RSS

június 2013 havi bejegyzések

Büntetésvégrehajtási intézet

Az egri börtönben többször megfordultam. Nem fogvatartottként, hanem orvosként vagy éppen gedeonitaként. Mindkettő bizonyos szempontból misszió. A fogvatartottak orvosi ellátása humanitárius szolgálat bármilyen formában is történjen, a bibliák osztása – ami a Magyarországi Gedeon Társaság feladata – pedig Isten Országáért végzett misszió (ez ugyanis a Gedeon Társaság tagjainak vagyis a gedeonitáknak a célja). A Szentírásnak minél több ember kezébe el kell jutnia! Hiszem és vallom.

A mai, egri BV intézet egyébként nagyon szép, ami azt jelenti, hogy egy régi, történelmi épület, ráadásul bent, a történelmi belvároshoz közel. Természetesen ott van rögtön a bíróság épülete mellett, a tárgyalásokhoz nem kell messzire vinni a fogvatartottakat.

Nem volt mindig itt a börtön, hiszen egészen 1908-ig a Vármegyeháza (ma Megyeháza) udvarában álló épületben leledzett. Azt még az 1700-as évek második felében építették. Szép, díszes, ma az egri Sportmúzeum van benne. Hozzáteszem, az egész vármegyeháza-komplexum fel van újítva és nagyon szép (most 2013-ban). Akkoriban a bíráskodás is a vármegyeházákon zajlott, így jogos volt, hogy ott volt mellette a börtön, ahogyan ma is, a Törvényház utcában.

Más… a Kamu Hírügynökség jelenti, hogy az egri BV intézet új helyre költözik. A piac mellett felszerelték a rácsokat az új épületre!

Ez itt természetesen egy álhír. Nem költözik az egri BV intézet a piac mellé!

Ez itt természetesen egy álhír. Valójában nem költözik az egri BV intézet a piac mellé! A képen látható jobb oldali épület az új parkolóház a belvárosban, ami szerintem ronda. De hát, ahogy a latin mondja: De gustibus non est disputandum – ízlésekről nem vitatkozunk! Egyébként pedig még nincs kész, hátha leszerelik a rácsokat… nem mintha akkor szebb lenne a kocka a barokk belvárosban.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/06/25 hüvelyk Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , ,

13 éppen eggyel több, mint egy tucat

WA: 13 almafa

WA: 13 almafa

A Kard és kasza c. könyv meghatározó élmény volt számomra (a könyvről a moly.hu-n). Én akkor jöttem rá, hogy Wass Albert kiváló író. A későbbiekben nem került a kezembe könyve, volt más, aktuális, fontosabb vagy éppen érdekfeszítőbb olvasnivaló. Nemrégiben (március 8.) édesanyámtól kaptam meg névnapomra a 13 almafa című rövid regényét. Ismét nagy élményt hozott vele, de ez borítékolható volt.

Nem szeretném, hogy ez a bejegyzés spoileres legyen, ezért a cselekményről nem is írok. De meg szeretném jegyezni, hogy a hirtelen határra került almafák történetén keresztül ilyen plasztikusan bemutatni az erdélyi kérdés és problémakört, nagyszerű írói kvalitásra utal. Szinte minden mondatából átsüt az író hozzáállása a kérdéshez, remekül festi fel a jellemeket és a karakterek fejlődését, változását is.

Egy könyv akkor magával ragadó és akkor hordoz valóban üzenetet a számomra, ha jelenetek, képek, hangulatok még hónapok múlva is felsejlenek bennem. Ez történik a 13 almafával is. Olyan regény, amit még szeretnék életemben újra elolvasni. Lehet, hogy csak nyugdíjas koromban lesz rá idő, de kivárom, ez a mű úgyis időtálló, nem fog elfutni a magyar irodalomból csak úgy.

