RSS

Barcelona címkéhez tartozó bejegyzések

Las Ramblas – Les Rambles

Eger belvárosi utcái követik az esővíz domboldalról lerohanó áramlatait. Meg kell nézni egy XVIII. századi térképet és látható, hogy az Eger patakkal párhuzamosan is vannak utcák, de sok kisebb köz tart a meder felé. Valóban, teljesen logikus, hogy az igazi, csőrendszeren alapuló csatornázások kora előtt (sewage system) az Európai varosok jelentős részében a szennyvíz elvezetése az utcákon zajlott és a takarításban fontos szerepe volt az esőnek.

Az ömlő csapadék a házak között a folyásirányt követve mélyített árkokat, majd később – teljesen érthető módon – a házak között kialakított utcákon hömpölygött lefelé. A víz már csak ilyen, ma sem tesz másként, csak éppen egy jól működő csatornázási rendszerrel békésebbé tehető a folyamat.

Így volt ez a nagy Barcelonában is. Olyannyira, hogy az egyik híres és látványos út a nevében is megőrizte funkcióját. Ez pedig a La Rambla, aminek a története jól mutatja a városok fenti elv szerinti felépítését.

Egy 1807-es térkép a híres barcelonai útról, ami a dombokról vezet a tenger felé (forrás Wikipedia)

Egy 1807-es térkép a híres barcelonai útról, ami a dombokról vezet a tenger felé (forrás Wikipedia)

Ma már ezen az egykor bűzlő utcán tengernyi turista hömpölyög – szennyvíz helyett vagy éppen gyanánt -, és jóízűen falatoznak a éttermekben. Nem csoda, Barcelona szép, tiszta európai várossá vált. Sőt, Katalónia büszkesége, hiszen Spanyolország leggazdagabb vidéke lett. Nem véletlenül akarnak és akartak elszakadni… de egyelőre nem jött össze.

(Las Ramblas – spanyolul; Les Rambles – katalán nyelven)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/05/01 hüvelyk Barcelona, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Kórház egy narancsfa árnyékában

Narancsfa a Val d'Hebron kórház árnyékában

Narancsfa a Vall d’Hebron kórház árnyékában

Bocsánat! Narancsfa egy kórház árnyékában. Micsoda látvány!

Egy szakmai rendezvényen vehettem részt a barcelonai Vall d’Hebron kórházban 2013. április elején, amit Rafael Esteban szervezett.

Ekkor láttam meg a gyönyörű jelenséget. A magas, tízemeletes tégla burkolású épület előtt, tele gyümölccsel meredezett a narancsfa.

Jó ezeknek a sapnyoloknak… bocsánat, katalánoknak. Kicsit kellemesebb a klíma, mint itt nálunk, a kontinens közepében. Csodálkozom is, hogy fél Európa (úgyértem az északi fele) miért nem költözik melegebb égtájakra?

A rendezvényen egyébként sok más ország orvoskollégáival is személyesen megismerkedhettem. Ezért nagy élmény egyedül, nem csoportban utazni az ilyen szakmai konferenciákra. Az ember nyitottabb szemmel néz körül és társalog más nemzetbeliekkel, mintha magyarokkal “bolyolna” és sustorogna.

Például a dán kolléga mellett ülve rövid összefoglalót hallhattam az országáról: “Az egyik legnagyobb ország vagyunk a földön (Dánia), mert a miénk Grönland… kár, hogy ott mindent hó fed be! Egyébként amikor vikingek voltunk, akkor mindenhová eljutottunk. Most a halászat, és a mezőgazdaság a lényeg, no meg a Bang & Olufsen.” —meglepett vele, nem is gondoltam, hogy a márka dán (minő tudatlanság!). Rákérdezve, hogy miért adják olyan drágán, azt válaszolta, hogy minőségi anyagokat használnak.

