pl. II. József császár meglátogatta az egri kórházat (erről eddig nem tudtam, pedig ha tudtam volna, lehet, hogy máshogy alakul a történet az Egy tucat esztendőben).
Érdekesség a cikkből:
“Magyarországon még a XIX. század elején is börtönbe zárták az elmebetegeket, ahol az elítéltek között szenvedtek halálukig. Mikor nem bírtak velük, gyógymódként ütötték-verték őket. Az irgalmas szerzetesrend kórházaiban azonban nem alkalmaztak fenyítést, szelíd, jóságos bánásmóddal igyekeztek kezelni a gyengeelméjűeket. A betegekre éjjel is felügyeltek. Arra törekedtek, hogy foglalkoztassák őket, feltárják és fejlesszék képességeiket: például zenélni, hangszeren játszani tanították őket. A betegek részére volt egy kert, ahova kimehettek.
Az egri miseriek kórházának betegfelvételi naplójában több pszichés beteg szerepel…”
Ez úton ajánlom az Archívumot minden egri történelmet kedvelő számára.
Végül még egy saját fotó, amit a kórház egyik freskó maradványáról készítettem:
A hétköznapok fogságában 
II. József magyarországi és erdélyi utazásairól kollégánk, Kulcsár Krisztina írt kitűnő doktori értekezést, ajánlom!
Köszönöm az információt! Üdv, MZ