(Kár, hogy ennek a kiadásnak a borítója nagyon gyenge. Wass Albert sokkal többet érdemel. Miért fontos egy könyvborító? Miért nem elég a szöveg alapján megítélni egy könyvet? Hát, hogyne csak a szöveg alapján mondanánk azt, hogy jó avagy rossz egy regény! De amikor a könyvet valaki a kezébe veszi, akkor az nézzen ki úgy, hogy egyben az látvány szempontjából is képviseljen értéket. Már akkor hadd szaduljon el az olvasó fantáziája, hangolódjon rá a műre. Ha már úgyis “full colour”-ban, színesben nyomnak egy borítót, akkor érdemes kicsit dolgozni rajta. Ezen sajnos csak egy gyenge minőségű fotó látható, rajta meg egy Arial betűtípussal írt pár szó. Ennél azért igényesebb lehetett volna a kiadó.)

Ezúton ajánlom Wass Albert mindkét művét: a Tizenhárom almafát és a Kard és kaszát is. A többit azért nem, mert nem olvastam, de lehet, hogy kéne…?

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2013/06/22 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Helyünk a történelemben (ÉGy 3/46)

1999. évi második szám témái: testvérgyülekezetek történelme, James Stewart igehirdetése, Zarándok gyülekezet könyvajánlója stb.

1999. évi második szám témái: testvérgyülekezetek történelme, James Stewart igehirdetése, Zarándok gyülekezet könyvajánlója stb.

ÉGy X/46 címbeli jelzéssel indítottam ezt a bejegyzés-folyamot, amiben egy újság számaiból bengészek (vagy böngészek). Az Élő Gyülekezetek folyóirat első példányai 1998-ban kerültek az olvasók kezébe (november). A II. évfolyam 2. szám (.pdf formátumban elolvasható itt) 1999. áprilisában jelent meg.

Az írások között szó van a férfiak szerepéről a helyi gyülekezetekben, de cikket olvashatunk James Stewarttól is, aki egy keresztyénné lett futballista volt a XX. század elején. A könyvajánlóban E. H. Broadbent híres könyvét, a Zarándok gyülekezetet ajánlottuk, amiben az evangéliumi kereszténység egyháztörténetét ismerhetjük meg. Donald L. Norbie a hagyományok szerepét feszegeti a keresztyén közösségekben.

Egyik legkedvesebb cikkem ebből a lapszámból az, amelyik annak fontosságát fejti ki, hogy a mai keresztény közösségek is próbáljanak meg az első századi hívők hitélete és hitelvei alapján működni, hiszen ez van Isten Igéjében, a Bibliában. Isten maga várja ezt el tőlünk!

Íme a cikk teljes terjedelmében (ne lepődj meg, kedves olvasó, de a különböző bibliai könyvek megnevezését rövidítettük, a kódok megfejthetők pl. itt, a Magyar Elektronikus Könyvtár rövidítési jegyzékében):