Az egyik ebédnél, az asztalnál olaszok ültek, felölelve Itália teljes vertikumát. Hárman, háromfelől: Milánó (észak), Pescara (közép), Bari (dél). Az ukrán kollégák, bár csak ketten voltak, mégis képviselték az ország két részét. Egyikőjük Ungvárról jött, a másik pedig Dnyepropetrovszkból (amit ma már ukránosan “dnyipro…”-nak hívunk, mert az “e” inkább oroszos). Ez utóbbi olyan egymillió körüli lakosával szép nagy város lehet. Jó lenne egyszer arrafelé elutazni… annak idején Patyomkin kavart ott (XVIII. század).

Azt is megtudtam első kézből, hogy a Paella nem más, mint rizses cucc (kaja) serpenyőben. Az arabok hozták be a kifejezést évszázadokkal ezelőtt, ami a serpenyőt jelenti. Ők honosították meg a rizst is azon a vidéken. Meg is szólalt mellettem a norvégiában élő arab (iraki) kolléga: “Az bahrrella, nem jól ejtik ki a spanyolok!” – hozzáteszem, én sem tudtam kiejteni az arab torokhangot.

Érdekes világban élünk, színes az emberiség, változatosak a nációk!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/04/29 hüvelyk Barcelona, Kórház és a szakma, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Zafón és a WizzAir

Ők tehetnek róla! Már több, mint két hete nem született blogbejegyzés, ez nekik köszönhető: Zafónnak és a WizzAir-nek. Július 6-án ugyanis a repülőgép madárral ütközött… Persze, nem a miénk (LTN-BUD W6 2206), hanem egy másik, Olaszországban. Közben egy újabb gép is lerobbant. Szóval nem tudták küldeni a menetrend szerinti járatot. Ezért…

Mindez persze akkor derült ki, amikor 11 óra körül kiértem a London Lutonra. Megláttam a kijelzőket: 14:25 helyett 22:20-kor indul a gép. Biztos ami biztos, később módosították 23:00-ra, majd 23:30-ra. Ez utóbbit tartották. Ennyit még nem ültem repülőgépen, még tavaly decemberben sem. 9 órás késés, 12 órás ücsörgés a terminálban. Mit tehet az ember? Szétnéz. Könyvet árusítanak, drágát és olcsót is. Megtaláltam: olcsó és érdekes.

Zafón: A szél árnyéka

Carlos Ruiz Zafón: The Shadow of the Wind

Bercelonában játszódik, évekkel a polgárháborút követően indul, majd egészen az 1950-es évek végéig tart. Természetesen a visszautalások és flashbackkek korábbra nyúlnak vissza. A főhős egy elfeledett könyvet bányász elő, s miközben a halottnak hitt író nyomába ered, a kalandokon keresztül saját életének dontő lépései látja viszont. Többet nem árulok el.

Miért ajánlom a könyvet? Tényleg izgalmas és nehéz letenni. A történet követhető, ugyanakkor fordulatos. Sokszereplős, színes. Vannak benne tipikus karakterek és kiszámíthatatlan jellemek. Ezért különösen izgalmas. Mindezeken keresztül belelátunk az akkori barcelonai életbe, Franco rémuralmába. Találunk benne kisembert és nagyembert, kis embereket és nagy embereket. Penélope, Jorge Aldaya, Tomás Aguilera, Daniel, Julián Carax, Fermín, Fumero, Fortuny, Clara, Don Barcelo, Nuria Monfort, Miquel Moliner és még sokan mások

Miért nehéz? Azért, mert a nyelvezete rendkívül választékos (ez az angol fordítás, amit olvastam), ami lassítja az olvasási sebességet az ismeretlen szavak, kifejezések miatt.

Ötszáz oldal tömény történelem, jellem- és korrajz és izgalmas krimi egyben. Így aztán az elmúlt két hét elcsípett olvasási idejében apránként haladtam. Ezért késett két hetet ez a “következő” bejegyzés.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/07/20 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Rendes emberek ezek a katalánok

Végtére is: az ny betűt ny-nek írják, ez rendes tőlük. Nem úgy, mint a spanyolok, akik az n betűt használják erre a célra, a tetején azzal a kis hullámmal (ñ). Szóval, végre egy nyelv, amiben az ipszilont arra használják, amire mi. Egyébként a katalán nyelv a spanyolhoz hasonlít leginkább, természetesen. Mégis más, és erre büszkék. A városban majdnem mindent két nyelven írnak ki (katalánul és spanyolul).

