1998-ban jöttem rá, hogy a Brit szigeteken több nyelvet is használnak. Korábban azt gondoltam ott csak angolul tudnak, vagy annak nyelvjárásait beszélik. 2000-ben találkoztam először olyanokkal, akik beszélték a velszi nyelvet. Roger Brindéknél voltunk vendégségben, a Llandaff North, Dynas Powys, Trimsaran, Caerfilly testvérgyülekezeteket látogattuk meg. Cardiffban láttam elsőször feliratokat velszi nyelven. Furcsán néz ki és furcsán is hangzik.
Nemrégiben kaptam egy ajándékot Dolhai Lajostól, az egri papnövelde (Hittudományi Főiskola) rektorától. A címe: Miatyánk 121 európai nyelven. A szerzője Németh Zsigmond. Szenzációs kiadás, még láttam a vaterán: ide klikk, érdemes beszerezni. Valóban 121 nyelven írja le a Miatyánkot. De nemcsak a rövid bibliai szöveg szerepel a könyben, hanem minden egyes nyelvről közli a fontosabb adatokat is: kik beszélik, honnan ered, hányan beszélik még.
Nos, fentebb emlegettem Waleset és a velszi nyelvet, íme a Miatyánk (Cymraeg, kamrüi – velszi):
Ein Tad, yr hwn wyt yn y nefoedd,
sancteiddier dy Enw.
Deled dy deyrnas.
Gwneler dy ewyllys,
megis yn y nef, felly ar y ddaear hefyd.
Dyro i ni heddyw ein bara beunyddiol.
A maddeu i ni ein dyledion,
fel y maddeuwn ninnau i’n dyledwyr.
Ac nac arwain ni i brofedigaeth,
eithr gwared ni rhag drwg.
Még annak idején 1998-ban egy hetet tölthettem Faskally Houseban. Ez egy skót, keresztyén üdülőhely, amolyan ifjúsági tábor. Ott tudtam meg, hogy a skótok egy része a gaelic nyelvet beszéli. Íme a Miatyánk gílikül:
Ar n-Athair a ta air nèamh,
Gu naomhaichear d’ainm.
Thigeadh do rìoghachd.
Deanar do thoil air an talamh,
mar a nìthear air nèamh.
Tabhair dhuinn an diugh ar n-aran laitheil.
Agus maith dhuinn ar fiacha,
amhuil mar a mhaitheas sinne d’ar luchd-fiach.
Agus na leig am buaireadh sinn,
ach saor sinn o olc.
Minden évben meglátogat bennünket Mitchell Cargill és a felesége Helen. Most Skócia déli részén laknak, de Helen az Orkney-szigetekről való. A Dolhai Lajostól kapott könyvet lapozgatva tudtam meg, hogy ezeken a szigeteken volt egy ősi nyelv. Ezen a nyelven a következőképpen néz ki a MIatyánk:
Szintén az ezredforduló körül megfordultam Siegenben (Németország), az MSOE (Dél-Kelet Európai Misszió) konferenciáján. Ott számoltak be arról, hogy van egy csöpp ország, föderációban, valahol a volt Szovjetúnió területén. A neve: Kalmükia. Nyelvük az egyetlen, Európában beszélt mongol nyelv. A kalmük nemzetiségűek száma 137 ezer. Egy hölgy állt ki és tett bizonyságot Jézusba vetett hitéről. Ennek ürügyén hadd mutassam meg a kalmük nyelvet:
Minden nap látom az egri Északi Lakótelepen (volt Csebokszári Lakótelep) a Csuvas Étterem maradványait. Az épület most is eladó. Kár, hogy már nem működik. Csúcsos teteje viszont örök mementóként idézi a múltat és idézi fel a régi egriekben a csuvas nevet. Hát lássuk a Miatyánkot csuvas nyelven:
Még egy utolsó, igen édekes nyelvet említek meg. Roma: az egyedüli ind nyelv Európában. A cigány a IX. században kivált az indiai nyelvek közösségéből, és nem vett részt azok újításaiban. Íme a Miatyánk cigányul:
Ámáro dád Dévlá, kon szán ándo cséri,
szunto té ál tyo ánáv,
té ávél tyo lume,
té ál tyo vójá,
szár ándo cséri, káde vi káté pé phuv.
Ámáro szákogyészáno mánro dé ámén ágyesz,
tháj értiszár ámáro bézéchá,
szár vi ámé értiszárász ámáro duzsmánénge,
tháj ná liger ámén ándé nászulimászté,
tháj szlobiszár (ámén) káthár o nászul.
A hétköznapok fogságában 
Nagyon örülök, hogy végre valaki kedveli, értékeli ezt a hosszas kutatást igénylő művet! Gyerekkora óta gyűjtötte hozzá az anyagot, elemista koraban már több nyelven, magától, hobbiból megtanult!
Tudom, a lánya vagyok….