Lehetséges, hogy ez a generáció lesz, aki meglátja a Gyülekezet elragadtatását. Lehet, hogy mi leszünk azok,  “akik megtartatunk a Úr eljöveteléig” (1Tessz 4,15). Ez összekapcsolna bennünket az első században élt testvérekkel. Ahogy ők ennek a korszaknak az elejét látták, mi láthatnánk a végét. A Gyülekezet történelme segít bemutatni azt, hogy az elõzõ generációk hogyan értették Isten kinyilatkoztatásait. Ösztönözhet minket odaadásra, és figyelmeztethet a hibákra, de nem tehet hozzá semmit az isteni kijelentésekhez. Ezért vissza kell térnünk az Újszövetséghez. Az újszövetségi gyülekezetek mindig is meg voltak győződve arról, hogy az Újszövetség nem csak a megváltásról és a keresztyén életről ad határozott tanítást, hanem azt is tartalmazza, hogy mi Isten szándéka a helyi gyülekezetek gyakorlatával kapcsolatban. Ma sok gyülekezetbe járó hívő azért vonzódik a gyülekezethez, mert egészségesek az alapvetõ tanítások. Vagy azért, mert az emberek olyan melegszívűek és barátságosak, keresztyéni gondviselésben és szeretetben élnek. Vagy talán, mert odafigyelnek a gyermekekre és a fiatalokra. Vagy mert jó a hozzáállás a gyülekezeti élet gyakorlati dolgaihoz. De vajon ez az egyetlen helyes út? Gyakran áll fenn feszültség a gyülekezetekben azért, mert alapvető 
nézetkülönbség van ebben a kérdésben. Csak a megváltás alapvető tanai legyenek hittételek, a gyakorlatnak a hagyomány és kultúra fejlődése alapján való kidolgozását pedig hagyjuk az adott korszakra? Mi úgy hisszük, hogy az újszövetségi feljegyzések a korai gyülekezetekrõl Isten útbaigazításai voltak minden idők gyülekezeteinek. Azt kellene tennünk, amit az újszövetségi hívők tettek. Ha a mi időnket valaha feljegyzik a
gyülekezetek történelmébe, azt fogják feljegyezni, hogy az egy szembetűnő viszszatérés volt az első századi gyakorlatokhoz? Feljegyzik majd, hogy generációnk jellemzője az állhatatos vágyakozás volt az Isten Igéjének való engedelmességre? Vajon talál-e bőséges indokot a történetíró arra, hogy belássa, ez a generáció úgy tekintette magát, mint aki várja az Úr visszajövetelét, és eközben úgy élt, mint az első századi keresztyének? Megtörténhet.
Álljon most itt néhány megjegyzés arról, hogy mit is tettek a korai gyülekezetek:
(1) Az Isten Igéje volt a
kizárólagos hatalom (2Tim 3,16-17; 1Kor 14,37).
(2) Minden helyi gyülekezetet szellemileg érett vének együttese vezetett (Csel 20,17.28; 1Tim 3,1-7; Tit 1,5-11).
(3) Két gyülekezeti gyakorlat megtalálható volt: az Úrvacsora (Csel 2,42; 1Kor 11,23-34) és a bemerítkezés (Csel 8,35-39; Róm 6,1-6).
(4) Minden hívő papként cselekedett (1Pt 2,5.9; Zsid 10,19-22; 13,15).
(5) Krisztus “fej” szerepe felismerhető volt (1Kor 11,3; Ef 1,22; Kol 1,18).
(6) Különböző szerepe van férfinak és nőnek (1Tim 2,8-3,12; 1Kor 11,1-6; 14,34-35; Róm 16,1-23).
(7) A gyülekezet képes volt fegyelmezést gyakorolni (1Kor 5,1-5; 1Tim 5,20; Tit 3,10-11; 2Tessz 3,6; 

Róm 16,17).
(8) Minden egyes gyülekezet önálló, független volt az Apostolok Cselekedeteiben, a levelekben és a Jelenések könyvében. A gyülekezeteket mindig helyileg címezték a levelekben, és soha sem mint egy közös szövetséget.
(9) Elkötelezettek voltak az evangélium terjesztésében, mint egy összetartozó test (Róm 1,15; 1Kor 15,1; Gal 1,8; Fil 1,5.14; 1Tessz 1,8).
(10) A hívők megszentelt életet éltek (Ef 1,4; Kol 1,22; 3,12; 

2Tim 2,19; 1Pét 1,15-16).
(11) Az Úr Jézus nevében jöttek össze (Mt 18,20; 1Kor 1,10-16).
(12) Csak a hiteles életû hívőket ismerték el a közösségben (Csel 2,41).
(13) Összegyűltek közös imádkozásra (Csel 2,42; 4,24-31; 1Tim 1,3-4; 2,1.12).
(14) Összejöttek a tanítási alkalomra (Csel 2,42; 1Tim 4,11-16; Ef 4,11-24; Tit 2,1).
(15) 
Hozzájárultak a hívő testvérek, a keresztyén munka és munkások pénzügyi szükségleteihez (1Tim 6,17-19; Filem 18-19; 1Kor 9,1-15; 2Kor 9; Fil 4,18-19).
(16) A Szent Szellem munkálkodására voltak utalva (Ef 2,22; Jn 16,13; Csel 6; 20,28 és még néhány másik hivatkozás).
(17) Krisztus Uralma látszott rajtuk (Fil 2,1-11 és sok 
másik helyen). Az első századi gyülekezetek és az utolsó századi gyülekezetek között lesz valami különbség? Mennyire illő lenne, ha az Urat visszajövetelekor egy hazatalált gyülekezet köszöntené!
Írjunk egy kis gyülekezeti történelmet, a sajátunkét.