Itt a tenger, amit ki is használnak. Ma reggel, a konferencia előtt elugrottam a piacra (L3 metró, Liceu megálló, a La Rambla sétálóutcáról nyílik). Irdatlan mennyiségű tengeri herkentyű és ismeretlen gyümölcs. Persze, lehet kapni epret, cseresznyét, almát is, ami olcsóbb mint otthon, de mindenféle mediterrán és trópusi ínyencség is van. Olyan korán jöttem, hogy még csak most pakoltak ki. Zsákokban érkezik a jég, jégkása, amit a pultra öntenek, elgereblyézik, aztán a tetejére kerül a sok hal, meg rák. Ez utóbbiak egy része annyira friss, hogy még mozog. A hatalmas lábaikkal kalimpálnak a jégágyon. Hűvös reggelre ébrednek, úgy tűnik.

Ellentétben velünk, emberekkel. Az időjárás ugyanis ismét kiváló. Nem is meleg, nem is hideg, a nap pedig gyönyörűen süt. A La Rambla végén, a kikötőnél áll Kolombusz Kristóf szobra hatvan méter magas oszlopon, onnan figyeli most is a tengert a kissé párás levegőben. Jönnek a hajók és hozzák a halat, meg a gyümölcsöt.

Néhány katalán kifejezés még zárásképpen: próxima extació (következő megálló), llagostes (homár), parrillades (grill), mariscades (tenger gyümölcsei), arrós negre (fekete rizs), fideuas (tökfejek), gambes (garnélarák), fritades (kubai hamburgerek?), paella (serpenyő), suquet (katalán halászlé)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/05/21 hüvelyk Barcelona

 

Címkék: , , , , , ,

Barcelonát Gaudi dobta fel

Nincsenek felhőkarcolók, de majdnem minden ház 6-8 emeletes és nagyon sok van belőlük. A metróhálózat természetesen többszöröse a budapestinek. A város nagyobb, mint korábban gondoltam. Persze ennyit nem is láttam belőle korábban. Megérte hajnalban kelni és korai repülővel jönni, mert a konferencia kezdete előtt legalább egy városnéző busz tetején rá lehetett pillantani a híresebb épületekre, terekre. Katalán föld: Catalunya.

Most a város tele van túristákkal. No nem a mi kis konferenciánk miatt, amire pár száz orvos jön el, hanem vasárnap Forma-1, Spanyol nagydíj a Circuit de Catalunya pályán. Több mint százezer embert várnak. A közönség nagyobb része összeköti a sporteseményt egy kis kirándulással, úgyhogy itt vannak a városban. Sőt, mi lesz itt még szombaton! Főleg szombat este?

A város történelmi épületei is szépek, de Gaudi neve elválaszthatatlan Barcelonától. Házai érdekesek, vannak köztük extrém kinézetűek is. A legnagyobb pedig a Sagrada Familia. Képeken csak egy bizarr masszának tűnik, de közelről félelmetes épület, monumentális alkotás. Nem véletlenül emelkedik ki a többi ház közül. Állítólag 18 tornya lesz, ha elkészül. 12 az apostoloknak, 1 Máriának, 4 Jézusnak, a többi… no, ezt nem tudom. De teljességgel lényegtelen, hiszen tudjuk: Isten kézzel csinált templomokban nem lakik. De az épület biztos, hogy különleges és lenyűgöző emberi alkotás. Még mindig építik, már vagy 100 éve készül.

Időjárás jelentés: napos, száraz idő, a tenger miatt kissé párás, hűvös levegő (21-23 fok). A busz tetején egyik pillanatban fázik az ember, másikban melege van. De mindenképpen le lehet égni, ha órák hosszat keringőzünk a városban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/05/19 hüvelyk Barcelona

 

Címkék: , , ,