Eger belvárosi utcái követik az esővíz domboldalról lerohanó áramlatait. Meg kell nézni egy XVIII. századi térképet és látható, hogy az Eger patakkal párhuzamosan is vannak utcák, de sok kisebb köz tart a meder felé. Valóban, teljesen logikus, hogy az igazi, csőrendszeren alapuló csatornázások kora előtt (sewage system) az Európai varosok jelentős részében a szennyvíz elvezetése az utcákon zajlott és a takarításban fontos szerepe volt az esőnek.
Az ömlő csapadék a házak között a folyásirányt követve mélyített árkokat, majd később – teljesen érthető módon – a házak között kialakított utcákon hömpölygött lefelé. A víz már csak ilyen, ma sem tesz másként, csak éppen egy jól működő csatornázási rendszerrel békésebbé tehető a folyamat.
Így volt ez a nagy Barcelonában is. Olyannyira, hogy az egyik híres és látványos út a nevében is megőrizte funkcióját. Ez pedig a La Rambla, aminek a története jól mutatja a városok fenti elv szerinti felépítését.
Ma már ezen az egykor bűzlő utcán tengernyi turista hömpölyög – szennyvíz helyett vagy éppen gyanánt -, és jóízűen falatoznak a éttermekben. Nem csoda, Barcelona szép, tiszta európai várossá vált. Sőt, Katalónia büszkesége, hiszen Spanyolország leggazdagabb vidéke lett. Nem véletlenül akarnak és akartak elszakadni… de egyelőre nem jött össze.
(Las Ramblas – spanyolul; Les Rambles – katalán nyelven)
A hétköznapok fogságában 