A cikk szerzője az a Brian Gunning Kanadából, aki az UPLOOK Magazin Living Assemblies vagyis Élő Gyülekezetek c. rovatát vezette. Az ő sorozata fontos momentum volt a magyar lap elindításában 1998-ban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/06/20 hüvelyk Élő Gyülekezetek

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Már Hofi Géza is megmondta…

Most, hogy a fiaink nőnek elgondolkodtam, milyen lesz, ha após leszek vagy éppen a feleségem anyós (na messze vagyunk azért még tőle). Persze Hofi Géza nagyon szélsőségesen mutatta be a helyzetet: “Anyósom az tudja… a mama megmondta!” Nem szabad ilyen veszélyes üzemben dolgozni!

Azért ragadtam billentyűzetet, mert a Mai Ige c. periodika is foglalkozott a kérdéssel, méghozzá bibliai alapon, keresztyéni hozzáállással. Tanácsai nagyon hasznosak, ezért közreadom:

A házasság Isten ötlete volt, és jó ötlet. A házasságról beszélve Jézus ezt mondta: “Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté” (Máté evangéliuma 19. fejezet 5. verse) A házasságban: “két ember társaság, három már tömeg!” Íme tehát az anyósok és apósok tízparancsolata:

A leghasznosabb végigolvasni az teljes Példabeszédek könyvét a Bibliából!

A leghasznosabb végigolvasni a teljes Példabeszédek könyvét a Bibliából!

1. Szeresd, tiszteld, becsüld a házaspárt!

2. Biztosíts nekik függetlenséget, állj ellen a késztetésnek, hogy “jobb módszert” akarj nekik mutatni!

3. Légy méltányos, és ne kritizáld őket, mert a kritika olyan, mint a bumeráng! “Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek” (Máté evangéliuma 7. fejezet 2. verse)

4. Ne keress hibákat! Ne csapj le minden egyes tévedésükre, hacsak nem akarod, hogy veled is így bánjanak!

5. Ne élj vissza vendégszeretetükkel, és mindig telefonálj, mielőtt megjelensz náluk! “Ritkán tedd lábadat embertársad házába, mert megsokallja, és meggyűlöl” (Példabeszédek könyve 25. fejezet 17. vers).

6. Ne várd el, hogy túl gyakran látogassanak!

7. Tartóztasd magad a kéretlen tanácsoktól! “Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti” (Példabeszédek könyve 29. fejezet 11. vers)

8. Ne beszélj arról, hogy mennyire szeretnél már unokákat, hacsak nincsenek már úton!

9. Tartsd tiszteletben lakberendezési ízlésüket, még akkor is, ha különbözik a tiédtől!

10. Imádkozz értük minden nap! Ha olyan rokon vagy, aki nem akar kitaszított lenni, élj e szerint a tízparancsolat szerint!

Forrás: Mai Ige — 2013. április 20. szombat

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/06/19 hüvelyk Emberek, Vélemény

 

Címkék: , , , , ,

Egyszer meghívtam őket egy sörre…

…aztán évek óta együtt sörözünk.

A darazsak megfogása az eresz alatt - csábító ajánlat

A darazsak megfogása az eresz alatt – csábító ajánlat

Többféle szert kipróbáltam már a szörptől kezdve a mézen keresztül a feromon tartalmú adalékanyagig. De végül maradt a sör. Ezek a dögök ezt szeretik a legjobban. Nincs mit tenni, néhány naponta egyszer megkínálom őket, hadd fürdőzzenek egy kicsit.

Megmagyarázom. A darazsak megfogásához legjobban a “biostoppos” csapda vált be. A teteje sárga, odavonzza a rovarokat, a fekete alsó fedélen bemásznak és aztán szépen belefulladnak… a sörbe. Ugyan adtak hozzá néhány feromon tartalmú lötyit, volt aki azt mondta, hogy mézes vizet tegyek bele. Nem működtek. Ami viszont bejött, az a sör. No, nem kell a legdrágábbra gondolni. A Lidlben kapható az ún. ‘Beer’ (valami száz forint a fél literes dobozban). A legolcsóbb, de van aromája és még nekem is ízlik. Úgyhogy 3-4 naponta felbontok egyet. 2,5 dl belemegy a csapdába, a másik pohárral pedig megiszom a vacsorához. Ezzel meg van oldva a kérdés. Ha a tavaszon időben kiakasztom az eresz alá, akkor még a fészeképítés előtt összefogdossa a dögöket és ha nyáron végig folytatom velük a közös sörözést, akkor nem nagyon látunk darazsat… azaz mégis, mert az utcában van még néhány eresz és búvóhely. Ezért az lenne az igazi, ha mindenki venné a fáradságot és leülne a darazsaival sörözni. Megéri, csak be ne rúgjatok! 🙂

Íme a közös sörözés emléke:

A bal oldalit isszák a darazsak, a jobb oldali 'pikszis' jut nekem...

A bal oldalit isszák a darazsak, a jobb oldali ‘pikszis’ jut nekem…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/06/12 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,

Betöltötte a negyvenet az Archívum

Az Arhivum 20. száma 2013-ban

Az Arhivum 20. száma 2013-ban (az 1973-as minimalista dizájn – Csont István – ma is megállja a helyét)

Legalábbis ez derül ki a Heves Megyei Levéltár honlapjának tartalomjegyzékéből: Archívum (olyanok publikáltak benne, mint Sugár István, Nemes Lajos, Szabó Jolán, Csiffáry Gergely). 1973-ban jelent meg először, korábban mégsem hallottam róla, holott az idei a 20. szám. Tudatlanságom oka valószínűleg az, hogy az Archívum kis példányszámú, szűk olvasókörrel bíró szakmai lap, az orvostudománytól távol áll, de közel a történelemhez és a dokumentumok, levéltári anyagok történelméhez.

Most viszont megleptek vele (az Egy tucat esztendő kapcsán). A kiadványt Bozsik Zoltántól kaptam ajándékba, amiért ezúton is nagyon hálás vagyok. Ő a levéltárban dolgozik és többek között éppen ebben a lapszámban közölte az Archívum teljes repertóriumát, cikkeinek jegyzékét. Igazi helytörténeti kincsestár a folyóirat.

Ebben, a legújabb számban van szó az egri kórház 1700-as évekbeli történelméről. A cíkk címe: Művészek, patikusok, betegápolók: az egri miseriek a XVIII. században. Írója Lipp Mónika művészettörténész. Az írása jól összefoglalja, amit az irgalmasokról, különösképpen az egri irgalmasokról tudni kell. Néhány érdekességet is felvillant: pl. II. József császár meglátogatta az egri kórházat (erről eddig nem tudtam, pedig ha tudtam volna, lehet, hogy máshogy alakul a történet az Egy tucat esztendőben).

Érdekesség a cikkből:
“Magyarországon még a XIX. század elején is börtönbe zárták az elmebetegeket, ahol az elítéltek között szenvedtek halálukig. Mikor nem bírtak velük, gyógymódként ütötték-verték őket. Az irgalmas szerzetesrend kórházaiban azonban nem alkalmaztak fenyítést, szelíd, jóságos bánásmóddal igyekeztek kezelni a gyengeelméjűeket. A betegekre éjjel is felügyeltek. Arra törekedtek, hogy foglalkoztassák őket, feltárják és fejlesszék képességeiket: például zenélni, hangszeren játszani tanították őket. A betegek részére volt egy kert, ahova kimehettek.
Az egri miseriek kórházának betegfelvételi naplójában több pszichés beteg szerepel…”

Ez úton ajánlom az Archívumot minden egri történelmet kedvelő számára.

Végül még egy saját fotó, amit a kórház egyik freskó maradványáról készítettem:

Irgalmas rendi szerzetes beteggel (saját felvétel)

Irgalmas rendi szerzetes beteggel (saját felvétel)

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2013/06/04 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,